Kereső toggle

Ez volt az év 2017 a világpolitikában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

1. Egyesült Államok Az elmúlt év Amerikában Donald Trump elnökségéről és az ország megosztottságáról szólt. Miközben a januárban beiktatott elnököt a gazdasági szereplők (és a tőzsde), valamint a konzervatív tábor pozitívan, az ország „demokrata” fele negatívan fogadta. A Fehér Házban továbbra is súlyos problémát jelentenek a személyi és ideológiai ellentétek, miközben Trump egy sor frontot nyitott a külpolitikában Jeruzsálemtől Phenjanig. Az alabamai szenátorválasztáson elszenvedett vereség jól jelzi a bizonytalan hátországot, mindemellett az év végén megfogalmazott nemzetvédelmi célkitűzések (radikális iszlám, Irán, orosz–kínai befolyás) fényében a következő esztendő is hatalmas fordulatokat rejthet magában. Főleg, hogy jövőre félidei választásokat is tartanak az országban.

2. Venezuela A Dél-Amerikával kapcsolatos cikkek zöme az elképesztő méreteket öltő venezuelai válságról szólt. Ha Maduro kormánya nem tud megállapodni Wall Street-i és egyéb hitelezőivel, akkor az ország hivatalosan is fizetésképtelen lesz. A jövő évben tartandó választások ennek ellenére kevés meglepetéssel kecsegtetnek, hiszen az államfő a legfontosabb ellenzéki erőt kizárta a versenyből.

3. Németország 2017 egyik legnagyobb vesztese egyértelműen Angela Merkel, aki az idei választáson győzött ugyan, de kormányt már hónapok óta nem tud alakítani, miután a Jamaica-koalíció harmadik tagja, az FDP felállt a tárgyalóasztaltól. Szóba került egy újabb, SPD-vel kötendő nagykoalíció, de nincs kizárva az sem, hogy pár hónap múlva újabb választást kell kiírni.

4. Nagy-Britannia Miután a júniusi előre hozott választáson Theresa May a várakozásokkal szemben elvesztette stabil többségét, nemcsak az unióval, hanem odahaza is jóval nagyobb meccseket kellett vívnia a Brexit kérdéseiben. A kilépés könnyebbik szakaszán már túl van a szigetország, jövőre jóval nehezebb tárgyalások jönnek az átmeneti egyezményről és a jövőbeni kapcsolatról.

5. Franciaország A népszerűségi mutatók nyári meredek esését követően ismét erősödni látszik Emmanuel Macron, aki májusban került az ország élére. A magát Jupiterhez hasonlító francia elnök egy új típusú „többsebességes” uniót vizionál, miközben még a munkatörvénykönyv átfogó reformja előtt áll, amibe a vezetők többségének eddig rendszerint beletört a bicskája.

6. Brüsszel Az eddig folytatott európai politika külső kényszerek hatására (migrációs válság, népességcsökkenés, gazdasági stagnálás, Brexit stb.) idén válaszút elé került. A szorosabb együttműködést propagáló Nyugat és a tagállami szuverenitásért küzdő keleti államok között az ellentétek egyre kiélezettebbek. A közeljövőben ki fog derülni, hogy az Egyesült Európai Államok víziója vagy tagállamok laza szövetsége irányába fordul át az együttműködés.

7. Visegrádi országok A visegrádi országok számára is izgalmasra sikerült a 2017-es év. Mialatt hatékonyan működnek a határvédelmi eszközök, az Európai Unió igyekszik még nagyobb nyomást helyezni a keleti blokkra, főként Lengyelországra. A nemzetállami–globalista konfliktusban jelentősen pozicionálta a visegrádi országokat Netanjahu történelmi látogatása, különösen, ha párhuzamba állítjuk a napokban történt brüsszeli vizittel. Sok kérdésre csak a jövő év adhat választ, különösen, ha Csehország Donald Trumpjára (Andrej Babis), a lengyelekkel szembeni eljárásokra, vagy a magyar választásokra gondolunk.

8. Ausztria Az októberben tartott előre hozott választásokkal nagy fordulat állt be a nyugati szomszédunkhoz való viszonyban. A világ legfiatalabb államfőjének tartott Sebastian Kurz és a bevándorlásellenes szólamairól ismert Heinz-Christian Strache által vezetett pártok koalíciójával a két nemzet vezetése közös nevezőre jutott egy sor kardinális kérdésben. Az új osztrák kormány több szigorítást helyezett kilátásba a migránsokkal kapcsolatban, miközben állampolgárságot adnának a dél-tiroli (olaszországi) osztrákoknak.

9. Olaszország Növekvő államadósság és migrációs krízis jellemezte a 2017-es esztendőt. A jövőre esedékes választások kapcsán az előrejelzések és az idén tartott önkormányzati választások alapján nagy a valószínűsége annak, hogy egyetlen politikai erő sem tudja megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: