Kereső toggle

Amerikai politika katari pénzből?

Több amerikai vezetőt is lefizethettek az Öböl menti államból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mi a közös Trump zsidó vejében és a hírhedten antiszemita és Trump-ellenes demokrata képviselőnőben, Ilhan Omarban? Egy eskü alatt tett bírósági tanúvallomás szerint az, hogy mindketten igen nagy pénzösszegeket kaptak Katartól az elmúlt években. És ezzel nincsenek is egyedül…

Khalid bin Hamad Al Thani sejk az első katari származású ember a világtörténelemben, aki Forma–1-es versenyautót vezetett, nem mellesleg a dohai királyi család tagja. November végén Floridában bíróság elé állították, mivel a vád szerint amerikai testőrének parancsot adott, hogy öljön meg két embert, fogva tartott egy amerikai állampolgárt, illetve az előbb említett testőrt és családját is halálosan megfenyegette. Azonban nem is annyira a sejk vagy a tettei okoztak botrányt, hanem egy tanúvallomás, amely igen kényes és zavarba ejtő információkat hozott nyilvánosságra az amerikai politika több fontos szereplőjéről is.

A tanú, Alan Bender, kuvaiti születésű kanadai üzletember némely liberális sajtóorgánum szerint több Öböl menti monarchia ügynökeként is tevékenykedett az elmúlt években. A bíróságnak küldött videoüzenetében elmondta, hogy Katar arra törekszik, hogy politikusokat, újságírókat vásároljon magának az amerikai politikai paletta minden oldaláról, hogy érdekeit érvényesítse rajtuk keresztül. Állítása szerint többek között Jared Kushner, Trump elnök veje és főtanácsadója, Ilhan Omar, demokrata képviselőnő, Linda Sarsour, politikai aktivista, Rudy Giuliani, New York volt polgármestere, valamint a The New York Times és a The Washington Post több riportere is érintett az ügyben.

A kiválasztott

Bender elmondta, hogy három katari tisztviselő (többek között az ország nemzetbiztonsági miniszterének titkára) azzal kereste meg, hogy szervezzen be számukra politikusokat, akik Katar érdekeit képviselhetnék. Miután azonban nem akart kötélnek állni, elmondták, hogy már most nagyon sokan rajta vannak a bérlistájukon, többek között az Izrael-ellenes kirohanásairól is ismert, muzulmán vallású Ilhan Omar, Missouri állam képviselőnője is.

A katariak elmondták, hogy Omar üstökösszerű felemelkedése nekik köszönhető, hiszen már jóval azelőtt kiszemelték maguknak, mielőtt egyáltalán politikai pályán gondolkodhatott volna. A szomáliai származású képviselőnő 12 évesen költözött családjával Amerikába. Apja magas rangú katonatiszt volt hazájában, aki állítólag több, nagyon erőszakos vallatásért is felelős volt. Omar így megfelelő jelöltnek tűnt számukra, hiszen, ahogy a katariak a tanú szerint fogalmaztak: „minél több mocsok van valakinek a múltjában, annál könnyebb irányítani”.

Omar később egyike lett az első két muzulmán vallású kongresszusi képviselőnek, és társaival, (a szintén muzulmán) Rashida Tlaibbal valamint Alexandria Ocasio-Cortezzel együtt az amerikai közélet egyik legmeghatározóbb szereplőivé váltak, erősítve a Demokrata Párt progresszív szárnyát, nem riadva vissza még a nyíltan antiszemita megnyilvánulásoktól sem (a stopantisemitism.org felmérése szerint Omar volt 2019 legantiszemitább amerikai közszolgája). Azonban a vallomás szerint a katariak pénze nélkül Omar is csak egy volna az állami segélyekből és alkalmi munkákból élő sok szomáliai bevándorló közül.

Bár Bender maga is kétségeit fejezte ki a katariak állításaival kapcsolatban, azt állítja, hogy a katariak kötik az ebet a karóhoz: Ilhan Omar fejkendője megtévesztő, mert valójában „egy szexőrült, aki nagyon sebezhető, ha a szexről vagy a pénzről van szó, nekünk pedig mindkettőből van”.

A botrány biztonságpolitikai vetülete, hogy a vallomás szerint Omar a juttatásokért cserébe, képviselői posztját kihasználva, bizalmas információkat adott ki Katarnak, és rajtuk keresztül Iránnak is. Állítólag Erdogan török elnöknek is hűséget esküdött, aki szintén nagy támogatója Katarnak és a kis ország vezetését meghatározó Muszlim Testvériségnek is. Bender ezzel kapcsolatosan azt is elmondta, hogy a katariak Omart rendszeresen „Ilhan testvérnőnek” nevezték, ahogyan csak a Muszlim Testvériség tagjai szólítják egymást. A katariak szerint egyébként Omar maga is aktívnak bizonyult abban, hogy további „képviselőket” rekrutáljon számukra.

A képviselőnő szóvivőjén keresztül minden vádat visszautasított, mondván, hogy megválasztásának napja óta dezinformációk és összeesküvés-elméletek kereszttüzében áll, és ez a teljesen abszurd történet is csak egy újabb támadás a szerinte szaúdiak által pénzelt média részéről. Az mindenesetre jól mutatja, hogy érdekrendszerében nem Amerika az első, hogy nyilvánosan képes olyan embert védelmébe venni, mint a nemrég likvidált Szulejmáni, akinek kezéhez rengeteg amerikai vér tapad.

Kushner és láncos kutyái

Még botrányosabb, hogy Alan Bender tanúvallomása szerint Jared Kushnernek is kijutott a dohai pénzekből az elmúlt években. 2018 augusztusában ugyanis nyilvánosságra került, hogy a Kushner családnak 1,4 milliárd dolláros jelzáloghitelt kellett volna törlesztenie az Ötödik sugárúton található 666-os számú ingatlanukért, azonban a kanadai Brookfield vagyonkezelő cég a határidő lejárta előtt fél évvel váratlanul 99 (!) évre előre kifizette a bérleti díjat a felhőkarcolóért, kirántva ezzel az adósságspirálból tulajdonosát, aki egyébként rekordösszegért vette meg az épületet még 2007-ben (miután átvette a különböző anyagi ügyletei miatt börtönbe került apjától a családi cég vezetését). A cég legfőbb befektetője pedig nem más, mint a Katari Befektetési Hatóság. Külső szemlélő számára azért is tűnhetett ez az üzlet különösnek, mivel a Kushner család már több éve próbált hasztalan megszabadulni az ingatlantól, korábbi partnerük is úgy nyilatkozott, hogy ha sárból lenne az épület, akkor is többet érne, mint jelenlegi állapotában.

Bender szerint Kushner választás elé állította a katari kormányzatot: vagy kifizetik, amit szeretne, vagy „rájuk ereszti a kutyáit”. A kutyák alatt pedig nem másra gondolt, mint Szaúd-Arábiára és az Egyesült Arab Emírségekre. Katar a tanú szerint engedelmeskedett: „amíg ő van a Fehér Házban, addig tesszük, amit mond – egészen addig, amíg a Fehér Ház is a mi irányításunk alá nem kerül”.

Kushner valószínűleg nem először használta fel pozícióját a saját üzleti érdekeinek kiszolgálására. 2017-ben is megpróbálta adósságait Kataron keresztül törleszteni, ám akkor számításai nem jöttek be, amire válaszul az elnöki főtanácsadó a katari diplomáciai válságban Szaúd-Arábia mellé állt, és támogatta az Öböl menti állam blokádját, valamint útját állta Rex Tillerson, akkori külügyminiszter feszültség enyhítését célzó erőfeszítéseinek.

Igaz-e, amit állít Bender vagy nem, mindenesetre beszédes, hogy november utolsó napjaiban Trump a közel-keleti békefolyamat helyett inkább a mexikói határon építendő fal építésének irányításával és befejezésével bízta meg Kushnert. A fal Trump egyik legfontosabb ígérete volt a választási kampány során, és sokak szerint igen frusztrálja, hogy ezt eddig nem tudta megvalósítani. Így a közel-keleti ügyek, beleértve az izraeli béketervet is, háttérbe szorultak Kushner feladatkörében.

Ugyanakkor újabb szereplők tűntek fel Amerika közel-keleti ügyekkel foglalkozó stábjában. A váratlanul távozó közel-keleti főtanácsadó, Jason Greenblatt helyére a mindössze harmincéves Avi Berkowitz került, aki egyébként Jared Kushner jó barátja. Trump bejelentette, hogy Brian Hook, az Államok iráni különleges képviselője is nagyobb szerepet fog kapni a csapatban.

Kushner közvetlen feladatai, illetve a közelgő választások nemcsak őt magát fogják távol tartani a közel-keleti ügyektől, hanem valószínűleg az évszázad béketervének nyilvánosságra hozatalát is jelentősen késleltetni fogják.

A tanú

Marad a kérdés: vajon igaz-e mindaz, amit Alan Bender állít? A kuvaiti származású kanadai üzletember ugyan nem szolgáltatott kézzel fogható bizonyítékokat állításai alátámasztására, azonban egyértelmű cáfolatok sem láttak napvilágot az elmúlt hetekben.

Bender többször is nyújtott jogi szolgáltatásokat az elmúlt években a szaúdi uralkodóház tagjai számára, és állítólag szoros kapcsolatban áll Mohamed bin Szalman koronaherceggel is. Ezt nem is győzik elégszer hangsúlyozni azok, akik állításai hiteltelenítésére törekszenek. Szeretnék úgy beállítani, mintha a tanúvallomás egy újabb epizódja lenne a 2017-ben különösen elmérgesedett szaúdi–katari konfliktusnak.

Való igaz, hogy Bender tanúvallomásának szövegét először az Al Arabiya nevű szaúdi hírportál publikálta. Számos újságíró ezek miatt arra figyelmeztetett, hogy nincs valódi bizonyíték a tanúvallomásban megfogalmazott állításokra.

Kiállt azonban Bender állításai mellett egy kuvaiti aktivista, Abdullah al-Saleh, aki a következőket közölte egy Twitter-bejegyzésében: „hat hónapig voltam a katari kormány és a miniszterelnök vendége; beleláttam a Nyugattal kapcsolatos tevékenységeikbe, és tanúsíthatom, hogy minden, amit Bender Katarral és Ilhan Omarral kapcsolatosan elmondott, megfelel a valóságnak”.

Bender állításait talán az – ügy horderejét tekintve – indokolatlan médiacsend támaszthatja alá a leginkább, ami szokatlan módon a média jobb és bal oldalára egyaránt jellemző volt az elmúlt hetekben. Ez nem is meglepő, hiszen, ha igaz, amit Bender állít, akkor a demokraták, a republikánusok és még az elnöki család is érintett. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy hosszú távon milyen hatásai lesznek majd a tanúvallomásnak, különös tekintettel Trump közel-keleti politikájára.

Kérdéses az is, hogy mi lesz így az évszázad béketervével: Avi Berkowitz és társai vajon elegendőnek bizonyulnak-e majd ahhoz, hogy Kushner közvetlen részvétele nélkül is elboldoguljanak a Közel-Kelettel, és vajon Trump a választások hajrájában nyilvánosságra meri-e majd hozni a megállapodás részleteit, amelynek fogadtatása finoman szólva is kétesélyes a felek részéről.

Avi Berkowitz - az új Közel-kelet főtanácsadó

Avraham ’Avi’ Berkowitz 1988. november 4-én született egy ortodox zsidó családba. A Queens College-ban folytatott tanulmányai alatt ismerte meg Jared Kushnert (baseballozás közben), akivel szoros barátságot kötött. Később dolgozott is neki, sőt Kushner újságjának, a The New York Observernek is írt cikkeket. A Harvard után egy jól fizető munkalehetőséget visszautasítva belépett Trump kampánystábjába, ahol A Trump Tower Live nevű Facebook-oldalon élőben közvetített beszélgetős műsor irányításáért felelt, valamint az adatelemzési munkában is komolyan kivette a részét. A választások után elsősorban az elnök közel-keleti ügyekkel foglalkozó stábjának munkáját segítette. Szerepet vállalt a béketerv elkészítésében, valamint elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Amerika Jeruzsálembe költöztette izraeli nagykövetségét.

 

Olvasson tovább: