Kereső toggle

Barátságos nagy testvér

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új amerikai nagykövet fogadást adott a Függetlenségi Nap alkalmából, amely megerősítette: új szakasz kezdődhet a kétoldalú kapcsolatokban.

Június végén érkezett Budapestre a Donald Trump által kinevezett új amerikai nagykövet, akinek az időpont megkönnyítette a bemutatkozását. A július 4-ei amerikai függetlenségi nap alkalmából ugyanis hagyományosan népes fogadást ad a mindenkori nagykövet – nem csak Budapesten, hanem szerte a világon. Nem meglepő, hogy idén a szokottnál is többen, közel ezren jöttek el a fogadásra. David B. Cornstein nagykövet szerint ők „Amerika legszorosabb barátai Magyarországon”, és megígérte a jelenlévőknek, hogy „egy év múlva már mindenkit sokkal jobban fog ismerni, mint most”.

A diplomáciai és protokolláris gesztusokon túl természetesen mindenki arra volt kíváncsi, mi köszön vissza a nagykövet bemutatkozásán abból, amit a Washington Post új szakasznak nevezett az amerikai-magyar kapcsolatok történetében. A lapban május végén jelent meg két neves szerző, Heather Conley Oroszország- és Kelet-Európa szakértő és Charles Gati, a washingtoni Johns Hopkins egyetem professzorának tollából.

A cikk szerint 2017 nem úgy alakult, ahogyan Trump megválasztása után a magyar kormány remélte. Elmaradt a várt közeledés, nemhogy Fehér Házi meghívó, de még csak egy telefonhívás sem érkezett Washingtonból. Persze, ez összefüggött a közelgő magyarországi választásokkal, de a hűvös viszonyban szerepet játszhatott a magyar kormány Ukrajna ügyében elfoglalt álláspontja, és talán Trump sem akart egy oroszbarátnak elkönyvelt európai vendéget fogadni, miközben zajlik a különleges ügyészi vizsgálat arról, milyen szerepet játszott az orosz befolyás a választási győzelmében. A másik gyakran emlegetett ok, a CEU-val szembeni kormányzati fellépés viszont nem volt igazán fontos ügy Trump számára, inkább csak az előző adminisztrációból megmaradt külügyi középvezetők tiltakoztak hangosan. Washington az egyetemet mint az amerikai érdekérvényesítés és kultúrmisszió képviselőjét tekinti, és mint ilyet védelmezi is. Ezt fejezte ki Cornstein nagykövet is, amikor Budapesten elsőként a CEU vezetőivel találkozott.

A fagyos viszony azonban, úgy tűnik, hogy a múlté. A fogadáson elmondott beszédében mind a nagykövet, mind a magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok „eddigi legjobb szakasza következik”. A pragmatikus békülékenységet és a nagyobb mozgásteret jelzi az is, hogy David Cornstein kijelentette: „Én az üzleti életből érkezem, és mi azt szoktuk ott mondani, hogy persze fontosak a szavak, de a cselekedetek azok, amelyek igazán számítanak.”

A Washington Post említett cikke szerint a fordulat még tavaly decemberben történt, a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottságának egy albizottsági ülésén. A megbeszélésen jelen volt Fiona Hill, Trump rangidős Oroszország-ügyi tanácsadója és A. Wess Mitchell, a külügyminisztérium eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Jelenleg Mitchell a State Department legmagasabb rangú, magyar ügyekben illetékes döntéshozója.

A találkozón szóba került, hogy a Bush- és az Obama-kormányok Orbánnal kapcsolatos politikája nem vezetett eredményre, ezért „engedékenyebbnek” kell lenni. Az elhatározást tettek követték, igaz, csak a magyarországi választás után. Május 15-én John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó fogadta Megyesi Jenőt, a magyar miniszterelnök legfontosabb Amerika-ügyi tanácsadóját. Hamarosan Mitchell is Magyarországra érkezett, majd egy héttel később már az új amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo fogadta Szijjártó Pétert. Ezután befutott Trump régen várt telefonhívása is, ami formálisan az új amerikai nagykövet bemutatásáról szólt, ám, mint arra Szijjártó Péter a fogadáson utalt, az elnök megerősítette Orbán Viktort a számára legfontosabb politikai kérdésben. „Tartsák erősen a határt!” – idézte a külügyminiszter Trump szavait.

További közös nevező lehet a két ország között a nemzeti érdekek védelme is. „Kinek legyen Amerika első, ha nem az amerikaiak számára?” – utalt Szijjártó Trump kampányjelszavára, amelyet át is vett, mondván „mi pedig büszkén mondjuk azt, hogy számunkra Magyarország az első”. Természetesen fontos a Magyarországon működő több mint 1700 amerikai cég, amelyek összesen mintegy 100 ezer embert foglalkoztatnak. De összekötő kapocs a keresztény értékek és az üldözött keresztények védelme, valamint az is – mint a külügyminiszter ironikusan megjegyezte –, hogy „a nemzetközi média hasonlóan kezeli az amerikai és a magyar kormányt”. Szijjártó megígérte: „Magyarország soha nem csatlakozik az Amerikát szidalmazó európai kórushoz, ami időnként már úgy tűnik, hogy hobbivá vált egyes politikusok számára. Mi mindig tiszteletben fogjuk tartani az amerikai emberek döntését, és nem minősítgetjük azt.” 

Olvasson tovább: