Kereső toggle

Mit tudunk a legújabb orosz-ukrán konfliktusról?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ukrajna részleges hadiállapotot vezetett be az Oroszországgal határos területein, miután az Azovi- és a Fekete-tengert elválasztó Kercsi-szorosnál az orosz haditengerészet ukrán hadihajók legénységét fogta el. Putyin orosz elnök ukrán provokációról beszél, Porosenko ukrán államfő pedig arról, hogy totális orosz támadás várható országa ellen. Egy biztos: mindkét országban komoly belpolitikai feszültségekről tereli el a figyelmet a konfliktus, amelynek kimenetele lapzártánkkor legalábbis képlékeny.

Miért neuralgikus pont a Kercsi-szoros?

A Kercsi-szoros a Fekete-tengert és az Azovi-tengert köti össze. A szoros nyugati partja egy félszigetről, a Krímről kinyúló félsziget, a Kercsi-félsziget csücske, a keleti az oroszországi Tamany-félszigeté. A szoros szélessége a legkeskenyebb ponton 4,5 kilométer, a legszélesebb ponton 15; mélysége 18 méter.

A szorosról már az ókori görög történetíró, Hérodotosz is megemlékezett, és a szoros nyugati partján (a Krím félszigeten) már a Kr.e. 6. században görög város állt.

Az ötlet, hogy híd kösse össze a szoros két partját, nem új. A szoros fölött először a második világháborúban Ukrajnát és Nyugat-Oroszországot elfoglaló hitleri Németország tervezett hidat, ám végül a nácik kiűzése után a sztálini Szovjetunió építette meg az első hidat a Kercsi-szoros fölött 1944-ben, ám néhány hónappal az átadást (1944. november hetedikét) követően a szorosbeli jégzajlás egészen durva károkat okozott a hídon, amely (néhány nappal az után, hogy az 1945. februári jaltai konferencián részt vevő, Sztálin vezette szovjet delegáció vonata áthaladt rajta – összeomlott.

A híd építéséről évtizedekre letettek, ám Sztálin halálának évében, 1953-ban kompjárat indult a szorosban, amelynek jogállását több évtizedre megváltoztatta, hogy a szovjet kommunista vezetés egy évvel később Ukrajnának ajándékozta a Krím-félszigetet. (A félsziget a XV. századtól tatár-török, majd a XVIII. század végétől 1954-ig pedig orosz fennhatóság alatt állt.)

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: