Kereső toggle

Költöznének

Újabb nagykövetségek Jeruzsálemben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Ivanka Trump hivatalosan is megnyitja az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségét.

Az izraeli miniszterelnök reményei szerint nem az Egyesült Államok és Guatemala lesz az egyetlen, amely áthelyezi nagykövetségét a fővárosba. Most összeszedtük azokat az országokat, amelyek felvetették a Jeruzsálembe költözés lehetőségét.

A palesztinbarát diplomácia teljes gőzzel azon dolgozik, hogy lebeszélje a világ országait arról, hogy akár csak fontolóra vegyék Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerését vagy a külképviseletük áthelyezését. A nagy nyomás ellenére még mindig van minden kontinensen egy pár ország, amely szemben úszik az árral. Íme:

A keresztény, a jóbarát és a mintadiák

Az Egyesült Államok bejelentését követően Guatemala volt az első, amely ígéretet tett a nagykövetségének Jeruzsálembe történő áthelyezésére. Azóta a dél-amerikai ország már meg is nyitotta kicsiny, de annál jelentősebb külképviseletét az izraeli fővárosban. A sokak számára váratlannak tűnő döntés hátteréről egy hónappal ezelőtt írtunk (Hetek, 2018. március 29. Miért éppen Guatemala?). Guatemala és Izrael történelmi kapcsolata, mondhatni barátsága egészen a zsidó állam 70 évvel ezelőtti megszületéséig nyúlik vissza, amikor 1947-48-ban Dr. Jorge Garcia Granados guatemalai ENSZ-nagykövet kulcsszerepet játszott abban, hogy meggyőzze a latin-amerikai országokat az ENSZ ominózus 181-es határozata melletti voksolásról. A diplomáciai közbenjárás olyannyira jól sikerült, hogy számos izraeli vezető és szakértő úgy véli, a guatemalai lobbi nélkül lehet, hogy teljesen máshogy alakul a történelem a modern kori Izrael állam megszületését illetően.

Guatemala az elsők között ismerte el Izrael független államát 1948-ban, majd az első ország volt, amely 1959-ben Jeruzsálemben megnyitotta a nagykövetségét. 11 latin-amerikai ország követte. Később ugyan az egységes Jeruzsálem fővárosként történő deklarálásakor az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése értelmében minden ország kivonta nagykövetségét a városból, a két ország közötti szoros kapcsolat fennmaradt. A ’70-es és ’80-as években korabeli újságcikkek és sajtóinformációk szerint Izrael széles körű katonai támogatást nyújtott a dél-amerikai államnak. A szoros viszony 2015-ben újabb szintre lépett, amikor egy televíziós személyiséget, humoristát választottak az ország élére 67 százalékos választói támogatással. Jimmy Morales evangéliumi keresztény lévén már a kezdetektől kezdve kifejezte igényét a nagykövetség áthelyezésére, a végső döntésre pedig Trump bejelentését követően szánta el magát.

Guatemalán kívül még két ország fejezte ki szándékát nagykövetségének áthelyezését illetően: Honduras és Paraguay. Mindkét nemzet már korábban „elviekben” kilátásba helyezte a külképviseletének átköltöztetését, utóbbi már konkrét időpontot és programtervet is megfogalmazott. Horacio Cartes paraguayi elnök még áprilisban jelentette be, hogy még azelőtt meg akarja ejteni az áthelyezést, hogy augusztusban lejárna a mandátuma. Cartes egyébként szoros kapcsolatot ápol az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval. A stábjában dolgozik kampánytanácsadóként például az az Ari Harow, aki korábban az izraeli kormányfő kabinetfőnöke is volt. A paraguayi kormányszóvivő bejelentése szerint az elnök május 21-én ellátogat a Szentföldre és személyesen is részt vesz majd az ország jeruzsálemi nagykövetségének átadásán.

Hasonlóan mély kapcsolat köti a zsidó államhoz a hondurasi elnököt is, aki már 2014 óta második ciklusában vezeti Izrael-barát kormányát. Juan Orlando Hernandez a diplomáciai karrierjét még 1992-ben az Izraeli Külügyminisztérium diplomáciai képzésén kezdte, ahol több mint 130 ország több ezer diákját oktatták az elmúlt évtizedekben. A befektetésnek meglett az eredménye, a Mashav egykori diákja most Honduras elnökeként fogadtatott el egy nem jogerős határozatot arról, hogy az ország nagykövetségét áthelyezik Izrael fővárosába. A barátságos viszony a 2017-ben tartott választáson majdnem elillanni látszott, amikor mindössze 1,5 százalékon múlt, hogy nem a palesztin származású baloldali elnökjelölt, Salvador Nasralla került az ország élére. Washington tavaly decemberben a méltánylását és köszönetét fejezte ki az ország vezetése számára, miután Guatemala mellett Honduras volt a másik dél-amerikai nemzet, amely az amerikai döntést elítélő ENSZ-szavazáson az Egyesült Államok és Izrael mellett voksolt.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: