Kereső toggle

Trójai faló a határon

Interjú Kovács Zoltán kormányszóvivővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Magyarországról szóló Sargentini-jelentés után újabb uniós javaslat csapta ki sokaknál a biztosítékot: kiterjesztenék az uniós határvédelmi ügynökség hatáskörét.

 

Az ellenzéki oldal puszta segítségnyújtásról, Orbán Viktor pedig brüsszeli zsoldosokról beszél. Nem szélsőséges értelmezései ezek a valós helyzetnek?

– Szerintem nem. Már csak hivatalból is azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy teljesen következetes és találó kijelentés, amivel nagyon keveset szoktak foglalkozni. Az elmúlt három évben bebizonyosodott, hogy az eredményes határőrizet tagállami fellépéssel is megvalósítható. A tagállamok hatékonyak tudnak lenni egyedül, illetve egymással együttműködve is. Miért van az, hogy Brüsszelben mindig olyan megoldási javaslat kerül az asztalra, amelynek alapját föderalizációs elképzelések képezik?

 

Az indoklás szerint az olaszokat és a görögöket segítenék ezzel a javaslattal…

– Ezt nem a görögök és az olaszok, hanem Brüsszel mondja. Az első dolog az, hogy be kéne tartani a létező szabályokat. A mi elvi vitánk a nyugat-európai tagállamok jelentős részével abban áll, hogy azok a létező szabályokat sem veszik komolyan. Ha a schengeni szabályokat minden tagállam betartaná, akkor nem kellene új javaslat. Miért próbálunk olyan új szabályt hozni, ami eleve nem betartható? Tízezer emberrel nem lehet megvédeni Európa határait...

 

A nyilvános javaslat egy gyors reagálású készenléti alakulatról szól, ami szükség szerint kerülne bevetésre. Nem lehet, hogy pont a schengeni hibák kiküszöbölésére született ez a megoldás?

– A felvetett problémára már született egy magyar javaslat 2015 szeptemberében, majd 2016 tavaszán az úgynevezett Schengen 2.0 elképzelés, aminek pont az volt a lényege, hogy a létező keretek között, az egyezmény létező elemeinek betartásával, tagállami erőfeszítésekkel biztosítsa, hogy ne kelljen visszaállítani a belső határőrizetet. Idén tavasszal, még az országgyűlési választás előtt, benyújtottunk a bolgár elnökségnek egy javaslatot arról, hogyan lehetne egy flexibilis rendszerben ötvözni a hatékony határvédelmi megoldásokat. Ha nincs meg valamely tagállam részéről a kellő erő vagy szándék – például ha valaki kilencedik éve nem tartja be a schengeni eljárás szabályait, lásd Görögország –, akkor az unió valamelyik szerve felfüggeszti az adott ország schengeni tagságát, és a következő ország lép a helyébe.

A jelenlegi megoldás nemcsak föderális jellege miatt problémás, hanem azért is, mert a Frontex  mint szervezet soha egyetlen kilométer határt nem védett még. A határvédelem nem arról szól, hogy az átkelőhelyekre küldünk frontexes képviselőket, hiszen az emberek a zöldhatáron keresztül jönnek be a legtöbb esetben. De van egy elvi probléma is a javaslattal: az uniós szerződések és jogszabályok kimondják, hogy a határőrizet tagállami feladat és hatáskör. Ahelyett, hogy a létező rendelkezéseket betartatnánk, olyan új szabályt akarnak hozni, ami elvenné a tagállamoktól a szuverenitásnak ezt az elemét.

 

Miért van az, hogy a Bizottság javaslatában hangsúlyosan az szerepel, hogy a tagállamok ellenőrzése és felügyelete alatt tevékenykedne a Frontex, Merkeltől Macronig viszont mindenki a szuverenitás részleges feladásáról beszél?

– Nem először játsszák ezt a játékot az unióban, megpróbálják álcázni a valódi szándékot. Ez a szándék nyilván a nagyoktól jön, azoktól, akik erőt képviselnek.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: