Kereső toggle

Költöznének

Újabb nagykövetségek Jeruzsálemben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Ivanka Trump hivatalosan is megnyitja az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségét.

Az izraeli miniszterelnök reményei szerint nem az Egyesült Államok és Guatemala lesz az egyetlen, amely áthelyezi nagykövetségét a fővárosba. Most összeszedtük azokat az országokat, amelyek felvetették a Jeruzsálembe költözés lehetőségét.

A palesztinbarát diplomácia teljes gőzzel azon dolgozik, hogy lebeszélje a világ országait arról, hogy akár csak fontolóra vegyék Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerését vagy a külképviseletük áthelyezését. A nagy nyomás ellenére még mindig van minden kontinensen egy pár ország, amely szemben úszik az árral. Íme:

A keresztény, a jóbarát és a mintadiák

Az Egyesült Államok bejelentését követően Guatemala volt az első, amely ígéretet tett a nagykövetségének Jeruzsálembe történő áthelyezésére. Azóta a dél-amerikai ország már meg is nyitotta kicsiny, de annál jelentősebb külképviseletét az izraeli fővárosban. A sokak számára váratlannak tűnő döntés hátteréről egy hónappal ezelőtt írtunk (Hetek, 2018. március 29. Miért éppen Guatemala?). Guatemala és Izrael történelmi kapcsolata, mondhatni barátsága egészen a zsidó állam 70 évvel ezelőtti megszületéséig nyúlik vissza, amikor 1947-48-ban Dr. Jorge Garcia Granados guatemalai ENSZ-nagykövet kulcsszerepet játszott abban, hogy meggyőzze a latin-amerikai országokat az ENSZ ominózus 181-es határozata melletti voksolásról. A diplomáciai közbenjárás olyannyira jól sikerült, hogy számos izraeli vezető és szakértő úgy véli, a guatemalai lobbi nélkül lehet, hogy teljesen máshogy alakul a történelem a modern kori Izrael állam megszületését illetően.

Guatemala az elsők között ismerte el Izrael független államát 1948-ban, majd az első ország volt, amely 1959-ben Jeruzsálemben megnyitotta a nagykövetségét. 11 latin-amerikai ország követte. Később ugyan az egységes Jeruzsálem fővárosként történő deklarálásakor az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése értelmében minden ország kivonta nagykövetségét a városból, a két ország közötti szoros kapcsolat fennmaradt. A ’70-es és ’80-as években korabeli újságcikkek és sajtóinformációk szerint Izrael széles körű katonai támogatást nyújtott a dél-amerikai államnak. A szoros viszony 2015-ben újabb szintre lépett, amikor egy televíziós személyiséget, humoristát választottak az ország élére 67 százalékos választói támogatással. Jimmy Morales evangéliumi keresztény lévén már a kezdetektől kezdve kifejezte igényét a nagykövetség áthelyezésére, a végső döntésre pedig Trump bejelentését követően szánta el magát.

Guatemalán kívül még két ország fejezte ki szándékát nagykövetségének áthelyezését illetően: Honduras és Paraguay. Mindkét nemzet már korábban „elviekben” kilátásba helyezte a külképviseletének átköltöztetését, utóbbi már konkrét időpontot és programtervet is megfogalmazott. Horacio Cartes paraguayi elnök még áprilisban jelentette be, hogy még azelőtt meg akarja ejteni az áthelyezést, hogy augusztusban lejárna a mandátuma. Cartes egyébként szoros kapcsolatot ápol az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval. A stábjában dolgozik kampánytanácsadóként például az az Ari Harow, aki korábban az izraeli kormányfő kabinetfőnöke is volt. A paraguayi kormányszóvivő bejelentése szerint az elnök május 21-én ellátogat a Szentföldre és személyesen is részt vesz majd az ország jeruzsálemi nagykövetségének átadásán.

Hasonlóan mély kapcsolat köti a zsidó államhoz a hondurasi elnököt is, aki már 2014 óta második ciklusában vezeti Izrael-barát kormányát. Juan Orlando Hernandez a diplomáciai karrierjét még 1992-ben az Izraeli Külügyminisztérium diplomáciai képzésén kezdte, ahol több mint 130 ország több ezer diákját oktatták az elmúlt évtizedekben. A befektetésnek meglett az eredménye, a Mashav egykori diákja most Honduras elnökeként fogadtatott el egy nem jogerős határozatot arról, hogy az ország nagykövetségét áthelyezik Izrael fővárosába. A barátságos viszony a 2017-ben tartott választáson majdnem elillanni látszott, amikor mindössze 1,5 százalékon múlt, hogy nem a palesztin származású baloldali elnökjelölt, Salvador Nasralla került az ország élére. Washington tavaly decemberben a méltánylását és köszönetét fejezte ki az ország vezetése számára, miután Guatemala mellett Honduras volt a másik dél-amerikai nemzet, amely az amerikai döntést elítélő ENSZ-szavazáson az Egyesült Államok és Izrael mellett voksolt.

Külpolitikai elemzők szerint a felsorolt dél-amerikai országok Izrael-barátságát alapvetően három tény befolyásolja. Az országok több évtizedre visszanyúló gazdasági és katonai kapcsolatai, a politikai vezetők személyes álláspontja, valamint – ami a leghangsúlyosabb – az Egyesült Államokkal való jó kapcsolat. Ez utóbbi például Panama szempontjából sem hagyható figyelmen kívül, amely szintén fontolóra vette a költözést. A Jerusalem Post hasábjain megjelent publicisztikájában az egyik ellenzéki mozgalom vezetője, Guillermo De Saint Malo Eleta kifejtette, Izraelben és Panamában rengeteg a közös pont, valamint ígéretet tett arra is, hogy hatalomra jutása esetén azonnal meglépi az áthelyezést. Az Izrael-barát országok sora ezzel majdhogynem véget is ért a kontinensen, a legnagyobb latin-amerikai országok vagy távolságtartóak, vagy kifejezetten ellenségesek a zsidó állammal. Trump bejelentését követően például Mahmúd Abbász Venezuelába utazott, ahol felszólította a szomszédos országokat, hogy „tartsák tiszteletben a nemzetközi jogszabályokat”.

Afrikai szövetségesek

Az afrikai kontinensen már jóval bonyolultabb a helyzet, ha az Izraellel szimpatizáló országokat kívánjuk felsorolni. Egyrészt a ’67-es és ’73-as háborúkat követő barátságtalan viszony, másrészt a ’94-ig fennálló dél-afrikai apartheid állammal ápolt jó kapcsolat alapvetően elidegenítette Izraelt az afrikai országoktól. Persze voltak üdítő kivételek, hiszen Golda Meir kormányától az izraeli kabinetek nagy hangsúlyt helyeztek az izraeli-afrikai kapcsolatokra. Az elmúlt negyed évszázad hullámzó viszonyát Benjamin Netanjahu igyekezett stabilizálni azzal, hogy tavaly Kenyába utazva összesen 11 afrikai ország vezetőjével tárgyalt. A látogatásnak meg is lett az eredménye: az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségének átadása alkalmából rendezett ünnepségen 12 nemzet is képviseltette magát a kontinensről, amelyek közül 3-an már a decemberi ENSZ-szavazáson is tartózkodásukkal jelezték, nem ellenzik az amerikai döntést.

A legbátrabban mind közül Togo állt ki, az ENSZ-delegációjuk volt ugyanis az egyetlen afrikai résztvevő, aki kifejezetten az Egyesült Államok és Izrael mellé állt az ENSZ-ben. Utólag az ország külügyminisztere az AIPAC (amerikai–izraeli lobbiszervezet) rendezvényén fejtette ki részletesebben is álláspontját. Elmondása szerint nagyon büszkék a döntésükre, mert szerintük igazságtalan az Izraellel szembeni ENSZ-álláspont, éppen ezért szavaznak rendszerint a zsidó államot elítélő nemzetközi határozatok ellen. A két állam kapcsolata az elmúlt időszakban olyan barátságos lett, hogy közös szervezéssel rendezték meg 2017-ben az Afrika–Izrael találkozót.

Viszonylag jónak mondható Izrael kapcsolata Dél-Szudánnal, Ghánával és Tanzániával is. Az I24 nevezetű izraeli portálnak adott interjújában a tanzániai Nemzetgyűlés szóvivője úgy vélekedett, „számos afrikai ország fogja követni az amerikai lépést”. Job Ndugai elmondta, országa is azon az állásponton van, hogy a nagykövetséget abba a városba kell helyezni, amelyikben a vendéglátó nemzet parlamentje is működik, ez pedig Izrael esetében Jeruzsálem. Hasonlóan barátságos hangvételt ütött meg a ghánai parlament szóvivője is, aki szerint minden országnak a belügye a saját fővárosának a meghatározása, ezért Ghána támogatni fogja a zsidó államot. Egy izraeli rádió értesülése szerint komoly tárgyalások folynak Dél-Szudánnal is a nagykövetség áthelyezéséről.

Vannak azonban Izraellel kifejezetten ellenséges kormányok is Afrikában. A Dél-Afrikát vezető Afrikai Nemzeti Kongresszus a hitleri Németországhoz hasonlította Izraelt a gázai határnál történt véres események miatt, valamint visszahívta külképviseletét is az országból. Persze a dél-afrikai rezsimnek volna a saját háza táján mit söprögetni, a fordított apartheid által elkövetett bűncselekményekről egy héttel ezelőtt írtunk (Hetek, 2018 máj. 11. Intézményes rasszizmus).

Az Izrael-barát új Európa

Talán számunka az egyik legérdekesebb változás az Európai Unión belül következett be, ahol Emmanuel Macron és a brüszszeli vezetés irányításával egy markáns Izrael-ellenesnek mondható külpolitika van kialakulóban. A jelek szerint ezzel az iránnyal nem igazán értenek egyet a közép-, és kelet-európai országok, köztük Magyarország sem.

A két legfontosabb bejelentést az ügyben azonban nem Budapest, hanem Prága és Bukarest tette meg az elmúlt hetekben. Liviu Dragnea, a román kormány vezető erejét képező PSD elnöke áprilisban nyilatkozta azt, hogy elfogadtak egy memorandumot, mely értelmében megkezdik az eljárást a romániai nagykövetség áthelyezését illetően. A döntés persze nem ilyen egyszerű. Egyrészt a román külügyminiszter és a román államfő sem ért egyet a döntéssel. Klaus Johannis kijelentette, az alkotmány szerint egyedül neki van joga ilyen fajsúlyú döntést hozni, ráadásul tartalmilag sem ért egyet Dragnea véleményével. Álláspontja szerint eredményes béketárgyalásoknak és mélyreható elemzésnek kell megelőzniük a romániai nagykövetség esetleges átköltöztetését. Szakértők szerint a szocialista politikus bejelentésének köze lehet Viorica Dancila román miniszterelnök közelgő izraeli útjához. Mindenesetre Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes egy rádióműsorban elárulta, már zajlik az egyeztetés a két ország között a nagykövetség sorsáról.

Hasonlóan ellentmondásos Csehország közelmúltban tett állásfoglalása is. Milos Zeman cseh államfő Izrael fennállásának 70. évfordulója alkalmából fejtette ki, hogy maradéktalanul egyetért Trump Jeruzsálemet illető bejelentésével, csak azt sajnálja, hogy nem a hazája volt az első, amely áthelyezte a nagykövetségét. Úgy fogalmazott, a költözést már négy évvel ezelőtt felvetette izraeli útja során, a folyamatot csak most sikerült elindítani. Első körben egy tiszteletbeli konzulátust nyitnak az országban, majd egy cseh kulturális központot. A harmadik fázisban kerülhet sor a külképviselet áthelyezésére, miután Csehország elismerte (az 1967 előtti Nyugat-) Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A cseh külügyminiszter mindezek ellenére még egyeztetésektől tenné függővé a végleges döntést, ahogyan beszédes az is, hogy a csehek kijelentették, osztják azt az uniós álláspontot, mely szerint Jeruzsálemnek két állam megosztott fővárosának kellene lennie.

Az izraeli sajtóban az uniós tagállamok közül felmerült Szlovákia és Magyarország nagykövetségének költözése is, bár az érintett országok vezetői cáfolták, hogy terveznék képviseletük áthelyezését. Mindenesetre már az is reménykeltő, hogy több EU-s ország is van, amely nem osztja maradéktalanul a brüsszeli álláspontot Jeruzsálem státuszát és az amerikai adminisztráció döntését illetően. Elsőként a tavaly decemberi ominózus ENSZ-szavazáson küldött markáns üzenetet közép-kelet Európa, amikor a magyarok, a lengyelek, a csehek, a románok, a lettek és a horvátok is tartózkodtak a Trump döntését elítélő határozatról szóló voksoláson. Majd (Csehország és Románia mellett) Magyarország azok között az uniós tagállamok között volt, amelyek kvázi megvétózták azt a konszenzusosnak szánt állásfoglalást, ami elejét vette volna a tagállamok nagykövetségeinek áthelyezését. Ugyancsak üzenetértékű, hogy az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségének május 14-ei ünnepélyes megnyitására a tervezett EU-s bojkott ellenére elment a magyar, a cseh, a román és az osztrák nagykövet is.

Az elmúlt hónapokban tett bejelentések jól mutatják, hogy Izraelnek a világban szinte mindenhol vannak megbízható szövetségesei, akik még a nagy ellenszélben is bátran és szilárdan vállalják meggyőződésüket. 

Ausztrál dilemma

Az amerikai nagykövetség áthelyezését követően Ausztrália korábbi miniszterelnöke, Tony Abbott a Twitteren jelentette be, hogy szerinte országának is követnie kellene az Egyesült Államokat ebben a diplomáciai lépésben. Egy ausztrál rádióműsorban kifejtette, erős üzenetet küldhetne a lépéssel Ausztrália az arab vezetőknek. Abbott hozzátette, nem érti, hogy miért nem abban a városban vannak a nagykövetségek, ahol a Kneszet, a Legfelsőbb Bíróság és a Miniszterelnöki Hivatal is található. A kezdeményezést a hivatalban levő miniszterelnök, Malcolm Turnbull azonnal elvetette, szerinte nem volna helyes lépés a költözés. A kormányfő kifejtette a véleményét a gázai határnál történt események kapcsán is, úgy fogalmazott: elítéli a palesztin vezetést, mivel a Hamasz vezényelte az embereket a kerítéshez, és provokálta az izraeli hatóságokat.

Olvasson tovább: