Kereső toggle

Valami készül valahol

Mit tartalmazhat a közel-keleti béketerv?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

David Friedman amerikai nagykövet szerint a Trump-kormányzat „komolyan fontolgatja”, hogy áprilisban közzéteszi az új közel-keleti béketervet. Az időzítés különösnek tűnik, tekintve, hogy április 9-én választásokat tartanak Izraelben.

 

A nagykövet annyit elárult, hogy a bejelentésre a parlamenti választások után, de még az új kormány megalakulása előtt kerülhet sor. Az első kérdés persze az, hogy szabad-e egyáltalán komolyan venni egy olyan béketervnek az ígéretét, amiről az elmúlt két évben csak annyit lehetett tudni, hogy készül, sőt „már ismertették is az érintettekkel”, de a tartalmáról hivatalosan semmit nem lehet tudni, és a bejelentése pedig a többszöri ígéret ellenére eddig egyszer sem történt meg. Trump elnök konkrétumok nélkül, sokat sejtetően azt mondta, hogy az „évszázad alkujában” minden fél számára lesznek előnyös pontok, de olyanok is, amelyek fájdalmasok lehetnek.

 

Megosztott Jeruzsálem?

 

Az, hogy valami mégis készülőben van, arról január közepén egy újonnan indult izraeli politikai televíziós csatorna kiszivárogtatásából lehet tudni. A Channel 13 (Tizenhármas csatorna) nevű tévécsatorna meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól értesült a tervről, aki „január elején részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján”. A kiszivárogtatás szerint a béketervezet három részre osztana az izraeli telepeket, Jeruzsálemet pedig közös, megosztott fővárossá tenné.

Az állítólagos amerikai rendezési terv a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia (izraeli elnevezéssel Júdea és Szamaria) területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának, melyekben 1967 előtt is Izraelhez tartozó földekkel váltanának ki olyan 1967-ben elfoglalt területeket, melyeket Izrael megtarthatna. A területcserék pontos mértéke egyelőre nem világos.

A terv három részre osztaná az izraeli telepeket: a lakosság nagy részét tömörítő, városias jellegű  településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, továbbá elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra  ítélt, részben az izraeli törvények szerint is illegális „előretolt helyőrségekre”. Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, „Palesztináé” pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége.  Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

Az izraeli tévécsatorna értesülését Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter-üzenetében „pontatlannak” nevezte, ami szerinte „felelőtlen és árt a békefolyamatnak”. Ugyanakkor az a tény, hogy Friedmann nagykövet szerint bő két hónap múlva nyilvánosságra hozzák a béketervet, azt feltételezi, hogy létezik már egy részletesen kidolgozott koncepció, még ha nem is teljesen az, amit a kiszivárogtatás tartalmaz.

 

Így látják izraeli szakértők

 

A Hetek izraeli elemzők segítségét kérte az állítólagos amerikai béke terv értelmezéséhez, vajon lenne-e bármi esélye egy ilyen – újszerűnek éppen nem mondható, a kétállami megoldásra épülő – békeegyezménynek.

Shay Attias politikai elemző szerint a béketervez – ahogy az eddigi próbálkozásokhoz is – elsősorban amerikai belpolitikai érdekek kapcsolódnak. „Trump szeretne eredményeket felmutatni a küszöbönálló elnökválasztási kampányához” – válaszolta kérdésünkre Attias, aki korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnöki kabinetjében a Pubic Diplomacy (közdiplomáciai) igazgatóság vezetője volt. – Emellett sok problémával küzd odahaza a republikánus párton belül is. Emiatt a célja, hogy megmutassa, valami olyat ért el, amit előtte még senki nem tudott megtenni. A nagykövetség áthelyezése egyszeri lépés volt, és más kérdés, hogy milyen gyakorlati megoldással tudna innen tovább haladni. Trump jelleme olyan, hogy kész a legvégsőkig elmenni, és felajánlani Jeruzsálem megosztását a nyugati városrész (ahol az amerikai nagykövetség van) és Kelet-Jeruzsálem között, ami a palesztinoké lenne.”

Ami a most kiszivárgott tervet illeti, Attias szerint erről megoszlanak az izraeli vélemények. „Az egyik szerint Trump megpróbál valami olyat letenni az asztalra, ami az eddigi terveknek egy változata, például azt, ami a kiszivárogtatásban is szerepel.  A másik nézet szerint azonban az amerikai elnöknek egy egészen eltérő, újszerű ajánlata lesz. Például, hogy a lehető legtöbb palesztint Egyiptomba költözteti át, a Sínai félszigetre, egy nagyszabású gazdasági fejlesztési terv keretében. Ezt a gondolatot Izraelben nagyon érdekesnek és újszerűnek tartják, mert lehetőséget adna a jelenlegi palesztin vezetés megkerülésére.” Ez utóbbira az elemző szerint azért lenne szükség, mert  „Amerika és a nyugati világ – ha nem is vallják be – gyakorlatilag reménytelennek tartja azt, hogy a jelenlegi palesztin vezetés bármilyen (akár a mostani akár egy jövőbeli) izraeli vezetéssel bármilyen békeszerződésről meg tudna állapodni.”

Az izraeli telepesek egyik vezetője, Yossi Dagan, a szamariai regionális tanács vezetője szerint a kiszivárogtatás súlyos aggodalmakat vet fel. „Ha ez a terv igaz - bár itt Izraelben nekünk nehéz azt elhinni, hogy Trump ilyet tenne -, akkor ez az egész izraeli népet egyesítené ezzel szemben, mert Jeruzsálem szent minden nép számára, politikai oldaltól függetlenül. Még az amerikai zsidóság is egységes lenne ebben az esetben Trumppal szemben." – mondta Dagan, aki január elején – még az állítólagos béketerv megjelenése előtt – azt mondta lapunknak, személyesen a jelenlegi status quo fenntartását támogatja, mert attól tart, „bármilyen változtatás hátrányos lenne Izrael számára.”

 

Kinek kedvezne a béketerv?

 

Természetesen a béketerv – de már a puszta lehetősége is – az izraeli választási kampány egyik fontos témája. Naftali Bennett a most megalakult Új Jobboldal párt elnöke már előre bejelentette, semmi olyan koalícióban nem vesz részt, amely felosztaná Jeruzsálemet. Ebből a szempontból Netanjahu számára nem jött jól a híresztelés, mert – mint Shay Attias fogalmazott – „megerősíti a gyanút, miszerint Netanjahu szándékosan a saját személyes politikai céljai fogságában tartja Izraelt, ahelyett, hogy egy jobb jövőt és nagyobb reményt próbálna teremteni az izraeliek számára.”

Másrészt a kilátásba helyezett amerikai időzítés a bejelentésre (a választások után, de még az új kormány megalakulása előtt) az izraeli baloldalt sem segíti, mert fenntartja a bizonytalanságot a kampány idejére: nyilvánosan nem támadhatják a tervet, mert az leginkább a korábbi baloldali kormányok javaslataira emlékeztet, viszont nem is támogathatják, mert így azzal a Donald Trumppal kellene egyetérteniük, akit eddig Netanjahuval együtt a fő céltáblájuknak tekintettek. De az eddigiek alapján az sem lenne meglepő, ha a választások után egyszer csak újra elfelejtődne a sokat ígért béketerv – legalábbis egy időre.

 

Olvasson tovább: