Kereső toggle

Túszdiplomácia és vallásszabadság

Üzenet a foglyok megmentése mögött

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hazatérhetett az Egyesült Államokba a két évig Törökországban fogva tartott amerikai lelkész, Andrew Brunson. A Trump-kormány eddigi két évében olyan következetes politikát folytatott a külföldön raboskodók kiszabadításában.

 

Törökország ugyanazt a túszdiplomáciát kezdte űzni, amit Észak-Korea és Irán már évtizedek óta gyakorol. Több külföldi, főként amerikai és német állampolgárt tartóztattak le és tartanak fogva ártatlanul, hogy politikai engedményeket csikarjanak ki azok országaitól. A legnagyobb nyilvánosságot Andrew Brunson észak-karolinai pásztor ügye kapta, akit Erdogan miniszterelnök nem titkoltan a Pennsylvaniában száműzetésben élő, a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen muzulmán vallástudósért szándékozott kicserélni.

Két év túszdráma

 

Letartóztatásakor Brunson már több mint két évtizede élt Törökországban a családjával. Szülei egy kisebb evangéliumi felekezet misszionáriusai voltak, és Andrew feleségével, Norine-nal ugyanúgy képzelte el az életüket, mint ahogyan ő is felnőtt. A gyerekeiket török iskolákba járatták, és fontosnak tartották, hogy közelről megismerjék az ország kultúráját. Brunson egy két-három tucatnyi hívőből álló protestáns gyülekezetet pásztorolt Izmirben.

2016 októberében a házaspár idézést kapott az egyik rendőrőrsre, ahonnan csak Norine mehetett haza néhány nappal később. Andrew-t egy évig tartották fogva, míg egyáltalán kiderült, miért. Kémkedéssel és terrorizmus támogatásával (a hivatalosan terrorszervezetnek nyilvánított Kurd Munkáspárthoz és Gülen mozgalmához fűződő kapcsolatokkal) vádolták. A lelkészt tulajdonképpen az a tisztogatási hullám sodorta el, amely során mintegy 50 ezer embert tartóztattak le a júliusi államcsínyben való részvételükre hivatkozva.

2017 áprilisában kezdődött tárgyalásain Brunson tagadta a vádakat, amelyekért akár 35 év börtönt is kaphatott volna. Miközben az ügyvédjétől megtagadták az aktáihoz való hozzáférést, kézzelfogható, például titkosszolgálati vagy nemzetbiztonsági intézményektől származó bizonyítékok helyett csak kódneveken szereplő, maroknyi tanú vallomásai szóltak ellene (az utolsó tárgyaláson ezeket is visszavonták).

Ez év júliusában úgy tűnt, Brunson hamarosan kiszabadulhat, miután Trump kijárta, hogy Izrael ellentételezésként elengedjen egy csempészés miatt raboskodó török nőt. A fogolycsere végül nem jött létre, Brunson ugyanis elhagyhatta a börtönt, de házi őrizetben kellett maradnia. Washington szankciókkal reagált, amit a török líra egyből megérzett.

Az október 12-én tartott utolsó, hatórás tárgyaláson bűnösnek mondták ki a lelkészt, de 3 év, 1 hónap és 15 nap elzárást szabtak ki rá – pontosan annyit, amennyit letöltött. Így még aznap repülőre szállhatott, és hazaindulhatott az Egyesült Államokba. Az NBC a pásztor szabadon bocsátásáról szóló tudósításában azt állította, hogy Trump beleegyezett a Törökországra helyezett gazdasági nyomás enyhítésébe, amit az elnök azonban nem ismert el.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: