Kereső toggle

Bibi bekeményít

Netanjahu sem kér a Soros-tervből

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izrael 40 ezer illegális menekültet készül kiutasítani, a tervet külföldről finanszírozott szervezetek bírálják. Izrael a lakosság arányához képest a világ legnagyobb befogadó országa, valamennyi kontinensről érkeznek a zsidó államba bevándorlók. Az európai modelltől eltérően azonban nemcsak abban különböznek, hogy a honosítás alapja a zsidó származás igazolása, hanem abban is, hogy Izrael minden bevándorló esetében törekszik a kulturális felzárkóztatásra. Ez pedig sok esetben emberfeletti feladatnak tűnik, hiszen nemcsak a fejlett világ országaiból költöznek Izraelbe, hanem például Afrikából is.

Néhány éve jártam egy Jeruzsálem közelében fekvő oktatási központban, ahol Etiópiából érkező bevándorló családokat helyeztek el. Sejtettük, hogy a tanítóknak és a szociális munkásoknak nincs egyszerű feladatuk, mert nemcsak a nyelvet kell elsajátíttatni az etióp családokkal, hanem civilizációs ismereteket is, de így is meglepett, mennyire az alapoktól kell kezdeni az integrációt. A sivatag és szavanna határáról érkező etiópok mintha időutazók lettek volna, gyakorlatilag a modern városi élet egyetlen elemét sem ismerik, ennek ellenére egy-másfél év alatt a szakemberek fel tudják készíteni őket arra, hogy önálló életet kezdhessenek Izraelben. Azt azonban a vendéglátónk is elismerte, hogy az első generációs felnőttek között sokan nem érzik otthon magukat a nyugatias civilizációban, viszont gyermekeik már teljesen izraeliként nőnek fel. Ez az integrációs szándék Európában hiányzik vagy legfeljebb a szavak szintjén létezik. 

Viszont a délről érkező migrációs nyomás, párosulva a válságövezetekben tapasztalható felfordulással, az elmúlt években Izraelben is éreztette hatását. A jeruzsálemi kormány egy darabig tolerálta a helyzetet, ám most megelégelték, hogy tízezer számra érkeznek az országba Afrikából – elsősorban Eritreából és Szudánból – illegális bevándorlók, akik semmiféle jogalappal nem rendelkeznek. Túlnyomó részük 2013 előtt érkezett a Sínai-félszigeten keresztül, tehát már legalább öt évet Izraelben töltöttek, de vannak, akik a 2000-es évek eleje óta itt tartózkodnak. Az illegális bevándorlók száma radikálisan visszaesett azt követően, hogy az izraeli kormány drótkerítést épített Egyiptommal közös határán.

A kerítés a migránshullámot feltartóztatta, de a már az országban lévők helyzetére nem kínált megoldást.

A Netanjahu-kormány humánus megoldást keresett, és február elején bejelentette, hogy az illegális bevándorlóknak nem kell visszautazniuk abba az országba, ahonnan elindultak. Ez jelentős gesztus, mert a jellemzően muszlim környezetben a több éves izraeli tartózkodás után még a korábbinál is nagyobb veszély fenyegetheti őket. Ezért Izrael megegyezett két afrikai országgal, hogy befogadja a kiutasított személyeket. Az érintett 40 ezer személy közül azok, akik önként készek távozni, egyszeri 3500 dolláros (mintegy 900 ezer forint) juttatást kapnak, valamint ingyen repülőjegyet. Azok viszont, akik március végéig nem élnek ezzel a lehetőséggel, börtönnel vagy azonnali kiutasítással számolhatnak.

A döntés bejelentése után nemzetközi médiakampány indult Izrael ellen. Kezdetben úgy tűnt, hogy a felháborodás az izraeliek spontán reakciója, mert a legkülönbözőbb emberek, pilóták, írók, volt nagykövetek, sőt még holokauszttúlélők is megszólaltak, bírálva a Netanjahu-kormányt, hogy „együttérzés és irgalom nélkül, a nemzetközi menekültügyi egyezményeket megsértve” járt el. A bírálók között voltak, akik egyenesen a náci Németországhoz hasonlították a kiutasításokat. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt években benyújtott mintegy 15 ezer menedékkérelem közül mindössze 11-et fogadtak el az izraeli hatóságok.

Az izraeli miniszterelnök a Likud-frakció ülésén visszautasította a vádakat. „Hazugságkampány zajlik, ami üres szlogenekre és olyan szégyenletes összehasonlításokra alapul, amelyeknek nincs helye Izraelben” – mondta Netanjahu, aki kérte a képviselőket, hogy az „igazsággal harcoljanak a rágalmak ellen”. Egy nappal később Netanjahu név szerint Soros Györgyöt tette felelőssé a kampányért, mondván, a milliárdos befektető finanszírozza a tiltakozásokat. Soros György szóvivője útján visszautasította azt, hogy pénzügyileg részt venne a kampányban, de azt megüzente Netanjahunak, hogy „az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény és a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan a menedékkérők kiutasítása”.

Mint a The New York Times felhívja a figyelmet, Soros György 2008 előtt nem támogatott Izraellel kapcsolatos programokat. Barack Obama megválasztása után viszont jelentős támogatást nyújtott az amerikai elnök közel-keleti politikájával egyetértő washingtoni JStreet zsidó lobbicsoportnak.

A Nyílt Társadalom Alapítvány pedig komoly összegeket juttatott az izraeli hadsereg „emberi jogi visszaéléseit” leleplező B’Tselem szervezetnek és a telepespolitika ellen kampányoló Breaking the Silence csoportnak.

Olvasson tovább: