Kereső toggle

A vízválasztó – Így reagált a világ

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) rendkívüli ülése Isztambulban.

Alaposan felkavarta a nemzeteket Donald Trump Jeruzsálemmel kapcsolatos bejelentése. A reakciók azonban sok mindent elárulnak arról, milyen bonyolult folyamatok zajlanak a muszlim világon belül.

Recep Tayyip Erdogan lett az élharcosa annak a küzdelemnek, amely Donald Trump Jeruzsálemre vonatkozó döntése ellen irányul. Egyértelmű, hogy a török elnök, aki finoman fogalmazva nem éppen nevezhető az emberi jogok élharcosának, megfelelő alkalmat lát arra, hogy a muszlim országok vezetőjeként pozicionálja magát. Erre szolgált az az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) rendkívüli ülése is, amelyet Isztambulba hívtak össze az amerikai elnök bejelentését követően. Ezen Erdogan, Mahmúd Abbász palesztin és Hasszán Roháni iráni elnökkel együtt arra szólította fel a muszlim nemzeteket, hogy egységesen lépjenek fel az amerikai döntéssel szemben, amely Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismeri el. A gyűlésen azonban látható volt, hogy az egység nem megy olyan könnyen. 

Bár Trump lépését valamennyi muszlim ország bírálta, a reakciókban már közel sincs akkora egyetértés. Ezt bizonyítja, hogy Szaúd-Arábia, Egyiptom, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok csak alacsonyabb szinten képviseltette magát az OIC-konferencián. Ezeket az államokat ugyanis jobban aggasztja Irán és a hozzá kötődő terrorszervezetek terjeszkedése a térségben, mint a palesztinok helyzete. Teheránnal szemben pedig szükségük van Washingtonra, sőt még Izraelre is.

Nyilván ezzel magyarázható, hogy az egyiptomi elnök meglehetősen óvatosan reagált Trump bejelentésére. A nyilvánosság előtt elítélte a lépést. Abdel-Fattah al-Szíszi azt is hagyta, hogy az emberek kifejezzék haragjukat. Ugyanakkor a kormányhoz köthető média, amely előszeretettel gerjeszt Amerika-, illetve Izrael-ellenes indulatokat, most feltűnően ügyelt arra, hogy a népharagot kordában tartsa. Trump bejelentésének a jelentőségét inkább lebecsülte, és a Hamaszt tette felelőssé, amiért nem volt képes megvédeni Jeruzsálemet. Al-Szíszi támogatói pedig arról igyekeztek meggyőzni az embereket, hogy Egyiptomnak van elég saját problémája, amivel foglalkoznia kell. Kairóban egyébként válságtanácskozást is tartottak az arab országok külügyminiszterei a Jeruzsálemre vonatkozó döntésről, de a végeredmény egy olyan határozat lett, amely hosszadalmas retorikát tartalmazott, konkrét lépéseket pedig alig.

Szalman szaúdi király is bírálta Trump bejelentését, de Rijád reakciója is visszafogottnak tekinthető. Sőt, egy szaúdi egyetemi tanár nemrég arra szólította fel az arabokat, hogy ismerjék el a zsidók kötődését Jeruzsálemhez. Abdulhameed Hakeem szerint „Jeruzsálem olyan szent hely a zsidók számára, mint Mekka és Medina a muszlimoknak”. Arról is beszélt, hogy „Izrael és Szaúd-Arábia egy közös, nácizmushoz hasonló fenyegetéssel szembesül Irán részéről”. Hakeem úgy véli, „az arab elmét fel kell szabadítani Gamal Abden Nasszer (egykori egyiptomi elnök), valamint a szunnita és síita szekták örökségeitől, amelyek politikai okokból a zsidógyűlölet kultúráját és történelmi jogaik megtagadását nevelték bele a térségben élő emberekbe”. Az egyetemi tanár természetesen kapott hideget-meleget kijelentéseiért. Az viszont tény, hogy Szaúd-Arábia és Izrael között tapasztalható közeledés, amit nemrég az izraeli energiaügyi miniszter is elismert. Ezt támasztja alá az is, hogy az egyik szaúdi internetes oldal interjút közölt az izraeli vezérkari főnökkel és a közlekedési miniszterrel.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: