Kereső toggle

Szaúdi hintapolitika

Amerika és Oroszország kötelékében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Szalmán herceg és Trump aláírta a fegyvermegállapodást.

Körutazáson vesz részt az Egyesült Államokban Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg.

A televíziós nyilatkozatokon, politikai és gazdasági csúcstalálkozókon kívül a magas rangú vendég egy 12,5 milliárd dolláros fegyvervásárlási szerződést is aláírt. Hasonló megállapodást hoztak tető alá a szaúdiak Oroszországgal, az olaj miatt pedig majdhogynem ugyanilyen szorosak az orosz–szaúdi kapcsolatok.

Tavaly év végén több cikk is megjelent azzal kapcsolatosan, hogy a szaúdi koronaherceg egymás után szerzi a meglepetéseket az úgynevezett mérsékelt iszlámhoz való visszatérés hangoztatásával, illetve az általa azóta is folyamatosan hangoztatott „korrupcióellenes” intézkedésekkel. Ennek során állítólag több mint 100 milliárd dollárt sikerült visszaszerezni az állami költségvetésnek, holott korábban évente „csupán” 20 milliárd folyhatott el különböző korrupt csatornákon át.

Mohamed herceg most Amerikát próbálja meghódítani egy körúttal. Egyik első állomásként interjút adott a CBS- csatornának, ahol egy nő, Norah O’Donnell volt a kérdező, aki egy órán keresztül próbálta mindenféle kényes témában megszólaltani a koronaherceget. Ennek nyilvánvaló célja az volt, hogy a nyugati országokban Szaúd-Arábiáról kialakult, nem túl pozitív képet megpróbálják kicsit javítani (annak ellenére, hogy az emberi jogi kérdésekben az ígéretek és a fennálló helyzet csak kicsit közeledett egymáshoz az utóbbi időben).

A látogatás célja

Ráadásul a tavalyi év végén botrány robbant ki a Trump-kormányzat és a koronaherceg körül a médiában: a The Intercept nevű online magazin értesülései alapján bin Szalmán azzal dicsekedett közvetlen környezetének, hogy Trump veje, Jared Kushner „a zsebében van”.  A magazin szerint ezt az is bizonyítja, hogy bin Szalmán korrupcióellenes intézkedései azokkal a személyekkel kezdődtek, akik az amerikai elnök napi eligazító belső dokumentumai alapján nem lojálisak a koronaherceghez. Kushnernek ez év elejéig volt hozzáférése ezekhez a dokumentumokhoz, és mivel tavaly októberben teljesen váratlanul baráti látogatást tett bin Szalmánnál, ahol állítólag órákon át tárgyaltak zárt ajtók mögött, a magazin úgy vélte, hogy az információkat Kushner ekkor adhatta át bin Szalmánnak. Ezt azonban Kushner ügyvédjén keresztül hivatalosan is cáfolta. A kapcsolat azonban igen szoros volt, bin Szalmán még Ivanka Trumpék otthonában is járt, amit a szaúdi nagykövetség is megerősített. 

A jemeni polgárháborúban Szaúd-Arábia az Irán által támogatott felkelők ellen harcol.

A jelenlegi körúton bin Szalmán pénzügyi, technológiai, olajkitermelési és szórakoztatóipari vállalatok képviselőivel is találkozott, akiknek vezetőit megnyugtatta, hogy a jelenleg is zajló korrupcióellenes kampány otthon nem fogja veszélyeztetni a kereskedelmi kapcsolatokat az amerikai nagyvállalatokkal. Emellett pedig olyan nagyvárosokban is megállt, mint Boston, New York és San Francisco, ahol például az MIT egyetemre és más oktatási központokba is ellátogatott.

A látogatás fő célja nagyjából az lehet, hogy a hazai politikából jól ismert „cukikampánnyal” megnyerje az amerikaiak támogatását, és igazi reformerként jelenjen meg a szélesebb közvélemény előtt, amivel a nemzetközi színtéren is megszilárdíthatja a hatalmát. A Trump-kormányzat erősen Irán-ellenes hozzáállása is pont a kezére játszik, ezzel ugyanis otthon is „el tudja adni” a kampányt – nem feltétlenül nyugati nyitásként, hanem stratégiai lépésként annak érdekében, hogy a Közel-Keleten dúló dominanciaharcban felülkerekedhessenek Iránnal szemben. Az Irán-ellenes kiállás sokkal könnyebben elfogadtatja a kérdést Szaúd-Arábiában, mint az Obama-kormányzat korábbi akciói (például az Irán elleni szankciók feloldása). 

Kapcsolatok erősödése

Trump elnök kijelentette, hogy habár az Obama-kormányzat ideje alatt a két ország közötti kapcsolat károkat szenvedett, most „sokkal jobb, mint eddig bármikor, és ennél csak még jobb lesz.” Az amerikai sajtóban csak MBS rövidítéssel megnevezett bin Szalmán számára a remények szerint ez anyagiakban is megnyilvánul majd, azaz az amerikai elit befektet majd a „Vision 2030” című szaúdi kormányprogramban megfogalmazott kezdeményezésekbe. Így aztán 30 év után újra lesznek mozik a közel-keleti királyságban, és már a nők is vezethetnek autót anélkül, hogy a vallási rendőrség azonnal börtönbe hurcolná őket.

A profi vizuális eszközökkel, angol nyelven is prezentált, egy sikeres multicég üzleti tervére hajazó kormányprogram akár igazán reménykeltő is lehetne, ha mindezt nem a tradicionálisan iszlámhívő Szaúd-Arábia leendő első számú vezetője fogalmazta volna meg. Habár a program szerves részét képezi a gazdasági növekedés és a társadalom átalakítása is, nagy kérdés, hogy vajon otthon milyen fogadtatásra talál majd az elit köreiben. Nekik ugyanis egyáltalán nem érdekük a nyugati szemlélet, átvétele sem az, hogy Szaúd-Arábia véget vessen a jemeni polgárháborúba történt beavatkozásának, amelynek pontosan az volt az indítéka, hogy hatalmi hegemóniájukat érvényesítsék Iránnal szemben, aki ugyancsak bekapcsolódott a polgárháborúba. A jemeni akciók beszüntetését viszont az amerikai elit szorgalmazza. 

A szaúdi herceg állítólag úgy nyilatkozott Trump vejéről, hogy a „zsebében” van.

Jemenben 2015 óta folyamatosan katonai bevetések zajlanak, viszont a külső beavatkozás miatt is elhúzódó harcok nyomán olyan humanitárius katasztrófa jött létre az országban, hogy több mint 2,5 millió ember kénytelen volt elmenekülni az otthonából. Jemen korábban is a térség egyik legszegényebb országa volt, ami jelen helyzetben annyit tesz, hogy szinte a teljes lakosság éhezik, az élelmiszer-szállítmányok ugyanis – amelyekre a konfliktus előtt is nagymértékben rászorult a lakosság – a káoszban nem érkeznek megfelelő mértékben.

A mostani körúton nyélbe ütött megállapodás, amelyben 12,5 milliárd dollárnyi keretösszeget hagytak jóvá Szaúd-Arábiának repülőgépek, rakéták és hajók vásárlására amerikai fegyvergyártó cégektől, Trump bírálói szerint egyértelműen csak arra jó, hogy ezt a súlyos helyzetet bebetonozza. Amerika ugyanis részt vesz a jemeni konfliktusban, főként úgy, hogy logisztikai segítséget nyújt a szaúdiak vezette koalíciónak. Erről a szerepvállalásról a szenátus a közeljövőben fog szavazni, a jelen állás szerint azonban tovább folynak majd a fegyverszállítmányok. A jóváhagyott keretösszeg bejelentésekor a koronaherceg sietett rámutatni a szaúdi királyság és az USA „igen mély”, kapcsolatára és, hogy 400 milliárd dollárt szándékoznak befektetni Amerikában. Ez is szerepel a Vision 2030 programban.

Két vasat tart a tűzben

Egyértelmű azonban, hogy a koronaherceg nem bízta a véletlenre hatalma bebiztosítását. Ennek egyik bizonyítéka, hogy Oroszországgal is kötött egy fegyverszállítási megállapodást még tavaly októberben. Ez az állami SAMI (Saudi Arabian Military Industries Szaúd-Arábiai Katonai Vállalat) vállalat segítségével történt, amely megállapodott az orosz Rosoboronexport nevű céggel, amely az orosz állami fegyverexportért felel. A megállapodás úgy szól, hogy nemcsak magas színvonalú fegyvereket fognak vásárolni Oroszországtól, hanem a gyártási technológiát is megveszik, és saját fegyvergyártó üzemeket hoznak létre, amelyekben Kornet-EM típusú páncélos járművek ellen bevethető rakétarendszert, a TOS- 1A típusú rakétakilövő rendszert és az AGS-30-as automata gránátkilövő rendszert gyártanának, a gránátokkal együtt. Része még a gyártási megállapodásnak az S-400-as légvédelmi rendszer is, valamint az AK-103-as kalasnyikovok gyártása is. A katonai rendszerek fejlesztése ugyancsak része a koronaherceg által megálmodott „Vision 2030” programnak, amelyben az szerepel, hogy munkahelyeket kell teremteni, ráadásul ezzel hatékonyan használják fel a programban előírt katonai költségvetést is. 

A fegyverszállítási és gyártási kapcsolat mellett a rijádi hatalom célja az is, hogy Oroszországot, amely egyébként Irán szövetségesének számít a Közel-Keleten, ezzel ellentétes irányba befolyásolja, kihasználva, hogy gazdasági szempontból a két ország fontos segítséget nyújthat egymásnak. A fegyverek mellett ugyanis a szaúdiak az orosz energiapiacon is hajtottak végre befektetéseket, és abban is együttműködnek az oroszokkal, hogy stabilizálják a nyersolaj világpiaci árát, amely mindkét ország gazdaságát jelentős mértékben meghatározza.

Szakértők szerint épp Amerika volt az, aki úgymond Putyin karjaiba taszította a szaúdi királyt, ugyanis Amerika olajkitermelése ma már a 10 millió hordós napi teljesítménnyel nagyobb, mint Szaúd-Arábiáé, és egyre inkább megközelíti a világelső orosz napi kitermelési mennyiséget. A szaúdiak és az oroszok között létrejött olajmegállapodás azonban csökkentheti Amerika befolyását a Közel-Keleten az olajipar szempontjából, és egyenes következménye volt az Obama-kormányzat bizonytalan Közel-Kelet politikájának, amit a Trump-kormányzat határozott állásfoglalása most visszafordíthat. Nagy kérdés a továbbiakban, hogy tud-e a rijádi hatalom sikerrel egyensúlyozni a két világhatalom között, vagy lavírozásának kudarca esetén Irán hatalmi pozíciója erősödik meg jobban a térségben.

Olvasson tovább: