Kereső toggle

Függetlenednének - Autonómiatörekvések az EU-ban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, újabb válsággal kell szembenéznie az Európai Uniónak, az európai integráció ugyanis regionális szinten is repedezni látszik. A kontinensen az önálló köztársasággá alakulásukról népszavazást tartó katalánokon kívül több olyan nemzetet és régiót találunk, melyek nagyobb autonómiát, vagy akár teljes függetlenséget szeretnének maguknak kivívni.

Bár a történelmi, kulturális, politikai tényezők országonként változnak, általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európa nemzeti függetlenségi mozgalmai főként erős gazdasággal rendelkező térségekben zajlanak, illetve a nemzeti törekvések az etnikai-regionális pártok választási sikereivel és döntéshozói pozícióba kerülésével felerősödtek az utóbbi időben. Elterjedt nézet, hogy az EU felépítése és megerősítése a nemzetállamok rovására a régiók előnyhöz juttatásával történt, ami akár vissza is üthet. Az alábbiakban azokat a legjelentősebb törekvéseket foglaltuk össze, melyek átrajzolhatják Európa térképét, különösen, ha a katalán példa ragadós lesz.

Katalónia

Katalóniában 7,5 millióan élnek, Spanyolország GDP-jének 20 százaléka is ebből a térségből származik. Az oktatás, rendőrség, egészségügy és néhány más terület saját kormányuk hatáskörébe tartozik, ellenben az adózás, külpolitika, infrastruktúra Madrid kezében van. Az 1979 óta élvezett jelentős mértékű autonómia ellenére Katalónia régóta többet szeretne, egyik indokként arra hivatkozva, hogy sokkal többel járul hozzá a közös büdzséhez, mint amennyit a központi kormánytól visszakap.

A múlt vasárnapi referendum egyik előzménye, hogy 2006-ban a spanyol és a katalán parlament megegyezett Katalónia új státuszáról. 2010-ben azonban az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az ezt körvonalazó okmány egyes cikkelyeit, és Spanyolország „megbonthatatlan egységére” hivatkozva törölte a „katalán nemzet” kifejezést, illetve nem engedélyezte, hogy a katalán nyelv legyen a regionális adminisztráció első nyelve. Ennek nyomán felerősödtek az önrendelkezési jogot, illetve egy ezzel kapcsolatos népszavazást követelő hangok.

2015-ben a katalán parlamenti választások után szeparatista pártok alkothattak koalíciót. Ez a parlament tűzte ki ez év október 1-jére a mostani referendumot még tavaly szeptemberben, ám egy napra rá az alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította a döntést. Az Ara.cat katalán portál a hét elején hozott nyilvánosságra videófelvételeket arról, hogyan szervezték meg a katalánok szinte földalatti mozgalom aktivistáiként, hogy voksolhassanak. Miután három hónappal korábban a spanyol kormány 10 millió szavazólapot elkobzott, Dél-Franciaországban nyomtattak és rejtettek el újakat. Ezeket aztán teljes titokban csempészték rendeltetési helyeikre (például egy autó előrement, majd jelezte az utána jövő „szállítóknak”, hogy vannak-e rendőrök az úton). A referendumhoz használt urnákat (átlátszó műanyag dobozokat, melyekbe a katalán kormány jóváhagyásával boríték nélkül lehetett bedobni a voksokat) Kínából rendelték az Alibabán keresztül, és napokig a barcelonai kikötőben tárolták őket.

A másik fél ugyanilyen elszánt volt. Miután a spanyol kormány alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot, a bíróság elrendelte a rendőrség beavatkozását. A több mint kétezer szavazóhelyből közel 320-at bezártak, a már leadott voksokat sok helyen elkobozták, miközben amatőr videófelvételek tanúsága szerint indokolatlan és elképesztő brutalitást alkalmaztak.

Az 5,3 millió regisztrált szavazóból így is 2,26 millióan járultak az urnákhoz, akiknek 90 százaléka igent mondott Katalónia elszakadására és önálló köztársasággá alakulására – a távolmaradók nagy száma is jelzi, hogy az elszakadást nem támogatók közül sokan bojkottálták a referendumot; a maradáspártiak nem is szerveztek hivatalos kampányt.

Baszkföld

Madrid akár duplán is veszíthet, ha nem sikerül a katalánokkal megegyezni, hiszen a baszkok is könnyen „fellázadhatnak”. Baszkföld a múlt század első felében már félautonóm önkormányzatokkal és saját adóhatósággal rendelkezett, melyeket Franco szüntetett meg. Ezt követően alakult meg az ETA terrorszervezet 1959-ben, amely több mint fél évszázad alatt 829 ember életét oltotta ki robbantásos merényletekben. 2010-ben felhagyott a véres akciókkal, és elkötelezte magát, hogy békés eszközökkel küzd az autonómiáért.

Amikor az alkotmánybíróság illegálisnak minősítette az akkor még csak tervezett katalán népszavazást, az ETA kilátásba helyezte, hogy a referendum eredményei meghatározzák majd Baszkföld jövőjét is. Inigo Urkullu baszk elnök felszólította Madridot, hogy ismerje el a baszk és katalán nemzeteket, valamint döntési jogukat a saját jövőjükkel kapcsolatban.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: