Kereső toggle

Kapj el, ha tudsz

A miniszter, aki kétszer is elárulta Izraelt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hollandiából drogot csempészett, HongKongban hitelkártyával trükközött, SrÍ Lankán fegyverekkel készült kereskedni. Gonen Szegev bűnözői karrierje most csúcsra ért, Iránnak történő kémkedés vádjával áll bíróság elé.

Életfogytiglani börtönnel büntetnék képviselőtársai Gonen Szegev egykori izraeli minisztert, aki a vádak szerint kényes információkat adott át Iránnak Izrael energiahálózatáról, biztonsági létesítményeiről, illetve tisztviselőiről. Izraelben nem volt ilyen súlyos hazaárulási ügy Mordechai Vanunu atomtechnikus óta, aki 1986-ban nyilvánosságra hozta a zsidó állam addig titokban tartott atomprogramját. Szegev ugyanakkor nem most először került fel az izraeli lapok címoldalára.

Az ő szavazata kellett Oslóhoz

Már politikai pályafutása is nagy felfordulást okozott. A gyermekorvosi végzettséggel rendelkező Szegevet 1992-ben, 35 évesen választották be az izraeli parlamentbe, a Kneszetbe, a jobboldali, nacionalistának tartott Comet párt képviselőjeként. Annak ellenére, hogy a pártjában is inkább a „szélsőjobboldalon” helyezkedett el nézeteit tekintve, pár éven belül két végzetes árulást is elkövetett egykori kollégáival szemben. Először pártszakadást idézett elő, néhány képviselővel megalakították a Jiud nevű pártot, ami azonban tiszavirág-életűnek bizonyult.

A másik, jóval nagyobb politikai „bűne” az volt, hogy kormányzati miniszteri posztért cserébe hajlandó volt megszavazni azt a második oslói megállapodást, amelyet az „anyapártja”, a Comet élesen ellenzett. Nem véletlenül. Az Oslo II volt az a nemzetközi szerződés, amelyben bizonyos kritériumok teljesítése esetén Jichak Rabinék ígéretet tettek egy palesztin állam elismerésére. Annak ellenére, hogy a palesztin fél nem teljesítette a szerződés feltételeit, a nemzetközi közösség azóta is erős diplomáciai nyomás alatt tartja Izraelt az abban megfogalmazott ígéretekkel kapcsolatban. Persze Szegevet ez nem izgatta, 1995 januárjában megkapta Rabin koalíciós kormányában az energiaügyi és infrastrukturális miniszteri posztot. Politikai karrierje hamar kisiklott, az 1996-os választáson már elveszítette képviselői mandátumát.

M&M’s cukorkának nézett ecstasy

A politikai pálya után üzletemberként tevékenykedett egy energetikai cégnél. Ebben az időszakban a rendőrség már vizsgálódott utána, mivel felmerült a gyanú, hogy a korábban szerzett politikai befolyását arra használja fel, hogy cégét jogtalan előnyökhöz segítse. Vádemelés végül nem történt.

Ezután következett a most kirobbant kémbotrány előtti leghírhedtebb esete 2004 áprilisában. Szegev hat kilogramm – több mint 32 ezer – ecstasy tablettát próbált Hollandiából Izraelbe csempészni. Amikor elfogták, azt állította, hogy azt hitte, M&M’s csokigolyókat szállít. Nevetséges védekezését az a tény is aláássa, hogy az amszterdami repülőtéren úgy próbálta megúszni a biztonsági ellenőrzést, hogy hibajavítóval és ceruzával „meghosszabbította” diplomata útlevelének érvényességét.

Ellopta a saját hitelkártyáját

Elektronikus kereskedelmi csalásért is elítélték, miután hitelkártyájával ügyeskedve próbált meg extra bevételhez jutni. 2003 novemberében Hongkongban tartózkodott, amikor a volt feleségét arra kérte, hogy hívja fel a hitelkártyáját kibocsátó céget és jelentse be, hogy nincs meg a kártyája, mert vagy elveszett vagy ellopták. Amikor visszatért Izraelbe, azt állította, hogy kirabolták Hongkongban, amikor pénzt akart felvenni az egyik automatából. Pechére azonban a kamera is rögzítette, hogy felveszi azt a pénzt, amiről azt állította, hogy eltűnt. Sőt, aznap összesen hatszor vett fel pénzt a kártyájával. 2004-ben a Védelmi Minisztérium pedig azzal vádolta meg, hogy felkereste a Srí Lanka-i hadsereget, és felajánlotta nekik, hogy olcsóbban szerez nekik izraeli fegyvereket, mint amennyiért azokat vásárolják. 

Szegev és Rabin. Az izraeli képviselő a miniszteri posztért adta el szavazatát az oslói békeszerződésről szóló döntéskor.

Az ecstasy csempészésért 2005-ben 5 éves börtönbüntetést és 27 500 dolláros bírságot szabtak ki rá, valamint az orvosi pályától is eltiltották. Jó magaviselete miatt azonban 2007-ben kiengedték. Szabadulása után egyből elhagyta az országot, és Nigériában telepedett le, ahol orvosként és üzletemberként dolgozott. Beszámolók szerint nagykövetek, nagykövetségi alkalmazottak, diplomaták és üzletemberek fordultak meg rendelőjében. Orvosként megmentette egy izraeli diplomata életét, ami miatt a Külügyminisztérium egyik vezetője elismerően nyilatkozott róla.

Nigériai beszervezés

Nigériai tartózkodása során került kapcsolatba az irániakkal. Az egyik izraeli televízió állítása szerint azzal az ürüggyel csábították az Abujában lévő nagykövetségükre, hogy az ott dolgozó tisztviselők beteg gyerekeit kell kezelnie. Szegev ellenben állította: két ügynökkezdeményezte a kapcsolatfelvételt, hogy egy orvosi felszerelésről beszéljenek vele. Az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét és az izraeli rendőrség vizsgálata arra jutott, hogy Szegev nagyon is tisztában volt azzal, hogy az iráni hírszerzés embereivel találkozik, amikor 2012-ben először kapcsolatba került velük. A Sin Bét szerint a volt minisztert ténylegesen beszervezték, később az iráni hírszerzés ügynökeként tevékenykedett.

Kétszer is járt Iránban, ahol összekötőivel találkozott. Hogy információkhoz jusson, Szegev kapcsolatot tartott olyan izraeliekkel, akik a védelmi és a biztonsági szektorban, illetve a diplomáciában dolgoztak. Olyan izraeli üzletemberektől is próbált információkat szerezni, akikkel Nigériában ismerkedett meg, és akik egykor védelmi létesítményekben töltöttek be fontos pozíciókat. Az exminiszter arra is törekedett, hogy izraeli állampolgárokat hozzon össze iráni forrásokkal, akikről azt állította, hogy üzletemberek.

Arról már megoszlanak a vélemények, hogy Szegev milyen információkat adhatott át Teheránnak. Izraeli biztonsági tisztviselők úgy vélik, titkos dokumentumokkal és bizalmas adatokkal nem tudott szolgálni megrendelői számára. Az Al Akhbar libanoni újság szerint viszont olyan értesüléseket szerzett Irán, „amelyeket felhasználhatnak a cionista entitás elleni harcban”. Bár Szegev több mint 20 éve kikerült a politikai elitből, vagyis belső értesülései régiek lehettek, kiterjedt kapcsolatrendszere valószínűleg hasznosnak bizonyulhatott az iráni hírszerzés számára. Azt pedig egyelőre nem lehet felmérni, hogy az iráni tisztviselők milyen viszonyba kerültek azokkal az izraeliekkel, akikkel az exminiszter hozta össze őket.

Szegev egyébként kihallgatása során nem tagadta az iráni kapcsolatait, de azt állította, hogy kettős ügynökként meg akarta téveszteni őket, hogy megtépázott hírnevét visszaszerezze Izraelben, és hősként térhessen haza. Azt is mondta, hogy sem ideológiai, sem pénzügyi motivációja nem volt arra, hogy az ellenséget segítse. Előélete tükrében azonban nem meglepő, hogy magyarázatát nem tartják hitelesnek a zsidó állam hatóságai. Esetét Izrael egyik legsúlyosabb kémügyeként kezelik. Egykori képviselőtársai nem csodálkoznak azon, hogy elárulta hazáját. Mint mondják, már akkor pénzéhes hedonista volt, akit bármire meg lehetett vásárolni. Unokatestvére egyenesen beteges hazudozóként beszélt róla.

Olvasson tovább: