Kereső toggle

Amit az iráni tüntetéssorozatról tudni kell

Felperzselt nemzet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sokan reménykednek abban, hogy az iráni nép végre elzavarja az 1979-es forradalom óta regnáló kegyetlen rezsimet. Az utcai összecsapások könnyen lángba boríthatják az egész Közel-Keletet.

Szinte százával nő a letartóztatottak száma Iránban, miután december utolsó napjaiban tüntetéshullám vette kezdetét az országban. Eleinte csak a gazdasági válság vitte utcára az embereket, ám a tüntetések hamar kormányellenes jelleget öltöttek. Lapzártánkkor a rezsim legfőbb támasza, a Forradalmi Gárda azt közölte, hogy a mozgalmat felszámolták, ám egyelőre nem tudni, lesz-e folytatás.

Ahmedinezsádot is megdöntötték volna pár éve

Utoljára Mir Hoszein Muszavi Zöld Mozgalma volt képes ekkora tömegeket megmozgatni kilenc évvel ezelőtt. Akkor a nyáron tartott elnökválasztás, illetve annak elcsalása miatt szabadultak el az indulatok. A mérsékeltebbnek tartott jelölt azzal vádolta a második ciklusára készülő keményvonalas Mahmúd Ahmedinezsádot, hogy a szavazás eredményét megmásította, és így szerezte meg a kétharmados győzelmet. Muszavi vádja nem volt légből kapott. Nemzetközi szakértők is arról számoltak be, hogy a gyanús körülmények (hitelesítő pecsétek sokszorosítása, sorszám nélküli szavazólapok) hiteltelenítik az eredményt. Akkor Muszavi hívei közül több százezren vonultak utcára, zömében Teheránban. A tiltakozások végül nem érték el céljukat. A karhatalmi erők igyekeztek vérbe fojtani a tüntetést, miközben Ahmedinezsád a vallási elit támogatását élvezve folytathatta regnálását.

A híradásokban szinte mindenhol a 2009-es eseményekhez hasonlítják az év végi, év eleji megmozdulásokat – nem alaptalanul. Ahogyan az akkori elnök, úgy most Hasszán Rohani kormánya és Hámenei ajatollah legfőbb vallási vezető is külföldi befolyást sejt a tüntetéshullám mögött. Név szerint is megnevezték az ellenségeket – az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Izrael mellett Nagy-Britannia is rajta van a listán. A regnáló hatalom a demonstrációk szervezését akkor is és most is a közösségi oldalak korlátozásával igyekszik ellehetetleníteni, miközben nemcsak a letartóztatottak száma növekszik rohamosan, hanem sajnos a halálos áldozatoké is.

Habár a tüntetések kezelésének hasonlóságai szembetűnőek, rengeteg a két zavargás között a különbség is. Míg Ahmedinezsád alatt közvetlen választási csalás előzte meg a forrongást, a 2017 utolsó napjaiban induló felvonulások oka nem ennyire egyértelmű. Egyelőre jelentős az eltérés az utcára vonulók számát illetően is. A Zöld Mozgalom demonstrációi során több ízben félmillióan is tiltakoztak Teheránban, most inkább tízezrekről van szó. Az viszont a mostani események súlyát jól jelzi, hogy most nemcsak a mérsékeltebbnek tartott fővárosra korlátozódik az ellenállás, hanem a hagyományosan a tüntetésektől távol maradó, illetve keményvonalas fellegvárnak számító városokban is jelentős a népharag.

Csalódtak Rohaniban

Az a tény, hogy Iránban tömegek tüntetnek, nem szokatlan dolog. Voltak nemrég megmozdulások az iráni atomalku megkötésekor és Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos bejelentését követően is. Most viszont nem volt közvetlen előzmény, az első tüntetéseket a magas árak, a munkanélküliség és a gazdaság helyzete miatt tartották. Pár nap alatt azonban általános kormányellenes felkeléssé duzzadt az elégedetlenség, a tömegben többen azt skandálták: Halál Rohanira! Halál Hámeneire!

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: