Kereső toggle

Üzbég terrorexport

Ők felelnek a közelmúlt több támadásáért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Üzbég terroristák számlájára írható több véres akció, amelyeket az elmúlt 16 hónapban követtek el a világ különböző pontjain.

A főként muszlimok lakta Üzbegisztánban tűzzel-vassal küzdöttek az iszlamista szélsőségesség ellen már az 1990-es évek eleje óta. Ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben üzbég nemzetiségű, illetve származású harcosok csatlakoztak a legnagyobb számban Közép-Ázsiából az Iszlám Államhoz, amely akkoriban jelentős területeket hódított meg a Közel-Keleten.

Nem először fordult elő, hogy üzbégek követtek el terrorcselekményt külföldön. 2016 júniusában 45 ember halt meg, több mint 230-an pedig megsebesültek, amikor összehangolt támadás történt az isztambuli Atatürk repülőtéren. Az elkövetők Oroszország észak-kaukázusi térségéből, valamint Üzbegisztánból és Kirgizisztánból származtak. Idén január 1-jén, szintén Isztambulban egy üzbég állampolgár 39 embert gyilkolt meg egy szórakozóhelyen. Áprilisban egy Akbarzson Dzsalilov nevű, üzbég származású orosz állampolgár, aki egyébként Kirgizisztánban született, robbantotta fel magát a szentpétervári metrón, 15 ember életét oltva ki. Pár nappal később egy üzbég férfi, akinek menedékkérelmét elutasították, 5 embert gázolt halálra Stockholm belvárosában. Október 31-én pedig az Iszlám Állammal nyíltan szimpatizáló Sayfullo Saipov New York belvárosában hajtott végre gázolásos merényletet, amelyben 8-an haltak meg.

A legutóbbi eset után Üzbegisztán elnöke részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és felajánlotta országának segítségét a terrortámadás körülményeinek kivizsgálásában. Most először fordult elő, hogy Üzbegisztán hivatalosan megszólalt, illetve elismerte érintettségét olyan külföldi biztonsági incidensben, amelyet állampolgára követett el. 

Az említett esetek ellenére sincs azonban egyetértés a szakértők között abban, hogy Üzbegisztán a radikális iszlamisták melegágyává vált volna. Többen arra hivatkoznak, hogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Az vitathatatlan tény, hogy 2014-ben és 2015-ben rekordszámban csatlakoztak Közép-Ázsiából üzbég nemzetiségű, illetve származású harcosok az Iszlám Államhoz, hogy kivegyék részüket a dzsihádból Szíriában és Irakban. A Soufan Csoport becslései alapján Közép-Ázsiából 5000, Üzbegisztánból pedig körülbelül 1500 fegyveres érkezhetett a Közel-Keletre, hogy a dzsihádista szervezet oldalán harcoljon. És nemcsak férfiak, hanem nők is: a terrorcsoport alapítója, Abu Bakr al-Bagdadi egy női osztagot is felállított, amelynek üzbég, tádzsik, kirgiz, illetve kazah nők is tagjai voltak. Sőt, merényletekben, öldöklésekben közép-ázsiai gyermekeket is bevetettek és az Iszlám Állam propagandavideóiban is rendszeresen szerepeltek üzbégek. Egy 2016 novemberében közzétett felvételen például azt látni, hogy négy gyerek iraki és kurd foglyokat öl meg – az egyik kivégző egy 10 éves kisfiú Üzbegisztánból, a másik pedig kazahsztáni.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: