Kereső toggle

„Kiválasztott” vagy trójai faló?

Az olasz díszpolitikus: Luigi Di Maio

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A márciusi olasz választásokon a legtöbb szavazatot az 5 Csillag Mozgalom kapta, amelynek élén egy olyan ifjú képviselő áll, aki mérsékeltebb irányba terelné a radikális nézeteiről ismert pártot.

Olaszországban egyértelműen azt üzeni a választói akarat, hogy nem kérnek többet a kormányzásképtelen, unió- és bevándorláspárti baloldali politikából. Habár nagy sikert aratott a választáson a Silvio Berlusconi által fémjelzett jobboldali pártszövetség és az 5 Csillag Mozgalom (M5S) is, a kormányalakításhoz szükséges küszöböt egyiküknek sem sikerült megugrani. A koalíciós kényszerhelyzetben felértékelődött a fontossága annak, hogy az alkuképes pártokat milyen miniszterelnök-jelöltek irányítják.

Rendszergazda a politika nagyszínpadán

A délolasz származású Luigi Di Maio egy Nápoly közeli kisvárosban látta meg a napvilágot. Édesapja egy kisebb építőipari vállalkozást vitt, miközben szerepet vállalt egy szélsőjobboldali párt, az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) munkájában. A politikai formáció a második világháborút követően több neofasiszta mozgalom egyesülésével jött létre. Édesanyja olasz-latin szakos tanárnő volt.

Nápolyban felnőve kisfiúként szinte naponta értesült a Camorra-klán akcióiról, ezért 10 évesen elhatározta, hogy rendőr akar lenni. Végül aztán, kicsit ügyetlen mozgáskoordinációja miatt (saját bevallása szerint még a foci sem nagyon ment neki) inkább a számítástechnika felé fordult. Eminens tanuló volt, osztályelsőként aktívan részt vett a diákok közösségi életében, megválasztották osztályképviselőnek, majd volt alkalom, hogy az iskolaigazgatónál is felszólalt a tanulók érdekeiért bizonyos kérdésekben.

Az egyetemi évei során a közéleti aktivitása tovább erősödött; először mérnök informatikus, majd jogász szakon alapított hallgatói csoportokat. Politikai nézetei már ekkor nagy vitákat generáltak, otthon gyakran összekapott a szélsőjobboldali ideológiát népszerűsítő apjával. Végül félbehagyta a tanulmányait, diplomát nem szerzett, saját webes céget alapított. Később dolgozott rendszergazdaként, felszolgálóként, de a nápolyi futballcsapat utaskísérőjeként is. A kétezres évek végén párttá alakult 5 Csillag Mozgalomhoz mindenféle politikai tapasztalat nélkül, lelkes aktivistaként csatlakozott.

Ifjú üstökös

Az 5 Csillag Mozgalmat még 2009-ben alapította a népszerű olasz humorista, Beppe Grillo és az internetes guru, Gianroberto Casaleggio. A Berlusconi-kormány korrupciós ügyeire reagálva, az általános népharagot meglovagolva a komikus először utcai nagygyűléseket szervezett, majd elkezdte meghirdetni politikai programját is. Ez egy rendszer-ellenes, euroszkeptikus és elitellenes program volt, ami megnyirbálta volna a politikusok csúcsfizetését, kivizsgálta volna a korrupciós botrányokat, miközben ösztönözte az internet alapú direkt demokráciát.

Ha van politikai formáció, amire teljesen ráillik a populista jelző, akkor az az 5 Csillag Mozgalom. Szakértők, elemzők és újságírók sora véli úgy, hogy a párt igyekszik az általános társadalmi hangulatot meglovagolva a legnépszerűbb ügyeket a zászlajára tűzni (kiváló példa erre a feltétel nélküli alapjövedelem vagy a melegházasság ígérete, a radikális bevándorlás-ellenesség mellett). A The New York Times egyik szerkesztője így jellemezte az M5S-t: „Jobbos a homlokzat, balos a pince, a tető pedig az anarchia.”

Ehhez a közösséghez csatlakozott még 2007-ben Di Maio még aktivistaként, kezdetben aláírásokat gyűjtve egy korrupcióellenes kezdeményezéshez.  Pár évvel később, 2010-ben jelöltette magát a helyhatósági választásokon, ekkor azonban mindössze 59 szavazatott szerzett. Ez nem tántorította el a pártot, hogy a 2013-as parlamenti választásokra is őt jelöljék Campania tartomány 1-es választókerülete képviselőjelöltjének. A körzetet megnyerte, és bejutott a Képviselőházba. Nem sokkal később már történelmet írt: 26 évesen megválasztották a Képviselőház (a parlament alsóháza) minden idők legfiatalabb alelnökének. „Amikor megválasztottak, 48 órán keresztül folyamatosan csengett a telefonom. Nem reagáltam, kikapcsoltam, mert nagyon kimerültem. Össze is zavarodtam. Nem igazán emlékszem arra a két napra. Én voltam a kiválasztott” – emlékezett vissza egy róla készült életrajzi könyvben arra az estére. 

Ugrás a párt élére

S valóban ő lett a kiválasztott, miután Beppe Grillo szárnyai alatt kikupálódva megválasztották a párt 2018-as miniszterelnök-jelöltjének. A kócos hajú, vehemens pártalapító nem indulhatott hivatali pozícióért egy évtizedekkel korábbi halálos gázolási ügye miatt, így az olasz Trumpként emlegetett humorista látszólag úgy döntött, hogy félreáll és átengedi a kormánykereket az újabb generációnak. Elemzők szerint a háttérben még mindig ő mozgatja a szálakat; a sajtó előszeretettel utal Di Maióra mint Grillo bábjára.

A vádak nem teljesen alaptalanok. Az online előválasztáson Di Maióval szemben 7 olyan jelöltet állítottak, akiknek semmi esélyük nem volt, az ismertebb párttagok nem indultak a megmérettetésen. Carlo Freccero, a párt egyik értelmiségi tagja egyenesen azt a vádat fogalmazta meg, hogy a 31 éves politikus Grillo és az ifjabbik Casaleggio embere, így valójában még mindig a két háttérszereplő tekintélyelvű vezetése irányítja a csak retorikájában demokratikus pártot. Davide kapcsán (ő a két éve elhunyt alapító, Gianroberto fia) a sajtó arról cikkezett, hogy az internetes cégén keresztül szinte teljhatalommal rendelkezik az M5S felett, bár ezt Di Maio igyekezett minden fórumon cáfolni.

A március eleji választásokon annak ellenére ért el hatalmas sikert az M5S, hogy a párt körül az utóbbi néhány évben több botrány is robbant. Bár az elmúlt választásokon is jól szerepelt a párt, a két igazán áttörő sikert Róma és Torino polgármesteri székének elnyerése jelentette. Előbbinél Virginia Raggi írt történelmet a város első női polgármestereként. A rengeteg ígéret azonban beteljesületlen maradt, miután nem sikerült tartós megoldást találni sem az utcákat elborító szemét válságára, sem a tömeges bevándorlás okozta nehézségekre. Ráadásul a párt által oly sokat emlegetett korrupció ügye is rájuk égett, a polgármesterasszony két közvetlen tanácsadója ellen is vizsgálatot indítottak hivatali visszaélések miatt.

Az ellenfelek részéről Di Maiót is rengeteg támadás éri. A sajtó rendszeresen rávilágít a fiatal jelölt nyilvánvaló nyelvtani és fogalmazási hibáira. Egy ízben például Matteo Renzit hasonlította Augusto Pinochethez úgy, hogy tévedésből venezuelaiként hivatkozott rá annak chilei származása ellenére. A legtöbb politikai elemző szerint Di Maio teljesen alkalmatlan a miniszterelnöki posztra, a megnyerő megjelenése és felszólalásai mind egy jól felépített PR eredménye (lásd keretes írásunkat).

Trójai faló

Luigi Di Maio kiválasztása nyilvánvalóan jelezte az irányt, hogy a korábban radikális hangokról elhíresült mozgalmat egy mérsékeltebb irányba terelje. Bár a 31 éves kormányfőjelölt a bevándorlással kapcsolatban több kemény mondatot is megfogalmazott (például migránstaxiknak titulálta azokat a szervezeteket, amelyek egészen a líbiai partokig mennek azért, hogy Olaszországba szállíthassák a bevándorlókat), más kérdésekben szinte teljesen Grillo antitéziseként nyilatkozik. 

Korábban a párt egyik kiemelt ígérete volt az eurózónából való kilépésről szóló népszavazás megtartása. Di Maio azonban a CNBC-nek nyilatkozva azt állította, elkötelezettek abban, hogy Olaszországot az Unióban tartsák, miközben belülről igyekeznek megreformálni az EU-t. Az emlegetett referendummal kapcsolatban úgy fogalmazott, az csak a legvégső lépés lenne a részükről. Kritikusan beszélt Donald Trumpról, miközben finomította álláspontját a NATO-befizetéseket illetően is. Kritikusai szerint igazi szélkakas módjára viselkedik az M5S vezetője, mindig meglovagolva az éppen aktuális hullámokat.

Az 5 Csillag Mozgalmat és annak miniszterelnök-jelöltjét illető ellentmondások mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a márciusi olasz választáson a szavazók nagy többsége olyan pártokra adta le a voksát, akik különböző vehemenciával ugyan, de belső ellenzékei a brüsszeli bürokráciának, és radikális lépéseket terveznek a tömeges bevándorlás megfékezése érdekében. Az Unió számára minden bizonnyal rossz hír a választási eredmény, amelyen az M5S szerezte a legtöbb szavazatot, miközben a jobb-konzervatív pártszövetség ugyancsak markánsan képviseli a fentebb felsorolt ügyeket. Az eurózónából való kilépés végzetes tett lehet Olaszország részéről a valutát illetően, hiszen az Unió harmadik legnagyobb gazdaságaként, a hatalmas államadóssággal és elképesztő munkanélküliséggel a hátuk mögött véget vethetnek az eurónak.

Az abszolút többség és a kormányalakításhoz szükséges 40 százalék hiányában az M5S és az Északi Liga is koalíciós kényszerbe került. Amennyiben Luigi Di Maiónak sikerül a kormányalakítás, a fentiek fényében kérdéses, hogy a mozgalom valóban képes-e a nyugat-európai vezetéssel szembemenve képviselni az olasz választók érdekeit. Most még nem lehet világosan látni, hogy a 31 éves fiatal politikus vajon maga a trójai faló vagy inkább a falóból előbújó ellenség.

 

Silvia Virgulti

A cárnő

A kampány egyik színfoltja volt Silvia Virgulti, az 5 Csillag Mozgalom spin doctora, aki egyben az elmúlt években Luigi Di Maio barátnője is volt. Az elmúlt hetekben röppent fel a hír, hogy a szerelmespár már nincsen együtt, bár a munkahelyi kapcsolatuk megmaradt. Silvia Virgulti és a párt vezetése szoros együttműködésben, az elmúlt évek során szorgalmas munkával kialakították Di Maio miniszterelnök-jelölti imidzsét.
Alberto Castelvecchio retorikaprofesszor szerint a tanácsadó rengeteg útmutatást és leckét adott a politikusnak az öltözködést, viselkedést és a kommunikációt illetően. A római szakember szerint jól észrevehető Di Maio felszólalásaiban, hogy melyek azok a beszédek, amelyeket jó előre begyakoroltak és megkomponáltak, és melyek azok, amelyekben a rétor improvizál.
Silvia Virgulti telekommunikációs szakemberként a kanadai és amerikai nagykövetségen is dolgozott, később csatlakozott Beppe Grillo politikai mozgalmához. Itt rendkívül markánsan képviselte álláspontját, nemegyszer éles kritikákat megfogalmazva az aktuális vezetéssel szemben. Sajtóértesülések szerint neki is köszönhető, hogy Grillo most egy magánál jóval mérsékeltebb és elfogadhatóbb jelöltet támogatott a párt élén.

 

Olvasson tovább: