Kereső toggle

Trump ajándéka Jeruzsálemnek

Már májusban megnyílik az új nagykövetség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, Donald Trump minden hónapban szolgál meglepetéssel Jeruzsálem kapcsán. Az elnök decemberben bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és áthelyezi a nagykövetséget is Tel-Avivból, ám ez utóbbi lépésre semmilyen konkrét időpontot nem mondott. Külügyminisztere, Rex Tillerson még tovább hűtötte a várakozásokat, amikor közölte, hogy az átköltöztetés hosszú folyamat lesz, legoptimistább esetben is három évet vehet igénybe.

Január közepén Trump alelnöke, Mike Pence azonban már arról beszélt az izraeli parlamentben, hogy az új követség 2019 vége előtt megnyílhat. Izraelben már ennek is örültek, de Trumpnak sikerült még egy meglepetést okoznia az ügyben, amikor a Fehér Ház közölte: 2018 májusában nagykövetségi szintre emelik az eddigi jeruzsálemi amerikai konzulátust, és David Friedman nagykövet is átköltözik az izraeli fővárosba. A logisztika első lépésként szerény lesz, mindössze a táblát cserélik ki az épületen és Friedman, valamint egy-két közvetlen munkatársa kapnak néhány irodát a jelenlegi konzulátuson.

Ezt követően kibővítik az épületet, de a végleges megoldást az jelenti majd, amikor egy teljesen új amerikai nagykövetséget építenek Jeruzsálemben. A végleges nagykövetségi épület a tervek szerint legalább 500 millió dollárba kerül, de elképzelhető, hogy az amerikai adófizetőknek mégsem kerül majd egy centjébe sem. Trump ugyanis részben magánszemélyek – elsősorban az őt támogató amerikai zsidó közösséghez és evangéliumi keresztényekhez tartozó milliárdosok – felajánlásaiból tervezi finanszírozni a projektet. Nem tudni, a költségek mekkora része gyűlne így össze, mindenesetre egy konkrét felajánló már van, a republikánus párti milliárdos, Sheldon Adelson személyében. A kaszinó- és médiatulajdonos Adelson bejelentette, hogy egymaga kiegészíti a más donoroktól befolyt összeget, hogy az teljesen fedezze az új nagykövetség felépítését. Az amerikai kormány szakemberei jelenleg azt vizsgálják, hogyan fogadhatnak el középület céljára magánadományokat, de a Washington Post elemzése szerint valószínűleg nem lesz jogi akadálya a támogatásnak.

Benjamin Netanjahu lelkesen fogadta a hírt, amit „Függetlenség Nap-i ajándéknak” nevezett, nem alaptalanul, hiszen Izrael pont idén májusban ünnepli modern kori fennállásának 70. évfordulóját. Az izraeli miniszterelnök bejelentette, személyesen utazik Washingtonba megköszönni Donald Trumpnak a gesztust, és egyben meg is hívta az elnököt, hogy személyesen nyissa meg Jeruzsálemben az új nagykövetséget, hogy ezzel „még fényesebbé tegye a nemzeti ünnepet”.

A palesztinok nem meglepő módon bírálták a döntést, bár a korábbi fenyegetések – amelyeket szerencsére nem váltottak valóra – ezúttal elmaradtak. Ehelyett Brüsszelhez fordultak segítségért, ahol értő fülekre találtak. Az EU 28 tagállamának külügyminiszteri tanácsa fogadta azt a küldöttséget, amely az Arab Államok Ligája Jeruzsálemért nevű szervezet képviseletében lépett fel. Ez a kezdeményezés a decemberi Trump-bejelentés után alakult, és tagjai a jordán, az egyiptomi, a szaúd-arábiai, a marokkói, valamint az Emírségek-beli és a palesztin külügyminiszter. A küldöttségben helyet kapott az 57 tagállamból álló Arab Liga főtitkára is. 

Federica Mogherini uniós külügyi biztos szerint Brüsszel „osztja az arab álláspontot” Jeruzsálem ügyében, és – név nélkül – felszólította az Egyesült Államokat, hagyjon fel olyan béketervek készítésével, „amelyek úgysem lesznek életképesek”. Mogherini szerint az Európai Unió és az arab államok is tudják, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem. Az arab államok is úgy látják, hogy teljes mértékben maguk mögött tudhatják Európa – legalábbis az EU meghatározó országainak – támogatását. Nem alaptalanul, ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsában már csak az amerikai vétó akadályozza azt, hogy a Palesztin Hatóságot felvegyék teljes jogú állami státussal a világszervezet tagjai közé.

A nemzetközi sajtóban közben azt találgatják, Donald Trump milyen megfontolásból hozta előre a nagykövetség megnyitását. A Jerusalem Post összefoglalója szerint három magyarázat is elterjedt diplomáciai körökben. Egyrészt indokolhatja ezt a Netanjahu ellen zajló ügyészségi vizsgálat. Mint arról korábban írtunk (Korrupciós vádakkal döntenék meg Netanjahut. Hetek, 2018. február 16.) az izraeli rendőrség vádemelést javasolt a kormányfő ellen vesztegetés és hivatali befolyással való visszaélés gyanúja miatt. Trump számára nem jönne jól, ha le kellene mondania legfőbb közel-keleti szövetségeséről, aki ráadásul feltétel nélkül tiszteli is az elnököt, ami meglehetősen ritka a nemzetközi vezetők között. Ezért egy kis támogatással segített abban, hogy – legalábbis májusig – lehetőleg ne kerüljön sor vádemelésre, ami valószínűleg kikényszerítené Netanjahu lemondását.

A másik érvelés szerint viszont a palesztinokra akart nyomást gyakorolni az amerikai elnök, éppen az Európához való közeledésükre és az ellenséges nyilatkozataikra válaszul. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint lényegében készen áll az amerikai béketerv, amitől Washington azt reméli, hogy megszűnik a régóta tartó patthelyzet az izraeliek és a palesztinok között. Részleteket nem árult el, csak annyit jelzett, hogy a tervnek vannak olyan részei, amit „mindkét fél szeretni fog, és olyanok is, amelyeket mindkét fél utál majd”. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy az új béketerv egyik fő kezdeményezőjét, Jared Kushner főtanácsadót egy sorral hátrébb léptették, miután John Kelly fehér házi kabinetfőnök javaslatára megvonták tőle a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági átvilágítást. Az elnök veje ezután nem férhet hozzá a „szigorúan titkos” minősítésű anyagokhoz – köztük az elnök számára készülő napi CIA-jelentéshez – és olyan tanácskozásokon sem vehet részt, ahol ilyen minősítésű dokumentumokat vitatnak meg.  

Végül a harmadik megfejtés szerint Trump elhatározta, hogy megkerüli az akadékoskodó külügyminsztériumot, és a lehető legegyszerűbb megoldással teljesíti ígéretét. A névtáblacserét már a decemberi bejelentése után felvetették izraeli részről, mondván: a jelenlegi konzulátus épülete biztonsági szempontból teljesen alkalmas ideiglenes nagykövetségnek, így a kérdést „két perc alatt” meg lehet oldani.

Olvasson tovább: