Kereső toggle

Üzbég terrorexport

Ők felelnek a közelmúlt több támadásáért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Üzbég terroristák számlájára írható több véres akció, amelyeket az elmúlt 16 hónapban követtek el a világ különböző pontjain.

A főként muszlimok lakta Üzbegisztánban tűzzel-vassal küzdöttek az iszlamista szélsőségesség ellen már az 1990-es évek eleje óta. Ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben üzbég nemzetiségű, illetve származású harcosok csatlakoztak a legnagyobb számban Közép-Ázsiából az Iszlám Államhoz, amely akkoriban jelentős területeket hódított meg a Közel-Keleten.

Nem először fordult elő, hogy üzbégek követtek el terrorcselekményt külföldön. 2016 júniusában 45 ember halt meg, több mint 230-an pedig megsebesültek, amikor összehangolt támadás történt az isztambuli Atatürk repülőtéren. Az elkövetők Oroszország észak-kaukázusi térségéből, valamint Üzbegisztánból és Kirgizisztánból származtak. Idén január 1-jén, szintén Isztambulban egy üzbég állampolgár 39 embert gyilkolt meg egy szórakozóhelyen. Áprilisban egy Akbarzson Dzsalilov nevű, üzbég származású orosz állampolgár, aki egyébként Kirgizisztánban született, robbantotta fel magát a szentpétervári metrón, 15 ember életét oltva ki. Pár nappal később egy üzbég férfi, akinek menedékkérelmét elutasították, 5 embert gázolt halálra Stockholm belvárosában. Október 31-én pedig az Iszlám Állammal nyíltan szimpatizáló Sayfullo Saipov New York belvárosában hajtott végre gázolásos merényletet, amelyben 8-an haltak meg.

A legutóbbi eset után Üzbegisztán elnöke részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és felajánlotta országának segítségét a terrortámadás körülményeinek kivizsgálásában. Most először fordult elő, hogy Üzbegisztán hivatalosan megszólalt, illetve elismerte érintettségét olyan külföldi biztonsági incidensben, amelyet állampolgára követett el. 

Az említett esetek ellenére sincs azonban egyetértés a szakértők között abban, hogy Üzbegisztán a radikális iszlamisták melegágyává vált volna. Többen arra hivatkoznak, hogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Az vitathatatlan tény, hogy 2014-ben és 2015-ben rekordszámban csatlakoztak Közép-Ázsiából üzbég nemzetiségű, illetve származású harcosok az Iszlám Államhoz, hogy kivegyék részüket a dzsihádból Szíriában és Irakban. A Soufan Csoport becslései alapján Közép-Ázsiából 5000, Üzbegisztánból pedig körülbelül 1500 fegyveres érkezhetett a Közel-Keletre, hogy a dzsihádista szervezet oldalán harcoljon. És nemcsak férfiak, hanem nők is: a terrorcsoport alapítója, Abu Bakr al-Bagdadi egy női osztagot is felállított, amelynek üzbég, tádzsik, kirgiz, illetve kazah nők is tagjai voltak. Sőt, merényletekben, öldöklésekben közép-ázsiai gyermekeket is bevetettek és az Iszlám Állam propagandavideóiban is rendszeresen szerepeltek üzbégek. Egy 2016 novemberében közzétett felvételen például azt látni, hogy négy gyerek iraki és kurd foglyokat öl meg – az egyik kivégző egy 10 éves kisfiú Üzbegisztánból, a másik pedig kazahsztáni.

Mindezek után meglepő megállapítás az, hogy Közép-Ázsiában a terrorizmus veszélye alacsonynak mondható. Legalábbis a Globális Terrorizmus Adatbázisból ez derül ki: a 2001 és 2016 között regisztrált 85 ezer terrorcselekmény közül csak 10-et követtek el Üzbegisztánban, és 70-et Közép-Ázsiában. Erre viszont részben magyarázat lehet, hogy az üzbég vezetés rendkívül szigorúan lép fel a radikális iszlámmal szemben.

Üzbegisztán gazdag múlttal rendelkezik: területén haladt át az ősi selyemút, amely egykor Kínát, a Közel-Keletet és a Római Birodalmat összekötötte. Az elmúlt 200 évben többnyire Oroszországhoz tartozott, majd pedig a Szovjetunióhoz. 1991-ben lett önálló állam, Iszlam Karimov vezetése alatt, aki két évvel korábban került az Üzbég Kommunista Párt élére. A függetlenedés után stabil gazdasági növekedés következett, köszönhetően az ország pamut-, gáz-, illetve aranyexportjának. A politikai rendszer azonban elnyomó maradt: az ellenzékkel leszámoltak, és rendszeresen fordultak elő emberi jogi visszaélések.  Karimov tavaly hunyt el, utódja pedig Savkat Mirzijojev lett.

Bár Üzbegisztán többségében muszlimok lakta ország, a vezetés minden erőfeszítésével azon volt, hogy a szélsőségességet már a csírájában elfojtsa. A fő ellensége pedig az Üzbegisztáni Iszlamista Mozgalom lett, amely a Szovjetunió összeomlása után alakult, azzal a célkitűzéssel, hogy iszlamista törvénykezést vezessen be az országban. Karimov kormánya természetesen betiltotta a csoportot, harcosai ezek után szétszóródtak a térség több országába is – Tádzsikisztánba, Afganisztánba, az amerikai hadműveletet követően pedig Pakisztán törzsi részeire is. 2014-ben a mozgalom hűséget fogadott az Iszlám Államnak.

Az üzbég vezetés drákói szigorral korlátozta, illetve mai napig korlátozza az iszlám vallás gyakorlását. Az összes vallási vezetőt átvilágítják, valamennyi oktatási intézmény pedig a kormány ellenőrzése alatt áll, amelyek beépített informátorokkal vannak tele. Azoknak, akik Mekkába akarnak zarándokolni, át kell esniük egy állami vizsgálaton, és csak úgy utazhatnak el, hogy kormányzati felügyelők kísérik őket. Több muzulmán ünnepet nem lehet nyilvánosan ünnepelni. Az új elnökkel azonban némely szabály enyhült: például az, hogy 18 év alatti gyermekek nem járhattak mecsetbe, illetve szűkült az a „feketelista” is, amelyen azokat tartották nyilván, akiket vallásos szélsőségeseknek bélyegeztek. Az üzbég kormány az Egyesült Államok terror elleni háborúját is támogatta. 2001 és 2005 között az USA légitámaszpontot üzemeltetett az országban, amely északi szomszédja Afganisztánnak.     

Szakértők szerint az üzbég vezetés a kemény fellépéssel egyáltalán nem oldotta meg a radikális iszlám problémáját, hanem csak a föld alá, illetve külföldre kényszerítette. Az iszlám szerepe nyilvánvalóan erősödik az országban. És annak ellenére, hogy az Iszlám Állam a Közel-Keleten visszaszorult, és egyre kevesebben vállalják a szíriai, illetve az iraki frontvonalon való harcot, a dzsihádista toborzás továbbra is aktívan folytatódik az interneten. A terrorcsoport újfajta harcmodort vet be Nyugaton, ahogy ezt az elmúlt időszakban tapasztalhattuk, és ebben nagyon is számítanak például az ott élő üzbégekre. Hogy mennyire fontos a közép-ázsiai toborzás az Iszlám Állam számára, azt jól tükrözi, hogy orosz nyelvű magazint is elindított, és hogy orosz közösségi oldalt is használ a kommunikációban.

Október 30-án egyébként a dzsihádista csoport több nyelven üzenetet adott ki, amelyekben támadásokat sürgetett Halloweenre. Nyilvánvalóan azt is értésére akarták adni a Nyugatnak, hogy bár Rakka elestével a kalifátust fizikailag sikerült felszámolni a Közel-Keleten, a virtuális kalifátus továbbra is megvan, és hatékonyan terjeszkedik. 

Olvasson tovább: