Kereső toggle

Lehetnek-e szélsőséges iszlamisták a német fegyveres erőkben?

Lojalitáspróba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vita Németországban: diszkriminálják-e a muszlim rendőröket és katonákat a fegyveres testületeknél? És megbújhatnak-e az al-Kaida vagy az Iszlám Állam szimpatizánsai a török vagy bevándorló hátterű rendőrök és katonák között?

Németországban a közfigyelem fókuszába kerültek a fegyveres erők, ugyanis a hónap elején kiszivárgott egy felvétel egy berlini rendőrakadémiáról, amelyen az egyik oktató a németországi török és a bevándorló hátterű kadétok fegyelmezhetetlenségéről panaszkodik, és azt állítja, hogy ezek a kadétok az aktív szolgálatban egészen biztosan korruptak lesznek. Az aggodalom nem új keletű, ugyanis a belső elhárítás már 2013-ban több száz szélsőségest derített fel a Bundeswehr soraiban, ami, ha nem kezelik vasszigorral, végzetes következményekkel is járhat.

A berlini Spandauban működő rendőrakadémia egyik kiképzője által felvett hanganyagot egyik kollégája küldte el bizalmasan Klaus Kandt országos rendőrfőkapitánynak, amelynek eredetiségéről azóta a rendőrség is megbizonyosodott. A november elején kiszivárgott felvételen a kiképző arról panaszkodik, hogy a török és migráns hátterű hallgatókat nem lehet fegyelmezni, azok belebeszélnek az órákba, és a fegyelmezésre erőszakkal reagálnak, ami miatt szinte teljesen lehetetlen rendet tartani, és maga az oktató is fél ezektől a diákoktól. Sőt, annak a véleményének is hangot ad, hogy ezekből a kadétokból biztosan korrupt rendőrök válnak majd. „Ezek nem kollégák, hanem maga az ellenség. Az ellenség a soraink között.”

Thomas Neuendorf rendőrségi szóvivő az eset után elmondta a média képviselőinek, hogy habár a felvétel valódi, a spandaui rendőrakadémián fegyelem uralkodik, azokat a diákokat, akik bűncselekményeket vagy fegyelmi vétségeket követnek el, vagy elbocsátják az állományból, vagy más módon büntetik, és hogy sokkal jobb lett volna, ha a szivárogtatás helyett az illető inkább a feletteseinek jelzi a problémát. A vezetőség, illetve a rendőrszakszervezet igyekszik a helyzet súlyosságát relativizálni, ugyanis véleményük szerint semmilyen konkrét ügyet nem jelentettek az iskolában, és úgy látják, hogy az utóbbi időben a panaszok túlnyomó részben a török, illetve migráns hátterű kadétok ellen irányulnak, ami belső diszkriminációra is utalhat.

A korrupcióra való hajlam viszont egyértelműen kimutatható a muzulmán hátterű rendőri állományban, és nem csak Németországban. A The Guardian már 2006-ban arról cikkezett, hogy a muszlim hátterű rendőrök ellen tízszer annyi vizsgálat indul korrupciós vádakkal, mint a többi vallási csoporthoz tartozó tiszt ellen a rendőrségen belül. Ezt az iszlám kulturális sajátosságaival magyarázzák, amelyben a család és a muszlim hithez tartozó „testvérek” mindenek felett való segítése alapkövetelmény, ami egy bűncselekmény esetében összeütközésbe kerülhet a befogadó állam felé tett hűségesküvel. Ennek a megállapítása azonban jelenleg a politikai korrektség miatt diszkriminációnak minősülhet. 

Diszkriminációról a német újságok által megkérdezett muzulmán katonák is beszámolnak, akikkel szemben általános a távolságtartás a hadsereg állományán belül, bár azt egyetlen interjúban sem állítják a megkérdezett muszlim vallású katonák, hogy rasszizmussal találkoztak volna a hadseregben. A panaszok egyértelműen a hadsereg belső elhárítása ellen irányulnak, amely viszont pontosan azért végez mélyebbre ható vizsgálatokat, hogy a radikális elemeket kiszűrje.

Az 1956-ban alapított Katonai Elhárítás (Militärischer Abschirmdienst – MAD) a német hadseregen belül folyamatosan monitorozza a katonákat, és már 2013-ban több mint négyszáz szélsőségest fedezett fel a Bundeswehr soraiban. Ennek javarésze neonáci eszméket valló katona volt, ám voltak közöttük iszlamista szélsőségesek is, és mivel egyre több a bevándorló háttérrel rendelkező katona, ezért a jelenség valószínűleg nem ért véget azzal, hogy a már leleplezett szélsőségeseket elbocsátották a sorállományból.

A MAD vizsgálatai a muzulmán katonák esetében jelentősen kitolhatják az akadémia elvégzése után a konkrét szolgálati terület elfoglalását, ugyanis a szervezet folyamatosan monitorozza és vizsgálja azokat a katonákat, internetes aktivitásukat, családjukkal való kommunikációjukat, sőt a családtagok kifelé irányuló kommunikációját is, akik hátterükből vagy vallásukból következően a nagyobb kockázatot jelentő csoporthoz tartoznak. A diszkriminációs vádakat azonban egyértelműen cáfolja az a tény, hogy a MAD nemcsak a muzulmánokat vizsgálja, hanem minden olyan katonát, akivel kapcsolatban bármilyen szélsőséges ideológiához való kapcsolat gyanúja felmerül. A muszlim radikálisok mellett ugyanis a szélsőjobboldali, illetve kommunista eszméket valló katonákat is felderítik. A vizsgálatok akár orosz kém-szálakra utaló jelek miatt is elindulhatnak, és minden olyan aktivitást kivizsgálnak, amely „veszélyezteti a biztonságot, illetve titkosszolgálati tevékenységre utalhat.”

Egy 2016 júliusában nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a Bundeswehr sorállományának mintegy 26 százaléka rendelkezik bevándorló háttérrel, bár ez a szám a magasabb rangú állományban valamivel alacsonyabb, az altisztek között 14 százalék, őrnagyi szint fölött pedig 7 százalék körül mozog. A belső elhárítás által feltárt adatokkal ellentétben azonban a hadsereg  vezetése sikerként könyveli el ezeket a statisztikákat, a Védelmi Minisztérium egyik szóvivője pedig elmondta, hogy mivel fontos cél a hadseregben az integráció elősegítése, ezért a jövőben tovább kívánják növelni a migrációs hátterű állomány létszámát. A bevándorló hátterű katonák nem mindannyian muzulmánok, ide sorolják az orosz vagy ázsiai származású katonákat is, akiket pontosan ugyanolyan skrupulusan megvizsgálnak, mint muszlim bajtársaikat, hogy nincsenek-e például közvetlenül kapcsolatban az orosz vagy a kínai titkosszolgálattal.

A 2016-os jelentés kapcsán Ursula von der Leyen védelmi miniszter elmondta, hogy a muszlimok jelenléte a német hadseregben elkerülhetetlen és szükséges is. A külföldi bevetéseken ugyanis elengedhetetlenül szükség van olyan katonákra, akik rendelkeznek a megfelelő nyelvtudással ahhoz, hogy a helyiekkel kommunikálni tudjanak, és a kulturális különbségekkel is tisztában vannak, ami igen fontos a sikeres külszolgálat szempontjából.

A MAD azonban más véleményen van. Christof Gramm szerint – aki 2015 óta vezeti a katonai elhárítást, és alig pár nappal azelőtt került a szervezet élére, hogy Párizsban katonai kiképzéssel rendelkező terroristák megtámadták a Charlie Hebdo szatírikus lap szerkesztőségét – annak a valószínűsége, hogy a következő merényletek elkövetőit a német hadseregben képezzék ki, nagyonis reális. Sőt, a képzett jogász szerint nagyon fontos, hogy a radikális elemeket minél hamarabb kiszűrjék, ugyanis „ha valaki azt mondja, hogy egy konfliktushelyzetben a saríja rá nézve elsőbbséget élvez a német alkotmánynál, az a nemzet hűséges szolgálatának követelményeivel nem összeegyeztethető”.

A MAD saját adatai alapján évente mintegy 400 esetet vizsgál ki átlagosan, amelyben szélsőséges eszmék gyanúja merül fel. Az esetek túlnyomó többsége szélsőjobboldali eszmékkel kapcsolatos, ám egyre nagyobb aggodalomra ad okot az iszlám szélsőségesekkel kapcsolatos ügyek száma, ugyanis a MAD vezetője szerint a muszlimok sokkal jobban összetartanak, és igen nehéz úgy beférkőzni közéjük, hogy észrevétlenül lehessen információt gyűjteni a szokásaikról vagy kapcsolataikról. Ezért rengeteg vizsgálat indul pusztán azért, mert egy muszlim például teljesen felöltözve megy zuhanyozni, vagy fogkefe helyett egy fadarabot használ, illetve mert nem hajlandó olyan tányérból enni, ami disznóhússal érintkezett, és nyilván ezekben az esetekben a vizsgálat eredménye legtöbbször az, hogy az illető nem szélsőséges, csak a muszlim vallás elemeit követi szigorúan. Az ilyen vizsgálatokat élik meg az érintettek gyakran a diszkrimináció megnyilvánulásaként, és ezeket az ügyeket a média is felhasználja a MAD ellen.

Gramm ennek ellénre úgy gondolja, hogy nagyon fontosak a vizsgálatok, ugyanis a jelenlegi törvényi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a toborzás vagy az akadémiai felvétel előtt alaposan átvizsgálják a jelentkezőket. Ezért ha egy iszlamista intelligens módon titokban tartja nézeteit, és igyekszik megtéveszteni a környezetét, a kapcsolati háló előzetes vizsgálata, vagy az egyéb háttérvizsgálatok elmaradása miatt nehéz megakadályozni, hogy teljes fegyveres kiképzést kapjon. Jelenleg azokat kötelező teljes mértékben átvizsgálni, akik titkosszolgálati információhoz férnek hozzá, illetve olyan területen szolgálnak, ahol nagy a lehetőség a szabotázsakciókra, viszont az összes sorállományú katona kap kiképzést a legújabb generációs háborús fegyverek, robbanóanyagok és felszerelések használatára.

Az Iszlám Állam pedig egészen biztosan kihasználja a német fegyveres erők kiképzési lehetőségeit arra, hogy radikalizált követőit ne kelljen kiutaztatni befogadó országaikból, hanem az ottani hadseregben vagy rendőrségben képezzék ki őket a fegyverhasználatra, a robbanószerek kezelésére, vagy a közelharcra, ahogy az például a Bundeswehr esetében már az alapkiképzésben megtörténik. Az utóbbi években több leszerelő Bundeswehr-katona is Szíriába ment, hogy a radikálisok oldalán harcoljon, ám ezek létszáma nem jelentős. Az igazi kockázatot azok jelentik, akik Németországban követhetnek el merényleteket, illetve azok, akik Afganisztánban, Koszovóban, Dzsibutiban, Libanonban, Szomáliában, de akár Észak-Irakban is belülről szabotálhatják a bevetéseket. Ezért a MAD az összes olyan helyszínen jelen van, ahol ilyesmire sor kerülhet.

Olvasson tovább: