Kereső toggle

Angolosan távoznak a britek

Mire számíthatunk a Brexit végrehajtása után?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2016-os népszavazás után az eredeti elképzelés szerint az Egyesült Királyságnak már tavaly márciusban ki kellett volna lépnie az Európai Unióból. A többéves jogi és politikai hercehurca után most január 31-én tényleg távoznak. Mi változik pontosan?

Miután az Európai Bizottság végre jóváhagyta a britek megállapodási javaslatát a kilépés részletei kapcsán, Boris Johnson miniszterelnök megkapta a végső zöld lámpát a Brexit-terv megvalósítására. Az EU berkeiben ugyanis az angoloknak nyilván komoly jogaik és kötelezettségeik voltak, amelyek változása tekintetében szükséges volt megállapodni.

Meg kellett állapodni a ki- és beutazási szabályokról, a vízum kérdéséről, a munkavállalási és letelepedési lehetőségekről. Kereskedelmi egyezményeket kellett felülvizsgálni, és persze a királyság egyes különálló részeinek jogviszonyát (például Észak-Írországét) is rendezni kellett. Kellett volna. A végső megállapodásra ugyanis még mindig nem került sor, ám a 2020-as év végéig már nagyjából látjuk, milyen körülményeket hoz majd a britek távozása.

Idén még változatlan utazási feltételek

Az utazókban nyilván sok kérdés merült föl a tekintetben, hogy vajon London kilépése megnehezíti-e a kontinensről érkezők beutazását – illetve hasonlóképp aggódott sok angol állampolgár, hogy talán komplikáltabb lesz az EU-ba utazniuk.

A Brexitet követően a bonyodalmak elkerülése érdekében egy többhónapos átmeneti periódus veszi kezdetét, amely során nem vezetnek be vízumkötelezettséget. Ennek értelmében az év végéig ki- és beutazók változatlan körülmények között közlekedhetnek a szigetország és a kontinens között. Közös akaratra júliusban a felek elvileg egy vagy két évvel is meghosszabbíthatják majd ezt az átmeneti időszakot, de ezt a maga viszonylatában Johnson kormányzata kizárta.

A Bizottság határozata alapján úgy tűnik egyébként, hogy kifejezetten vízumra később sem lesz szükség az EU–Egyesült Királyság viszonylatban. Az Egyesült Államokkal fennálló ESTA-rendszerhez hasonló EU-s megállapodás lesz érvényes a britekre – egy kérvényt kell majd írni az utazni vágyóknak néhány euróért az úgynevezett Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS), aminek elfogadása esetén több évre szóló utazási engedélyt kap a kérvényező. Ez csekély adminisztratív és pénzügyi terhet ró az állampolgárokra a vízumügyintézésekhez képest.

Hatósági tájékoztatások szerint a Brexit nem fogja érinteni a légi járatok, kompok, sétahajók, vonatok, buszok közlekedését, hacsaknem a határátlépési idő tekintetében, ami a korábban megszokott „kvázi nincs határellenőrzés EU állampolgároknak” helyzethez képest némiképp hosszabbodhat majd. Becslések szerint azonban ez sem lesz túl kellemetlen; átlagosan másfél perccel hosszabbodhat majd a beléptetési folyamat a brit útlevél ellenőrzésével (és fordítva). EU-s területre lépve pedig a schengeni övezeten belül már szabad mozgásra lesz lehetőségük; nem lesznek további határellenőrzéseknek kitéve. (A brit szigeteken való közösködés szellemében Írországgal az Egyesült Királyság teljesen egyedi megállapodás keretében fogja a kapcsolatát rendezni.)

Sok brit állampolgár megkönnyebbülésére a Johnson-adminisztráció minden bizonnyal hatályban hagyja az Európai Egészségbiztosítási Kártyákat, amellyel ingyenes vagy olcsó egészségügyi ellátásban részesülhetnek az EU tagállamai által nyújtott állami orvosi ellátásokban.

A jelenleg igen kedvező roaming feltételek is maradnak év végéig, 2021-től azonban a két entitás turistái már nem élvezhetik az otthoni mobilinternetezési előnyöket, ha átkelnek a Csatornán.

Nagyjából fenntartott status quo

A jelenlegi állapotok a következő hónapokban olyannyira fennmaradnak, hogy még az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatásköre is megmarad az átmeneti időben Anglia fölött. Semmilyen állampolgári jog nem fog változni, de még az oktatást érintő Erasmus cserediákprogram is marad a régi. London az átmeneti időben része marad a vámuniónak és az egységes piacnak.

Ami komoly változás már péntektől, hogy a brit vezetés nem képviseltetheti magát többé az Unió intézményeiben és döntéshozatalában; viszont tagállami kötelezettségeit egészen az év végéig köteles teljesíteni.

Az átmeneti időt a felek arra fogják használni, hogy az annak letelte utáni állapotok keretrendszerét megalkossák. Ennek egyik legfőbb vetülete az eddig fennálló szabad munkavállalási és költözködési lehetőségek korlátozása – ezekre mindenképp sor fog kerülni, de a keretrendszer még kidolgozás alatt van. Az biztos, hogy 2021-től vége az engedélymentes áttelepülésnek és munkavállalásnak.

Költséges válás

A britek távozásáért az Európai Unió természetesen benyújtotta a számlát. A szigetország büdzséje az év végéig felel még a magára vállalt költségvetési hozzájárulásért, kezeskedniük kell a korábban támogatott hitelekért, és hozzá kell járuljanak a visszavonult EU-s tisztségviselők nyugdíjához. Részt kell továbbá vállaljanak az angliai székhelyű EU-s ügynökségek átköltöztetésében is.

A számla végösszege úgy tűnik, 39 milliárd fontnál nyugszik meg. Ezt az árat London egyébként 100 milliárdról alkudta le korábbi uniós hozzájárulásainak fényében.

Új gazdasági helyzet készül

A szakítást igyekszik mindkét fél a lehető legkisebb fájdalommal kezelni; az viszont egyértelmű: Johnson több lépés távolságot akar majd tartani a kontinenstől. Elődje, a lemondott Theresa May ugyebár még szoros gazdasági partnerségben gondolkodott, a jelenlegi renitens kormányfő azonban szakított ezzel az elképzeléssel, és a szabadkereskedelmi megállapodás szellemében tervezi a brit gazdaságot tovább terelgetni.

A magánszféra szintjén a más tagállamokban megtakarításokkal, betétekkel és magánnyugdíjpénztárral rendelkezőknek egyelőre nincs mitől tartaniuk; a korábban létrejött financiális megállapodások érvényességét nem érinti a kilépés (bonyodalmat okozhat viszont azok esetében, akik a nyugdíjas éveiket nem otthon kívánják eltölteni; e tekintetben még szabályozások fognak születni).

Pénzügyi elemzők és tanácsadók erősnek vélik a királyság gazdaságát, és növekedésre számítanak a kilépést követően. Éppen ezért egyre biztatják a vállalkozókat, hogy február során érdemes részvényeket és hasonló befektetési formákat vásárolni, és a kamatokkal játszók is átmeneti hirtelen növekedésre számíthatnak.

A gazdaság erősödését nem feltétlenül követi a font értékének változása – többek szerint átmenetileg akár zuhanhat is a font sterling értéke. Ez a külföldön élő britek vásárlóerejét csökkentheti, az Angliába beutazóknak ellenben előnyére válhat. Általános vélekedés szerint ez azonban nem valószínű, és a font értéke inkább stagnálni fog a Brexit körül.

Mindezeket figyelembe véve leszögezhetjük: van élet Brexit után is; egyelőre sem Britannia, sem az EU tagállamainak lakói nem fogják különösebben megérezni ennek hatását a hétköznapokban. Az élet megy tovább.

Olvasson tovább: