Kereső toggle

Vissza a jövőbe

Hidegháborús fegyverkezés?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elfoghatatlan csodafegyver, mélytengeri atomtorpedó, lézerágyú. Vlagyimir Putyin nem szokványos évértékelője után sokan egy újabb, nukleáris háború kitörésétől tartanak.

Vlagyimir Putyin idei évértékelő beszéde mindenképpen rendhagyónak számít. Már a helyszínválasztás is eltért az előzőktől: a szentpétervári Manézs Kiállítási Központ Csarnokában az orosz elnöknek lehetősége volt arra is, hogy vizuálisan is illusztrálja elképzeléseit. Bár Putyin több témát is érintett, a legnagyobb visszhangot az „elfoghatatlan” orosz csodafegyverek bemutatója váltotta ki.

Irányított „meteoreső”

A szuperfegyverek felsorolását azzal az új, több robbanótöltet szállítására alkalmas interkontinentális rakétával kezdte, amelyet Szarmat névvel illettek. Nyugaton ezt a típust SS-X-30 illetve Sátán-2 kódnéven ismerik. Hatótávolságával nemcsak az északi-sarki útvonalon jelent fenyegetést, hanem akár dél felől is. A rakétát úgy fejlesztették ki, hogy az amerikai radarok ne érzékeljék.   

Létezik egy nukleáris robbanófejjel is felszerelhető robotrepülőgép, amelynek szinte korlátlan a hatótávolsága. Ezt annak köszönheti, hogy indítása után egy kis méretű, nagy teljesítményű atomreaktor hajtja tovább. Ezt a manőverező rakétát alacsony utazómagasságra tervezték, és mivel kiszámíthatatlanul tud haladni, nagyon nehéz vele szemben védekezni.

Nukleáris robbanófejjel is felszerelhető a Kinzsal nevű hiperszonikus rakéta.

A vizuális bemutató szerint a fegyver a hangsebesség tízszeresét is eléri, és manőverezve hatol át a védelmi rendszereken. Az elnök szavait idézve: „mint egy meteorit, mint egy tűzgömb, száguld célpontja felé” az Avantgarde nevű ember nélküli űrrepülőgéphez hasonlítható fegyver, ami manőverezhető és a hangsebesség sokszorosára képes.

Szóba került az a fegyver is, amelyre Putyin úgy hivatkozott, hogy a világon senkinek sincs ehhez hasonló: a tengeralatti, személyzet nélküli torpedó, amely nukleáris robbanótöltet célba juttatására is alkalmas. A rendszerről Putyin elmondta, hogy a tengerek legmélyén tud haladni, hangtalan, és a jelenlegi védelmi rendszerek nem érzékelik.

A tengeralattjárókhoz képest jóval kisebb, de sokkal hatékonyabban bevethető például parti katonai rendszerek és infrastruktúra-létesítmények ellen. Állítólag akár 100 megatonnás nukleáris robbanófejjel is felszerelhető, amivel egész városokat, katonai támaszpontokat meg lehet semmisíteni. Nyugaton ezért hivatkoznak rá a „Végítélet Torpedóként” is. Az orosz elnök a fentiek mellett azt is megemlítette, hogy jelentős eredményeket értek el lézerfegyverek kifejlesztésében is.

Kampányhajrá

Arról, hogy a Putyin által felvázolt fegyverarzenál mennyire valós, vagy csak a választások előtti propaganda részét képezi, megoszlanak a vélemények. Sokan mindenesetre a hidegháború második részéről beszélnek. Washington ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, hogy tudtak már ezekről a fegyverekről, de azt nem tartják szerencsésnek, hogy olyan videó volt látható az évértékelőn, amelyen atomtámadást mutatnak az Egyesült Államok ellen.

Az is kiderült, ami a hidegháborús időkre emlékeztető fegyverkezési verseny újjáéledését bizonyítja, hogy a Trump-kormány több mint 700 milliárd dollárt tervez költeni a következő pénzügyi évben arra, hogy úgymond elhárítsa a Moszkvától jövő fenyegetést. Putyin a fegyverkezési verseny kapcsán egyébként az Egyesült Államokra mutogat, szerinte azt Washington indította el 2002-ben azzal, hogy egyoldalúan kilépett az 1972-es, rakétaelhárító védelmi rendszereket korlátozó szerződésből (ABM).

Egyesek szerint inkább a hazai közönségnek szólt Putyin beszéde, köztük a szuperfegyverek bemutatója is. Oroszországban március 18-án kerül sor az elnökválasztásra, amelyen több mint valószínű, hogy újraválasztják a 65 éves vezetőt, aki ezzel 2024-ig biztosíthatja be hatalmát. Putyin továbbra is óriási támogatottsággal rendelkezik Oroszországban, emberei ugyanakkor állítólag aggódnak amiatt, hogy alacsony lesz a részvétel. Beszédének első része, amelyben a gazdasági és társadalmi kérdések kerültek előtérbe, egyértelműen a szavazóknak szólt. Ebben az elnök többek között azt ígérte, hogy a szegények arányát a jelenlegi felére csökkentik, az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) pedig másfélszeresére nő. Valószínűleg a választók mozgosításának a célját szolgálhatta az is, hogy a név nélküli atomtorpedó elnevezésére Putyin online versenyt hirdetett meg beszéde közben.

Nem hiszik

A szakértők többsége szkeptikusan fogadta az orosz szuperfegyverek hírét.

A müncheni műszaki egyetem oktatója teljesen hiteltelennek tartja Putyin atomfegyverekre vonatkozó terveit. Robert Schmucker úgy véli, „Oroszország egy ideig még nem lesz képes arra, hogy atommeghajtású manőverező robotrepülőgépet fejlesszen ki, mert túl nehéz lenne a szerkezet”. A szakértő a hiperszonikus rakétákkal kapcsolatos fejlesztéseket pedig azért nem tartja reálisnak, mert „a hangsebesség ötszörösénél kezdődő hiperszonikus tartományban az anyag hihetetlen terhelésnek van kitéve, a tesztelés pedig elképzelhetetlenül drága”.

A dróntorpedó kapcsán is megoszlanak a szakértői vélemények. Egyrészt egy 100 megatonnás hatóerejű atomtöltet túl nehéz lenne egy torpedónak. Másrészt egy ilyen fegyver nem igazán megbízható. A több száz méter mélyen, több ezer kilométerre lévő torpedókat sokkal nehezebb irányítani, arról nem is beszélve, hogy a tengeralatti viszonyokat nem lehet előre kiszámítani.

Többszereplős sakkjátszma

Az biztos, hogy a felvázolt orosz fejlesztések is újabb kihívást jelentenek azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek a nukleáris fegyverek korlátozására irányulnak. Az már egy ideje látható, hogy azok az ellenőrző mechanizmusok, amelyeket 1991 előtt állítottak fel a fegyverkezés „kordában tartására”, mára már érvényüket vesztették. Az Egyesült Államok is többet akar fordítani atomfegyverek előállítására.

Az előző amerikai elnök, Obama is jóváhagyta a Pentagon azon döntését, hogy a jövőben modernizálja nukleáris arzenálját. Ebből a Trump-kormány sem akar visszalépni. S persze a világ két vezető nagyhatalmát egy sor másik nemzet követi.

A nukleáris fegyverkezés még a hidegháború ideje alatt indult meg az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint szövetségeseik között. Nagy-Britannia, Franciaország és Kína is fejlesztett atomfegyvereket. Őket követte India és Pakisztán, majd Észak-Korea is. Phenjan az utóbbi időben különösen előtérbe került, miután 2006 óta már a hatodik atomkísérletét hajtotta végre a távol-keleti atomhatalom. Hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de valószínűsíthető, hogy Izrael is rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Habár a fegyverarzenálok fejlesztésének céljai államonként eltérnek, egy kirobbanó globális konfliktus felbecsülhetetlen pusztítást okozna világméretekben. Éppen ezért érdekelt minden érintett inkább egy globális hidegháborús sakkjátszmában.

Olvasson tovább: