Kereső toggle

Az európai integráció és a Mária-kultusz

Mit jelképeznek valójában az uniós zászló csillagai?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ott van a házfalakon, a rendszámtáblákon és az euró különböző címletein is. Az európaiak többsége mégsem tudja, hogyan is keletkezett az EU hivatalos lobogója.

 

Az európai zászló az Európai Uniót, tágabb értelemben pedig az európai egységet és identitást szimbolizálja… A csillagok az európai népek közötti egység, szolidaritás és harmónia eszményét jelképezik – olvasható az Európai Unió hivatalos oldalán. Bár a brüsszeli és strasbourgi döntéshozók igyekezték hangsúlyozni az embléma szekuláris és ideológiailag semleges jelentéstartalmát, egyre többen vannak azok (köztük a zászló alkotói), akik szerint az unió 12 csillaga bizony katolikus szimbólum, a Jelenések könyvében olvasható Napba öltözött asszony ragyogó koronája.

Hithű katolikus alapítók

Tagadhatatlan, hogy az Európai Unió eszméjének a megszületését alapjaiban határozták meg a keresztény, illetve a katolikus tanítások és világlátás. Mivel maga az EU csak a ’90-es évektől kezdve vette fel a ma ismert formáját, érdemes annak elődjeivel, illetve a vele párhuzamosan ma is működő szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal foglalkozni, különösen, hogy a ma ismert uniós zászló is ehhez a nemzetközi szervezethez köthető. (Nem összekeverendő az Európai Tanáccsal vagy az Európai Unió Tanácsával.)

A második világháborús világégést követően több európai vezetőben is felmerült, hogy a következő katonai konfliktus elkerülése érdekében szükség lenne egy nemzeteket összekötő egységes európai struktúrára, ami szavatolná a békét és biztonságot az öreg kontinensen. Ennek egyik szorgalmazója Winston Churchill brit miniszterelnök volt, aki 1946-ban a Zürichi Egyetemen tartott beszédében fejtette ki, hogy az Egyesült Államok mintájára létre kellene hozni egy Európai Egyesült Államokat is. A gondolat végül tetteket szült, így három évvel később már meg is alakult a Londoni szerződés aláírásával az Európa Tanács, amely a mai napig létező szervezet az Európai Uniótól függetlenül, jelenleg 47 tagot számlál.

Az egységes Európa megálmodói és az Európa Tanács első vezetői között több hithű katolikust is találni. Ott volt például Alcide De Gasperi, aki a háború utáni Olaszország első miniszterelnöke volt, és akinek Európa-pártisága katolicizmusában gyökerezett. (Miniszterelnöksége előtt még a Vatikáni könyvtárban is dolgozott.) Az olasz államférfi szoros kapcsolatot ápolt a másik két EU-alapítóval, Konrad Adenauerrel és Robert Schumannal. Adenauer a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja volt, a ma is regnáló CDU (Kereszténydemokrata Unió) egyik alapítója. A kancellár a második világháborút megelőzően tagja volt a Bismarck-féle kultúrharc ellenében elindított Katolikus Centrum Pártnak, a náci uralom alatti 11 éves fogsága idején pedig intenzíven tanulmányozta XIII. Leó és XI. Pius pápák enciklikáit. Adenauert a mai napig az egységes Európa atyjának tartják sokan. De hármuk közül mégiscsak Robert Schuman egykori francia külügyminiszter emelkedett ki igazán, aki egyenesen a Katolikus Egyház társadalmi tanításaiból kiindulva fektette le a ma ismert Európai Unió vízióját. Saját bevallása szerint mélyen befolyásolták XII. Pius pápa és Aquinói Szent Tamás írásai.

Mindezek tudatában könnyen elképzelhető, hogy az egységes Európa szimbólumának és zászlajának kiválasztásakor ez a világnézeti környezet is aktívan befolyásolta a döntéshozókat.

A kereszt nem, a csillagok jöhetnek

Az Európa Tanács az indulását követő évben szükségét érezte, hogy a nagyívű európai projekthez megfelelő emblémát és zászlót is válasszon, ezért javaslatokat kértek a megfelelő „logóra”. A döntéshozókhoz végül 101 pályázat érkezett, melyek közül a legtöbbet azok minősége vagy kivitelezhetetlensége miatt szinte azonnal elvetettek, érkezett azonban néhány egészen ígéretes mű is. Az egyik első megvitatásra kerülő terv Richard Coudenhove-Kalergi gróftól, a páneurópai eszme megalkotójától érkezett: a zászlóterven kék háttér előtt egy sárga kör, és abban egy piros kereszt volt látható. Az alkotó a szimbólummal kapcsolatban a következőket mondta: „A középkor keresztes háborúinak vörös keresztje a szupranacionális európai unió legrégibb szimbóluma. A Nap az egész világot besugárzó európai szellemet jelképezi.” Talán nem véletlen, hogy a Tanács szocialista tagjai és a török delegáció nem rajongott az ötletért.

Duncan Sandys, Winston Churchill sógora ötletéért sem igazán lelkesedtek a delegáltak. Az ő terve egy hatalmas vörös E betűt ábrázolt, amit azt követően színeztek át zöldre, hogy kiderült – szélcsendben a vöröses zászló erősen hasonlított a kommunista diktatúra lobogójára. Született egy pályamű babakék színben is, amin egymásba fonódó gyűrűk voltak láthatóak. Ezt többen nulláknak nézték, vagy egy láncnak, ami egyáltalán nem passzolt a szabadságjogokért harcoló európai eszmeiségbe.

A zászlóról döntő Miniszterek Bizottságához ezt követően már különböző csillagos verziók is kerültek. Az egy nagy sárga ötágú csillagot ábrázoló zászlót amiatt vetették el, hogy az szinte teljesen megegyezett Belga Kongó jelképével. 1951 decemberében Salvador de Madariaga spanyol diplomata, az Európai Kulturális Központ elnöke már egy sokkal informatívabb pályázattal érkezett. Ő egy képzeletbeli Európa-térképen helyezte el a sárga csillagokat a nemzetek fővárosai szerint. Ezek közül is kiemelkedett Strasbourg csillaga, ahol az Európa Tanács székhelye volt. Ezt a javaslatot viszont azért kellett elvetni, mert az európai átlagpolgárok számára nem igazán volt egyértelmű minden fővárosnak az elhelyezkedése.

Ezt követően merült fel a csillagok kör alakban történő elhelyezésének ötlete. Elsőként 15 csillagban gondolkoztak, ám ezt a német fél azért sérelmezte, mert az akkori tagállamok száma szerint külön csillagot kapott a vitatott fennhatóságú Saar-vidék is, amire akkoriban még igényt tartott a német állam. A 14-re csökkentett verzió éppen ezért a franciák szemét szúrta, míg a 13-as szám „balszerencsés” mivoltát pedig az olaszok vetették fel. Végül a 12 bizonyult tökéletes megoldásnak, tekintve, hogy azzal szinte minden állam egyaránt tudott azonosulni ideológiától és vallástól függetlenül. (A 10 csillagos verziót a tagállamok akkori létszáma miatt vetették el, mert az azt üzenhette volna a későbbi csatlakozóknak, hogy a zászlón szereplő államoknak privilegizált a helyzete a szervezetben.)

A 12-es számot egyaránt összefüggésbe lehetett hozni az egyiptomi és görög mitológiával, vagy a római joggal, de akár a zodiákus jegyeivel is. Mindamellett, hogy egy évnek 12 hónapja van, az órák számlapjai is 12-ig terjednek, a keresztény értékrenden alapuló európai eszme is könnyen magáénak érezhette Jákob 12 fia, Jézus 12 tanítványa, vagy akár a mennyei Jeruzsálem 12 kapuja miatt. Gondolhatnánk, hogy csak az egyszerű véletlen szülte meg ezt a tökéletesnek tűnő megoldást, de a döntéshozatali mechanizmus részletei egészen másra engednek következtetni.

Egy postai dolgozó víziója

Az Európai Tanács hivatalos oldalán a végleges uniós zászló tervezőjeként egy bizonyos Arsène Heitz van feltüntetve, aki az ötvenes években a Tanács postai hivatalában volt alkalmazott. Szabadidejében nagy kedvvel rajzolgatott, a hivatalos feljegyzések szerint a szervezet pályázatára elküldött 101 javaslat közül 21-et ő maga készített. A tehetséges tervező akkor még nem, de később egy spanyol papnak, majd egy francia katolikus magazinnak még az 1989-ben bekövetkezett halála előtt felfedte, honnan merítette az ihletet a végleges zászlótervhez.

Pierre Caillon atya arról számolt be, hogy még 1987-ben találkozott a belga Heitz-cel egy Lisieux-i karmelita monostor előtt, ahol a férfi elmondta neki, hogy az ihletet onnan merítette, amikor egyszer vallásos meditálás közben felsejlett neki a párizsi Rue du Bac-i Mária-jelenés. Ennek keretében a legenda szerint Mária megjelent Labouré Szent Katalinnak úgy, hogy a feje felett ott volt a 12 csillagból álló korona. (A csodás érem misztikumáról bővebben a keretes írásunkban olvashat.) A pap beszámolója szerint Heitz elkötelezett híve volt a katolikus hitnek és Máriának, sohasem mulasztott el rózsafüzérrel imádkozni, állítólag a Mária-jelenésből ismert csodás érmeereklyét mindig a nyakában hordta. Heitz szerint „Európa zászlója a mi Úrnőnk zászlója, aki Európa királynője”, s ez is jelzi, hogy a követőinek feladata „az öreg kontinens rekrisztianizálása”.

A postai alkalmazott maga is nyilatkozott a ‘80-as években a Lourdes című francia magazinnak, ahol a Jelenések könyvében szereplő idézet jelentőségét hangsúlyozta az uniós zászlóval kapcsolatban. A 12. fejezet első versszakai így szólnak: „És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, aki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona”. Heitz azt magyarázta, hogy a 12 csillag ötletét innét merítette, míg az azúrkék háttér a katolikus hitvilágban az „Ég királynője” névre hallgató Mária színe is. Míg a katolikus teológia a napba öltözött asszonyt kizárólagosan Máriával azonosítja, a protestáns és a pünkösdi-karizmatikus álláspont mást mond. Németh Sándor, a Hetek alapító-főszerkesztője lapunk egy korábbi számában úgy fogalmaz: a szimbólum ószövetségi víziókból áll össze, ami arra enged következtetni, hogy János apostol látomása elsősorban Izraelre vonatkozik. (Az ószövetségi történetek és próféciák többször asszonyként állítják elénk Izraelt. Bővebben: Az Apokalipszis könyve: végső harc a világért. Hetek, 1999. február 20.)

Véletlenek sorozata

Habár a hivatalos tervezőként Arsène Heitz van feltüntetve az európai zászlóval kapcsolatosan, egyetértés van a tekintetben, hogy Paul M. G. Lévy, az Európa Tanács első kommunikációs és sajtóigazgatója koordinációja nélkül nem került volna elfogadásra a javaslat. A belga származású politikust a második világháború során üldözték zsidó származása miatt, és azért is, hogy a központi belga rádió munkatársaként nem volt hajlandó együttműködni a nácibarát cégvezetéssel. Az ellenállása miatt elszállították az egyetlen belgiumi SS-börtöntáborba, Fort Breendonkba, ahol megfogadta, ha túléli a háborút, akkor áttér katolikus hitre. Váratlanul egy éven belül elengedték abban a reményben, hogy a széleskörű nemzetközi kapcsolatait a náci hírszerzés majd kamatoztatni tudja. A megszállók terve nem jött be, a rádiós álnéven egészen Londonig szökött, ahol a világháború végéig a belga ellenállást támogatta. Részt vett az Európa Tanács megalakításában, ahol őt jelölték a kulturális részleg első vezetőjének.

Tevékenyen részt vett az embléma-pályázatok elbírálásában, ahol többek között Arsène Heitz javaslatait is megvitatták. Lévy tagadta, hogy Heitz ötlete lett volna a 12 csillagos verzió, szerinte több mű összefésüléséből alakult ki a végleges megoldás. Azt is cáfolta, hogy tudatában lett volna a szimbólum vallásos jelentéstartalmának, bár a Die Welt 1998-as száma már arról írt, hogy Lévy a strasbourgi katedrálisban található Szeplőtelen fogantatás-szobor előtt merengve kapta az ihletet. Ha igaz is, hogy Lévy a kiválasztást megelőzően nem tudott a máriás jelképről, utólag már minden bizonnyal, és erről ő maga számolt be egy francia sajtóorgánumnak adott interjúban. A döntést követően együtt sétált Léon Marchallal, az Európa Tanács akkori főtitkárával, aki lelkendezve ecsetelte, hogy a Jelenések könyvének csillagkoronás szimbólumát sikerült kiválasztani. Sőt, ugyancsak tudatos volt a zászlóterv 1955. december 8-án történt hivatalos elfogadása, beiktatása is. Eredetileg a december 7-től 9-ig tartó konferencia utolsó napján történt volna a bejelentés, ám a főtitkár intenzív érvelése miatt egy nappal előre hozták a döntést, mert az pont a szeplőtelen fogantatás katolikus ünnepére esett. Éppen 101 évvel azután, hogy IX. Pius pápa alatt a dogmát elfogadták.

Az uniós zászlót elsőként a strasbourgi székesegyházra tűzték ki; a katedrálisnak 1956-ban az Európai Tanács adományozott egy színezett ablakdíszt, amin Mária volt látható, feje felett a 12 csillagból álló koszorúval, kék háttér előtt. Más kutatók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács még 1950-ben az Emberi Jogok Európai Egyezményét a római Palazzo Barberini palota nagytermében írta alá, amelynek mennyezeti freskóján úgyszintén ott díszeleg egy angyali lény kezében a „halhatatlanság koronája” a 12 csillaggal.

***

Az Európai Unió alappilléreinek számító intézmények csak 30 év múlva, a ‘80-as években vették át az Európa Tanácstól a szimbólumot, amely ma már minden tagállamban elterjedt: ott van a közintézmények falán, az autók rendszámtábláján és a pénztárcákban levő eurócímleteken is. Kollégánk még 2002-ben részt vett az Opus Dei nevezetű szervezet alapítója születésének 100. évfordulóján tartott budapesti konferencián, ahol Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke magyarázta el az uniós zászló csillagainak jelentését. Elmondása szerint hosszasan beszélgetett Josemaría Escrivá Opus Dei-alapítóval arról, „hogyan lehetne megmenteni Európa lelkét”. A spanyol vallási vezető szerint katolikus értékekre és jelképekre van szükség, éppen ezért a főherceg a strasbourgi európai vezetőket ismerve aktívan lobbizott azért, hogy a későbbi Európai Unió is a 12 csillagos azúrkék lobogót használja. (A főherceg csillagokat látott. Hetek, 2002. május 17.)

Lehetséges, hogy az EU emblémája valóban az egységet, a harmóniát és a szolidaritást hivatott szimbolizálni, de a fentiek tudatában több mint valószínű, hogy az eredeti alkotók a Mária-kultusz uniós jelképének szánták a lobogó alakzatát, amellyel víziójuk szerint előrébb mozdíthatják az „Ég királynőjének” befolyását a kontinensen.

 

Olvasson tovább: