Kereső toggle

Islington Fidel Castrója

Jeremy Corbyn portré

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több évtizedig parlamenti frakciója hátsó soraiban lázadt a pártvezetés ellen, majd 2015-ben jól megérezte, hogy eljött az ő ideje. A lendület akár a Downing Street 10-ig kitarthat.

Corbyn Islington North-ban lakik, abban a választókörzetben, amelyet harmincöt éve képvisel a parlamentben. Amikor csak teheti, biciklivel vagy metróval jár, kerüli a hivatali kocsi használatát. A házától néhány kilométernyire, egy kis telken gyümölcsöt és zöldséget termeszt, amiből minden évben lekvárt főz. Ennek köszönheti, hogy több westminsterbeli kollégája rosszmájúan az 1979-es Isten hozta, Mr…! című film együgyű kertészéhez hasonlítja, aki a véletlenek összejátszása folytán majdnem az Egyesült Államok elnöke lesz. A hasonlat annyiban helytálló, hogy Jeremy Corbynnak reális esélye van arra, hogy Nagy-Britannia következő miniszterelnöke legyen. A fogadóirodák őt hozzák ki befutónak, de ami ezeknél az előrejelzéseknél mérvadóbb: a Munkáspártnak csak hét parlamenti helyet kellene elnyernie a Toryktól, hogy Corbyn koalíciót alakíthasson, és jelenleg úgy tűnik, ez egy könnyedén megugorható léc.

Középosztálybeli „vörös pelenkás”

Jeremy Bernard Corbyn 1949-ben Wiltshire megyében született, három báty után negyedik fiúként. A család hét év múlva átköltözött egy hét hálószobás udvarházba, Shropshire egy kis falujába. A matematikatanár anya, Naomi, és villamosmérnök apa, David békeaktivisták voltak. A spanyol polgárháború hozta őket össze: 1936-ban Londonban találkoztak, a Franco elleni harc támogatására szervezett egyik megmozduláson.

A családi vacsoráknál gyakran kerültek szóba baloldali ügyek, és bár a három idősebb fiú tudományos pályát választott, az ideológiai légkör mindannyiukra hatott. Piers, aki meteorológus lett, az 1960-as években a londoni önkényes házfoglaló mozgalom egyik vezéralakja volt. Jeremy már tizenöt évesen a nukleáris fegyverek leszerelését sürgető angol civil szervezet, a Campaign for Nuclear Disarmament tagja lett, egy év múlva pedig csatlakozott a Munkáspárthoz. Érettségi után a Voluntary Service Overseas (a Békehadtest brit megfelelője) segítségével Jamaicába ment, ahol földrajzot tanított túlzsúfolt (sokszor hetvenfős) osztályokban. Ezután bejárta Latin-Amerikát; Chilében épp tanúja lehetett Salvador Allende megválasztásának. Teljesen beleszeretett a földrészbe. (A kötődés olyan erős, hogy kétszer is innen választotta élete párját: második felesége, akitől három fia született, chilei származású volt, a mostani, harmadik pedig mexikói.)

Angliába visszatérve szakszervezeti tanulmányokra iratkozott be a North London Egyetemre, de miután többször vitába keveredett a tanáraival, otthagyta az egészet. Úgy tűnt, hogy ígéretes szakszervezeti vezetővé válhat, igazi lelkesedéssel viszont a Munkáspárton belüli politizálásba vetette bele magát. 

Corbynt ironikusan ábrázoló londoni plakát 2016 elejéről.

Első feleségét, Jane Chapmant 1973-ban ismerte meg. Egy sikeres közös kampány után a következő évben London Haringey kerületének önkormányzati képviselőivé választották őket. Ez egy csütörtöki napon történt; arra a vasárnapra még befért a naptárukba egy gyors házasságkötés. A Corbyn motorján megejtett európai körúton kívül az ötéves házasságban minden más a politika körül forgott; olyannyira, hogy az újdonsült férj még a macskáját is a munkáspárti miniszterelnökről, Harold Wilsonról nevezte el.

A parlamentben islingtoni körzetének napi gondjai mellett a nagy baloldali ügyekre is futotta az energiájából. Mint generációjának más szocialista képviselői, Corbyn is Tony Bennt tekintette mintának. Az arisztokrata származású korábbi ipari miniszter lemondott a címeiről, hogy az Alsóházban ülhessen. Idővel egyre radikálisabb lett, és többek között felszólalt az Egyesült Államok pénzügyi és katonai hatalma, az IMF és a NATO ellen, valamint az ipar államosítása, a tervgazdálkodás, az egyoldalú nukleáris leszerelés és Írország egyesítése mellett. Corbyn később ezek mellett más célokat is felkarolt – tulajdonképpen bármit, amiről úgy gondolta, rombolni lehet vele a brit és amerikai „imperializmust”. Kiállt Latin-Amerika szocialista kormányai és mozgalmai mellett; részt vett apartheidellenes megmozdulásokban (1984-ben az egyik tüntetésen le is tartóztatták). Tagja a Palestine Solidarity Campaign (Palesztin Szolidaritási Kampány) szervezetnek, az iraki és afganisztáni háborút ellenző Stop the War (Állítsuk meg a háborút!) befolyásos tagja, és rendszeresen kampányol az LMBT-jogokért is.

A The Sun az év elején egy cikket közölt, mely szerint Corbyn szovjet kémként is tevékenykedett az imperializmus ellen. A pletykalap egy volt csehszlovák titkosügynököt szólaltatott meg, aki azt állította, hogy 1986-ban többször találkozott a brit politikussal, és az információkat adott át neki. Bizonyíthatóan csak annyi derült ki, hogy a találkozásokra valóban sor került.

Csúcsra érő lázadó

Margaret Thatcher és a Konzervatív Párt 1979-es győzelme után a Munkáspárt radikálisan balra tolódott. Az ekkor megfogalmazott programját (például az új kormány által privatizált ipari létesítmények újraállamosítása, kilépés az Európai Közösségekből, nukleáris leszerelés, nemzeti befektetési bank létrehozása) azóta is „a történelem leghosszabb búcsúleveleként” emlegetik. 1983. június 9-én a Labour legsúlyosabb modernkori vereségét szenvedte el.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: