Kereső toggle

Nemzeti hős jellemhibákkal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tíz év múlva ismerhetjük meg a Martin Luther Kingről készült FBI-kép- és hangfelvételeket. Írásban viszont már most közzétették a róla készült jelentést, ami árnyalja a lelkészről a közvéleményben élő képet.

Martin Luther Kinget életében mintegy ötven főiskola és egyetem fogadta tiszteletbeli doktorává, emellett számos kitüntetést is kapott, ezek közül az 1964-es béke-Nobel-díja a legrangosabb. 1977-ben Carter elnök posztumusz Szabadság-érdemérmet adományozott neki, amelynek indoklása szerint: „Martin Luther King, Jr. nemzedékének lelkiismerete volt.” A Gallup közvéleménykutató a „20. század második legtiszteltebb emberének”, a TIME magazin 1963-ban az év emberének, 2000-ben pedig a század 6. legjelentősebb személyének választotta. Leghíresebb, a washingtoni Lincoln-emlékműnél elmondott, Van egy álmom című beszéde az új ötdolláros hátoldalára kerül hamarosan.

A világhírű aktivista súlyos és valós problémák ellen küzdött, a szegregáció, a faji alapon hozott diszkriminációs törvények, a választási akadályok méltatlanok voltak a második világháború utáni szabad és kreatív Amerikához. Az erőszakmentes tiltakozások azonban időnként a hatóságok vagy általában a fehér társadalomhoz tartozók elleni erőszakba csapott át (bár maga King következetesen ellenezte a fehérellenes rasszizmust és erőszakot). Az FBI ennek nyomán figyeltetni a polgárjogi mozgalmak vezetőit. Így került a célkeresztbe King, akinek a megfigyelésére 1963-ban Robert Kennedy igazságügy-miniszter adott engedélyt, John Kennedy elnök tudtával. A felhatalmazás alapján az eredetileg néhány hónaposra tervezett időszakot jóval meghosszabbítva az FBI közel öt éven át intenzíven figyelte Kinget. A vizsgálatot a hivatal igazgatója, J. Edgar Hoover rendelte el, aki 1935 és 1972 között, Roosevelttől Nixonig vezette az FBI-t.

Az FBI-vizsgálatok összegzése 1968-ban készült el, de titkosításra került, mígnem idén október végén a dossziét Trump elnök utasítására nyilvánosságra hozták, a John Kennedy elnök elleni merénylettel összefüggő iratokkal együtt. A húszoldalas dokumentum most teljes terjedelmében olvasható, az írásos anyag forrásaként szolgáló hangfelvételek, és a King lakásán, valamint hotelszobáiban elhelyezett elektronikus lehallgatókészülékekkel rögzített beszélgetések leiratai egy 1977-ben hozott bírói döntés alapján egészen 2027-ig titkosítva maradnak a Nemzeti Archívumban. Az FBI-dossziéban összegyűjtött anyag eredeti forrásai tehát ma még nem ellenőrizhetők, ráadásul Hoover maga számos esetben használta politikai játszmákban az általa irányított szervezetet. Ennek ellenére kijelenthető, hogy aligha van igazuk azoknak, akik szerint légből kapott, kitalált információkat írt le az FBI - ezek ráadásul összevágnak azzal, amit a lelkész-politikus magánéletéről eddig is tudtunk. A King körül kiépült kultusz ellenére életrajzírói eddig is tényként kezelték a lelkész házasságon kívüli kapcsolatait, amelyek évtizedeken át tartottak. Az 1989-ben megjelent And the Walls Came Down (És a falak leomlottak) című kötetében Ralph Abernathy azt állítja, hogy King a meggyilkolását megelőző éjszakát is egy idegen nővel töltötte Memphisben egy hotelszobában. A baptista lelkész magánéletéről most az FBI-dosszié részletesebb képet ad:

Robert Kennedy (balra) adott engedélyt Martin Luther King (jobbra) megfigyelésére.

„A Ford Alapítványtól kapott pénzből King 1968 februárjában a floridai Miamiban megtartotta a két részből álló tanfolyam első részét, amelyen néger (a „negro” szó ekkor nem számított rasszista kifejezésnek, a fekete aktivisták, köztük King is ezt használta – a szerk.) lelkészeket képeztek városi vezetői szolgálatra. Az egyik néger lelkész, aki részt vett a szemináriumon, később undorral beszélt a színfalak mögötti italozásról, paráznaságról és homoszexualitásról, ami a konferencia alatt végig zajlott. Számos néger és fehér prostituáltat hozattak Miami környékéről. Ezekkel a prostituáltakkal egész éjszakás szexorgiát tartottak, amelyeken több konferencia-küldött is részt vett. Az egyik szobában egy nagy asztalt whiskey-vel raktak tele. Két néger prostituáltnak 50 dollárt fizettek, hogy a vendégek szórakoztatására szex-show-t adjanak elő. Ezen a normálistól eltérő változatos szexuális aktusokat mutattak be” – írja az FBI-jelentés, amely hangsúlyozza, hogy „King és társai számára az ilyen tevékenység nem volt újdonság.” A dokumentum leír egy 1964-ben történt washingtoni esetet is, amikor két napon át tartott a részeg orgia. „A jelenlévők közül sokan szexuális aktusokban vettek részt, természetes és természetellenes formákban, a bámészkodók szórakoztatására. Amikor az egyik nő ki akart kerülni egy természetellenes aktust, King és a jelenlévő más férfiak megbeszélték, hogyan kell egy ilyen nőt megtanítani és beavatni ezen a téren. A soron következő években egészen a mai napig (vagyis 1964-től 1968. március 22-ig, amikor a dossziét alig két héttel King meggyilkolása előtt lezárták – a szerk.) King titokban folyamatosan gyakorolta szexuális aberrációit, miközben a közvélemény előtt mély vallási meggyőződésű erkölcsi vezetőként tüntette fel magát.”

A megdöbbentő jelentés beszámol még arról, hogy King 1962-től viszonyt folytatott egy Los Angeles-i gazdag fekete fogorvos feleségével, akitől gyereke is születhetett. Az FBI szerint a lelkész Joan Baez énekesnővel is viszonyt folytatott. Az információk egy olyan befolyásos fekete személyiségtől származtak, aki „felháborítónak tartotta, hogy egy Kinghez hasonlóan gyenge jellemű ember ilyen sok gondot tud okozni feketéknek és a kormánynak egyaránt”.

A lelkészt a vizsgálat nemcsak a morális kihágások miatt marasztalja el, hanem szoros kommunista kapcsolatrendszere miatt is. Idézik Gus Hallt, az Egyesült Államok Kommunista Pártja elnökét, aki szerint „King teljes szívéből marxista, és alaposan tanulmányozta a marxizmust, hisz benne és egyetért azzal, de mivel vallási személyiség, nem meri ezt nyíltan felvállalni.” A kommunista pártban azonban Kinget „igazi, hamisítatlan marxista-leninistának tartották, a cipője talpától a feje búbjáig”. Fél év múlva, 2018 tavaszán emlékeznek meg az Egyesült Államokban Martin Luther King meggyilkolásának 50. évfordulójáról, de az ünnepségeken már árnyaltabb kép rajzolódhat ki a világhírű emberi jogi ikonról.

Olvasson tovább: