Kereső toggle

Kudarcot vallott demokrácia

Elutasították az élet védelmét az írek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Célba ért az abortuszmozgalom sok éves küzdelme. újabb mérföldkő a katolikus identitására egykor büszke ország szekularizációjában.

A z 1970-es években több nyugati országban erőre kaptak az abortusz hozzáférhetővé tételét sürgető mozgalmak, elsősorban a mérföldkőnek számító, 1973-as amerikai Roe kontra Wade ügy döntése nyomán (A per lényege az volt, hogy egy 22 éves texasi lány szerette volna elvetetni nem kívánt gyermekét, amit viszont tiltott az alkotmány. A pert Roe megnyerte, ez máig az abortuszpártiak legnagyobb győzelme). Például Franciaország és Németország is ekkor tette legálissá meghatározott körülmények között a terhesség-megszakítást.

Írországban életpárti aktivisták aggódva figyelték ezeket a fejleményeket, és szerettek volna valami garanciát arra, hogy az abortuszt eleve tiltó törvényekhez ne lehessen hozzányúlni. Így jött az ötlet, hogy bocsássák népszavazásra ezek beemelését az alkotmányba. A javaslatra a szavazók közel 67 százaléka igent mondott, és a magzat élethez való jogát kimondó jogszabály 1983-ban nyolcadik kiegészítésként az alaptörvénybe került.

A tanulság most, a pénteki népszavazás után mégis az, hogy ha a társadalomban zajló szekularizációs folyamatok túlsúlyba kerülnek, azok előbb-utóbb áttörik azokat a gátakat, amelyek az életvédő törvényeket a helyükön tartják.

Folyamatos ostrom

Az abortuszpárti lobbisták kitörő örömmel fogadták a népszavazás végeredményét.
A nyolcadik kiegészítés kezdettől szinte folyamatos ostrom alatt állt. 1992-ben háromszor, majd 2002-ben ismét népszavazást tartottak a visszavonása érdekében, minden alkalommal sikertelenül.

A próbálkozásokkal azonban enyhe módosításokat elértek. 1992-ben például nagy figyelem kísérte az úgynevezett X-esetet. Egy tizennégy éves lány nemi erőszak során teherbe esett, és Angliába szeretett volna menni, hogy elvetethesse a magzatot. Mivel fennállt a lehetősége, hogy öngyilkosságot követ el, az Legfelsőbb Bíróság az anya életének védelmében engedélyezte az utazást. Az ügy nyomán a nyolcadik kiegészítés annyiban lazult, hogy lehetővé tették az abortuszok külföldi elvégeztetését.

A 2002-es referendumot követően nemzetközi jogvédő szervezetek egyre nagyobb nyomás alá helyezték Írországot szigorú abortusztörvénye miatt. 2010-ben például az Emberi Jogok Európai Bírósága mondott ki (három esetben is) elmarasztaló ítéletet az ír szabályozással kapcsolatban, 2011-ben pedig az ENSZ nőkkel szembeni diszkriminációval foglalkozó bizottsága kritizálta azt.

A hazai abortusz lobbi közben minden esetet igyekezett azonnal saját érvrendszerébe integrálni. A legnagyobb port Savita Halappanavar halála kavarta 2012-ben. Három hivatalos vizsgálat is megállapította, hogy a nő súlyos fertőzést kapott, és orvosi mulasztás következtében, szeptikus sokkban halt meg terhességének 17. hetében. Az ír törvények értelmében ugyan lett volna lehetősége az abortuszra, ha az orvosok felismerték volna, hogy az állapota életveszélyes (szám szerint tizenhárom alkalommal hoztak rossz döntést kezelése során). Ügye mindezek ellenére folyamatosan muníciót szolgáltatott az abortusztilalom feloldását célzó kezdeményezésekhez.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: