Kereső toggle

Történelmi döntés

Izrael zsidó nemzetállam Jeruzsálem fővárossal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Zsidó nemzetállamnak nyilvánította magát Izrael. A múlt héten elfogadott törvény azt is kimondja, hogy a nemzetállam fővárosa az egységes és oszthatatlan Jeruzsálem. Benjamin Netanjahu „a cionizmus és Izrael állama történelmének meghatározó pillanataként” értékelte a lépést, amelyre már évek óta készültek. Az arab világban azonban óriási felháborodást váltott ki a jogszabály. Az izraeli parlament arab képviselői az Európai Unióhoz fordultak.

Benjamin Netanjahu már évek óta próbálta az egész világot meggyőzni arról, hogy zsidó államként fogadják el Izraelt. 2009-ben a miniszterelnök a Bar Ilan Egyetemen mondott beszédében tért ki arra, hogy a kétállami megoldást akkor tudja elfogadni, ha két előfeltétel teljesül. Az egyik, hogy a leendő palesztin állam demilitarizált lesz, a másik pedig, hogy a palesztinok Izraelt zsidó nemzetállamként ismerik el.

Az akkori amerikai elnöknél, Barack Obamánál azonban nem járt sikerrel. Sőt, egyes hírek szerint a Fehér Ház nagyon aktívan tevékenykedett azért, nehogy a nemzetállamtörvényt elfogadják Izraelben. Donald Trump elnöksége óta viszont más szelek fújnak, így Netanjahu elérkezettnek látta az időt arra, hogy a tervezetet keresztülvigyék az izraeli parlamenten, a Kneszeten. Mások szerint az időzítésben az is szerepet játszott, hogy egyre valószínűbb, hogy választások lesznek az országban. A parlament feloszlatására és a voksolás kiírására azt követően kerülhet sor, hogy október 14-én véget ér a Kneszet nyári szabadsága. Egyesek úgy vélik, az izraeli kormányfőnek ezért kézzelfogható eredményekre volt szüksége a törvényhozásban, hogy a jobboldal támogatását bebiztosítsa magának. Ezt a véleményt ugyanakkor cáfolja, hogy a közvélemény-kutatások alapján Netanjahu megítélése az elmúlt időszakban pozitívan alakult, vagyis nem volt égető szüksége a jogszabályra, amit ráadásul nemzetközi szinten is többnyire kritikusan fogadtak.

Maga a törvény

A nemzetállam-törvény Izraelen belül is heves indulatokat váltott ki. Több mint nyolc órás indulatos vita előzte meg a szavazást. A 120 fős parlamentben végül 62-en a tervezet mellett, 55-en ellene voksoltak, ketten pedig tartózkodtak. Az új törvény értelmében „Izrael a zsidó nép otthona, és a zsidók kizárólagos nemzeti önrendelkezési joggal rendelkeznek benne”. A jogszabály azt is kimondja, hogy „az állam fővárosa az egységes és oszthatatlan Jeruzsálem”. Emellett az arab nyelv a hivatalos helyett különleges státuszt kapott, de továbbra is használható lesz az izraeli intézményekben.

A törvénytervezet legvitatottabb pontjai az utolsó pillanatban is módosultak. Az eredeti szövegezés tartalmazta volna a tisztán zsidó telepek létrehozását. Ezt többen ellenezték, így végül egy nem teljesen egyértelmű verzió került be a jogszabályba, amely kimondja, hogy „az állam nemzeti értékként tekint a zsidó telepek fejlesztésére, és bátorítja, illetve előmozdítja azok létrehozását”. A másik kényes kérdés az úgynevezett diaszpóracikkely volt. A végleges megfogalmazás szerint „az állam tevékenykedni fog a diaszpóra között, hogy a zsidó emberek és az állam közötti kapcsolatot fenntartsa”. Korábban a szövegezésben az szerepelt, hogy „fenntartják a kapcsolatot a zsidó emberek között, bárhol is vannak”. Az elfogadott jogszabályból kikerült az a rész is, amely arra utasította volna a bíróságokat, hogy a zsidó szokásjogot tartsák előrébb valónak az ítéletek meghozatalakor.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: