Kereső toggle

Valami készül valahol

Mit tartalmazhat a közel-keleti béketerv?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

David Friedman amerikai nagykövet szerint a Trump-kormányzat „komolyan fontolgatja”, hogy áprilisban közzéteszi az új közel-keleti béketervet. Az időzítés különösnek tűnik, tekintve, hogy április 9-én választásokat tartanak Izraelben.

 

A nagykövet annyit elárult, hogy a bejelentésre a parlamenti választások után, de még az új kormány megalakulása előtt kerülhet sor. Az első kérdés persze az, hogy szabad-e egyáltalán komolyan venni egy olyan béketervnek az ígéretét, amiről az elmúlt két évben csak annyit lehetett tudni, hogy készül, sőt „már ismertették is az érintettekkel”, de a tartalmáról hivatalosan semmit nem lehet tudni, és a bejelentése pedig a többszöri ígéret ellenére eddig egyszer sem történt meg. Trump elnök konkrétumok nélkül, sokat sejtetően azt mondta, hogy az „évszázad alkujában” minden fél számára lesznek előnyös pontok, de olyanok is, amelyek fájdalmasok lehetnek.

 

Megosztott Jeruzsálem?

 

Az, hogy valami mégis készülőben van, arról január közepén egy újonnan indult izraeli politikai televíziós csatorna kiszivárogtatásából lehet tudni. A Channel 13 (Tizenhármas csatorna) nevű tévécsatorna meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól értesült a tervről, aki „január elején részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján”. A kiszivárogtatás szerint a béketervezet három részre osztana az izraeli telepeket, Jeruzsálemet pedig közös, megosztott fővárossá tenné.

Az állítólagos amerikai rendezési terv a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia (izraeli elnevezéssel Júdea és Szamaria) területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának, melyekben 1967 előtt is Izraelhez tartozó földekkel váltanának ki olyan 1967-ben elfoglalt területeket, melyeket Izrael megtarthatna. A területcserék pontos mértéke egyelőre nem világos.

A terv három részre osztaná az izraeli telepeket: a lakosság nagy részét tömörítő, városias jellegű  településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, továbbá elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra  ítélt, részben az izraeli törvények szerint is illegális „előretolt helyőrségekre”. Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, „Palesztináé” pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége.  Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: