Kereső toggle

Isten óvja a királynőt!

„Modern” kampány a brit hadseregben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Harc közben imádkozó muszlim katona, azonos nemű kapcsolatáról nyíltan beszélő férfi és érzelmi megnyilvánulásaikat vállaló emberek – ezek a brit hadsereg idei toborzó videóinak kiemelt témái.

Katonák láthatók egy havas hegyvidéken. Egyikük leveszi sisakját és fegyverét. Letérdel, egy patakban megmossa az arcát és a kezét. Társai ezalatt szemmel tartják a környéket. A férfi Mekka felé fordul és elmondja a muszlim imát. Az ima alatt egy katonanő gyorsan elnémítja egy másik katona rádióját, ezzel is demonstrálva, hogy tiszteletben tartják a hitét. Mialatt imádkozik, megjelenik a felirat, hogy „hitemet megtartom”. Amikor pedig végez és feláll, katonatársai megveregetik a vállát, amellyel szolidaritásukat fejezik ki.

Az imádkozó muszlim egy másik filmben is megjelenik, amely egy rövidfilmekből álló animációs sorozat része. Ebben egy iszlám hívő arról számol be, hogy mennyire nehéz a hétköznapokban a hitéletét gyakorolnia, a hadseregben viszont ezzel nem volt gond. A sorozat egy másik része a melegeket igyekszik megszólítani, azzal a címmel, Lehetek-e meleg a hadseregben. Ebben egy meleg férfi azt ecseteli, hogy aggódott amiatt, hogy el fogják-e fogadni, de pár nap után nagyon magabiztos lett, mert a katonák között nyíltan felvállalhatja, hogy azonos nemű kapcsolata van. A reklámokból természetesen nem maradhattak ki a nők sem, de külön részt szenteltek azoknak is, akik esetleg nem érzik magukat fizikailag alkalmasnak a hadseregben való szolgálatra. Emellett készült egy rész Mi van, ha elérzékenyülök címmel, amellyel pedig azt az üzenetet akarták a közvéleménybe sulykolni, hogy igenis van helye az érzelmeknek a hadseregben, és „rendben van a sírás”.

Mindezek szöges ellentétei annak, amilyen képet a hadsereg eddig magáról festett. Korábban az akció, a kaland, illetve a katonai hadviselés volt kiemelve. Most viszont „puha” üzenetet közvetít. Ráadásul a reklámok előtt felmerült egy olyan javaslat is, amellyel a „légy a legjobb” szlogent akarták felszámolni a hadseregben, mondván, hogy az „elavult, elitista és nem befogadó”. Az 520 ezer fontos költségekkel járó tervet – amin egyébként többen felháborodtak – beszámolók szerint végül Gavin Williamson védelmi miniszter állította le. A hadsereg vezetője, Sir Nick Carter szerint a „légy a legjobb” a hadsereg alkotmányos szlogenje marad, az új kampány viszont a „hovatartozásra és a csapatépítésre” fókuszál.

Létszámhiány

A toborzási gondokkal küzdő brit hadsereg nagy áttörést vár ettől az 1,6 millió fontos reklámhadjárattól. Jelenleg ugyanis a meghatározott 82 ezer helyett körülbelül 77 500-an teljesítenek szolgálatot a hadsereg kötelékében. Egy tavaly készült tanulmányból kiderül, hogy többen hagyták ott a fegyveres erőket, mint akik csatlakoztak. 2016 áprilisa és 2017 márciusa között 8194 katona lépett be, viszont ezzel egyidőben 9775-en távoztak is. Többségük a családi életre, valamint a hadseregen kívüli lehetőségekre hivatkozva döntött a leszerelés mellett. A felmérés azt is kimutatta, hogy a brit fegyveres erők mintegy 10 százalékát teszik ki a nők. A színesbőrű, ázsiai és más etnikumok 7,5 százalékban reprezentáltak.

Sir Nick Carter tábornok ezért is vette védelmébe az új stílusú kampányt. Szerinte a társadalom változik, és egyre kisebb a merítés abból a hagyományos körből, amelyből a hadsereg tagjai szoktak állni – vagyis kevesebb a 16–25 év közötti fehér férfi. Tehát szükséges volt sokkal szélesebb társadalmi réteget megszólítani. A brit hadsereg vezetésében egyébként már évek óta téma, hogy több muszlimot szeretnének toborozni. Ahhoz képest, hogy mekkora az arányuk Nagy-Britanniában, nagyon kevesen vállalnak katonai szolgálatot. Ezt részben a britek iraki, illetve afganisztáni szerepvállalásával magyarázzák. A hadseregen belül azonban létezik már az úgynevezett Fegyveres Erők Muszlim Szövetsége, amelyet 2009-ben állítottak fel. Feladata, hogy segítse a hadseregben szolgáló muszlimokat a hitük és kötelességük összeegyeztetésében, illetve összehozza a különböző részlegek muszlim katonáit. A szövetség adatai szerint jelenleg 650 muszlim teljesít náluk szolgálatot. 2005 óta a hadseregnek hivatalos imámja is van, Asim Hafiz személyében, aki a vezérkar tanácsadója.

Polkorrektség helyett reform

A reklámhadjárat azonban komoly vitát eredményezett a szigetországban. A fegyveres erők több egykori vezetője inkább a politikai korrektség megnyilvánulását látja ebben a kampányban, amely szerintük egyáltalán nem oldja meg a hadsereg problémáit, és nem azokat szólítja meg, akik katonának állnának. Richard Kemp ezredes, aki az Afganisztánban állomásozó brit katonák parancsnoka volt, a BBC-nek arról beszélt, hogy azokat az embereket, akik a csatlakozást fontolgatják, nem igazán aggasztja, hogy figyelni fognak-e rájuk, és az érzelmi kérdések sem relevánsak számukra. Őket inkább az érdekli, hogyan fognak a harc közben viselkedni – ezért őket harcot ábrázoló képsorok fogják meg, mert a hadseregbe e miatt állnak be az emberek. Kemp szerint elsődleges szempont, hogy a hadsereg toborozzon és elég katonája legyen, az pedig másodlagos, hogy a társadalom összetételét képviselje. A volt parancsnok úgy véli, a kampány csak azt tükrözi, hogy ahogy a kormány többi része, úgy a hadsereg is a politikai korrektség útjára kényszerült.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó katona, aki egykor egy elit alakulatban szolgált, szintén azon a véleményen van, hogy az új kampány üzenete pont azokat nem ösztönzi, akik komoly érdeklődést mutatnak a hadsereg iránt. Tim Cross nyugalmazott vezérőrnagy szerint a toborzáskor igenis tisztázni kell, hogy „nem leszünk puhák, nem leszünk kedvesek az emberekkel”. Többen arra is felhívják a figyelmet, hogy inkább a toborzási rendszer reformjára lenne szükség. A jelentkezők ugyanis sokszor elvesznek a bürokrácia rengetegében. Gyakran hónapokat kell várniuk, és az sem gyorsít a folyamaton, hogy a toborzói irodák helyett inkább az online formát részesítik előnyben.

Olvasson tovább: