Kereső toggle

Aranyárú szabadság

Kikerült a börtönből a brit Bin Laden

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évente két millió fontba kerül a brit adófizetőknek, hogy a hatóságok szemmel tartsanak egy radikális muszlim hitszónokot, aki nemrég került ki a börtönből. Anjem Choudaryt némelyek a brit Bin Ladennek tartanak, aki utcákon és online fórumokon terjesztette hosszú éveken át gyűlöletkeltő üzenetét.

Hálózata több terrorcselekményt elkövető iszlamistát inspirált. A hatóságok csak 2014 után tudtak fellépni a jogi végzettségű férfi ellen, amikor is követőivel együtt hűséget fogadott az Iszlám Államnak, és annak vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak.

A pakisztáni származású, de londoni születésű Anjem Choudary tavaly felkerült az Egyesült Államok „különleges minősítésű, globális terroristái” közé. Nem hiába: a radikális muszlim hitszónok több mint 20 éven át terjesztette szélsőséges iszlamista nézeteit és uszított gyűlöletre. Ismert arca lett nagyszabású utcai demonstrációknak, amelyeken nyugati vagy közel-keleti kormányok ellen tüntettek, vagy éppen az iraki és az afganisztáni háború ellen tiltakoztak. A 2001. szeptember 11-i támadásokat elkövető terroristákat „nagyszerű mártírokként” emlegette, és nem volt hajlandó elítélni a 2005. július 7-i londoni merényleteket sem.

Choudary vette át az Al-Muhajiroun (ALM) hálózat vezetését, miután az alapító, Omar Bakri Mohammed, aki egy szíriai iszlamista vallási vezető volt, a londoni terrortámadások után elmenekült Nagy-Britanniából. Bár Choudary közvetlenül nem vett részt terrortámadások szervezésében, tanításainak, uszításainak viszont azt lett az eredménye, hogy követői közül sokan az erőszakot választották. A hálózat tagjai olyan európai iszlamista csoportokkal álltak kapcsolatban, amelyek a tálibokhoz, az al-Kaidához, illetve az Iszlám Állam nevű dzsihádista szervezethez küldtek harcosokat.

Hannah Stuart terrorizmus kutató szerint több terroristára, akik később merényleteket, gyilkosságokat követtek el, vagy a Közel-Keletre mentek harcolni, hatással volt az ALM hálózat. 2000 óta legalább 15 véres akció köthető a Choudary-féle terrormozgalomhoz. Omar Sharif brit öngyilkos merénylő, aki 2003-ban Tel Avivban követett el támadást, a hálózat követője volt. 10 évvel később Londonban brutális módon gyilkoltak meg egy katonát, Lee Rigbyt – az elkövető, Michael Adebolajo szintén a csoport tagja volt egy ideig, ezt még Choudary is megerősítette. Az ALM hálózathoz köthető az a tinédzser is, aki az eddigi legfiatalabb személy, akit terrorizmus vádjával ítéltek el Nagy-Britanniában. A fiú okostelefonján keresztül próbált támadást szervezni. A tavalyi London Bridge terrorakció vezetője, Khuram Butt is kapcsolatban állt a mozgalommal. Az is sokatmondó, hogy Choudary egyik helyettese Szíriába szökött, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihádista szervezet oldalán harcoljon, amikor vizsgálat indult ellene. 

A hitszónok egyértelműen a szélsőséges iszlamizmust terjesztette, a sharia törvénykezés bevezetését szorgalmazta Nagy-Britanniában, és arról is rendszeresen beszélt, hogy lesz egy végső konfliktus a Nyugattal. Ennek ellenére a brit hatóságok hosszú ideig teljesen tehetetlenek voltak vele szemben. A jogi végzettségű Choudary ugyanis nagyon is tisztában volt azzal, meddig mehet el a felbujtásokban anélkül, hogy vádat emelhetnének ellene. Érvelései szerint a szólásszabadságával él, és azzal sem sért törvényt, hogy betiltott csoportokat támogat.

Choudary ellen csak 2014 után tudtak fellépni a hatóságok. Abban az évben kiáltotta ki kalifátusát az Iszlám Állam Irakban és Szíriában. Choudary és követői egy londoni curry étteremben gyűltek össze, ahol hivatalosan is hűséget fogadtak a dzsihádista szervezetnek, és annak vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak. Az esküt nyilvánosan nem jelentette be, de aznap több üzenetet küldött a Twitteren, amelyekben arra buzdította a muszlimokat, hogy költözzenek egy meg nem nevezett „kalifátusba”. Mint írta: „Egy nap az egész világ a muszlimok uralma alatt fog élni, a keletek keletje, a nyugatok nyugata is. Allah gyorsítsa fel.”.  Az Iszlám Állam konkrét említését még kerülte, de aztán engedélyezte Muhammed Fachry-nak, akit terrorizmusért ítéltek el Indonéziában, hogy online közzé tegye Choudary esküjét. A brit hatóságok erre a bizonyítékra vártak – ezt tudták felhasználni arra, hogy Choudaryt elítéljék azzal a váddal, hogy betiltott csoportoknak szervez támogatást. 2016-ban 5 és fél éves börtönbüntetést szabtak ki rá.   

Choudaryt egy „elkülönített részlegen” tartották fogva a a Durham megyében található Frankland börtönben, amit kifejezetten a veszélyes szélsőségeseknek alakítottak ki úgy, hogy ne tudjanak más foglyokat befolyásolni. Idén októberben azonban szabadlábra került, ami óriási felháborodást váltott ki. A brit törvények alapján ugyanis automatikusan kiengedik az elítélteket a büntetési idejük felénél, jó magaviselet esetén, meghatározott körülmények között. Pedig Choudary börtönévei alatt nem vett részt deradikalizációs tanfolyamokon sem, és olyan vallási vezetőkkel, szakértőkkel sem volt hajlandó beszélgetni, akik a szélsőségesekkel foglalkoztak, hogy gondolkodásmódjukat megváltoztassák. A börtönügyi miniszter el is ismerte, hogy a hitszónok még mindig veszélyt jelent. Sokan azon a véleményen voltak, hogy Choudarynak börtönben kellett volna töltenie teljes büntetését – elengedése pedig az állam gyengeségére világít rá.

A hatóságok semmit nem tehettek a szabadlábra kerülés ellene. Nagy-Britanniában ugyanis bevett gyakorlat, hogy több mint kétéves börtönbüntetés esetén a letöltendő idő felét börtönben, másik felét pedig szabadlábon töltik. Ezt a Parlament vezette be, a bíróságok és a hatóságok keze ezért megvan kötve – annyit tudnak csak tenni, hogy korlátozzák az illető mozgását, tevékenységeit és megfigyelés alatt tartják. Choudary esetében természetesen a legszigorúbb intézkedéseket vezették be. Állandó megfigyelés alatt tartják, és korlátozzák az internet használatát, illetve kommunikációját. Nem járhat össze más szélsőségesekkel, nem tarthat nyilvános beszédeket, találkozókat, nem szólíthat meg gyerekeket, és vannak bizonyos körzetek, ahova nem mehet. Csak olyan mecsetbe járhat, amit előzetesen jóváhagynak, és a lakhelyéről is előre egyeztetnie kell. A határokon is le van adva a neve, mert nem hagyhatja el Nagy-Britanniát és nem léphet be ENSZ tagországokba. Az ENSZ szankciók a vagyonát is érintik, amit befagyasztottak. Egyes értesülések szerint kötelező deradikalizációs programon is részt kell vennie, és ha szabálysértést követ el, azonnal visszakerül a börtönbe.

Az azonban kérdés, hogy az állandó, szigorú megfigyelést a hatóságok hosszú távon is fenn tudják e tartani. Az egyértelmű, hogy Choudary szélsőséges nézeteivel nem hagyott fel a börtönévek alatt. Ráadásul eddig sem kis terhet jelentett a brit adófizetőknek, most viszont évente körülbelül 2 millió fontot kell költeni arra, hogy minden lépéséről tudjanak.

 

Olvasson tovább: