Kereső toggle

Növekvő feszültség Marosvásárhelyen

Miről szól a líceum-ügy?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt években egyre több „magyar ügy” világított rá a Romániában uralkodó politikai, társadalmi, etnikai viszonyokra. Sérelmek és félelmek bonyolítják az erdélyi magyarság mindennapjait, amelyek csak erősödnek a román állam centenáriumi évfordulójához közeledve. Egyiket sem övezte azonban akkora káosz, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét, amely sorsában egymást felerősítve jelennek meg az etnikai, vallási, politikai, jogi buktatók. A marosvásárhelyi önkormányzat, a tanfelügyelőség, az oktatási minisztérium, a prefektúra, a bíróság és a korrupcióellenes ügyészség útvesztőjében a marosvásárhelyi katolikus iskola „felélesztése” modernkori kálváriaként vonult be az erdélyi magyar oktatás történetébe. Az ügy kibogozására Kovács Leventével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei vezetőjével tettünk kísérletet.

– Miért alakult ki ez a helyzet, a líceum fejlesztés kapcsán hogyan derült ki az alapítás hiányossága? Hány éve folyt magyar oktatás az iskolában?

– A Római Katolikus Teológiai Líceum működésének ellehetetlenítése 2016 novemberében kezdődött, azt követően, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) eljárást indított Ştefan Someşan, Maros megye volt főtanfelügyelője, illetve Tamási Zsolt, az iskola akkori igazgatója ellen. Az eljárás elindítását megelőzően, 2016 augusztusában az oktatási minisztérium vizsgáló bizottsága Marosvásárhelyen járt, mert vita alakult ki a Római Katolikus Teológiai Líceum és az Unirea Nemzeti Kollégium vezetősége között a tantermek felett.

Fontos megjegyezni, hogy mindkét oktatási intézmény a katolikus egyház tulajdonában lévő ingatlan-együttesben folytatta tevékenységét. Az Unirea Nemzeti Kollégium a marosvásárhelyi önkormányzat és a katolikus egyház által megkötött bérleti szerződésnek köszönhetően működhet az ingatlanban. A 2014-ben megkötött új szerződés értelmében csakis abban az esetben maradhat az Unirea Nemzeti Kollégium az ingatlanban, ha az önkormányzat vállalja, hogy létrehoz egy katolikus felekezeti iskolát, amely a szóban forgó ingatlanegyüttes kisebbik épületében működik.

Az egyház, valamint a marosvásárhelyi magyar közösség akaratának, jogos követelésének eredményeként a Római Katolikus Teológiai Líceum 2015 szeptemberében kezdte meg tulajdonképpeni működését.

– Lehetséges, hogy az iskola román szárnyában tanulók befolyásos szülei csak a lehetőségre vártak, hogy mikor tehetnek keresztbe?

– Az érvényben lévő oktatási törvény iskolaalapításra vonatkozó részei nem egyértelműek. Bár kódolva van az, hogy miként kell megalapítani egy magániskolát, az már nincs megfelelően és egyértelműen szabályozva, hogy egy állami iskolát miként lehet létrehozni.

A törvény alkalmazásában segítő módszertan az, amely ebben a kérdésben

világosabban fogalmaz, azonban fontos megjegyezni, hogy a 2014-es iskolaalapítási folyamat elkezdésénél nem ugyanaz a módszertan volt érvényben, mint múlt év őszén. Az sem kizárt, hogy ez ismét változhat. Jogi értelemben jelen pillanatban az a kérdés, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceumnak van-e vagy nincs érvényes alapító okirata, illetve hogy megfelelően hozták-e létre az iskolát.

A 2014-es módszertan szerint iskolát szétválás útján is lehet alapítani, azaz megengedett, hogy két vagy több oktatási intézményből kiváló osztályok alkossanak egy harmadik, jogilag teljesen új iskolát. A katolikus iskola létrehozását ennek az elvnek a mentén kezdtük el.

A szétválás nyomán a kiváló osztályok magukkal viszik a működési engedélyeket, és csak az újonnan induló oktatási szintekre kell külön a minisztérium alá tartozó úgynevezett országos minőségellenőrző hatóságtól (ARACIP) engedélyt kérni. Magát a létrehozást ugyanakkor helyi tanácsi határozat formájában is meg kell erősíteni. A helyi tanácsi határozatok formáját illetően nincs általánosan elfogadott minta, nincs tartalmi szabályozás.

Az elmúlt tíz hónap során számos jogász álláspont alkotott a kialakult jogvitát illetően, azonban máig nincs két egyforma jogi vélemény. A két leginkább ismert vélemény alapján egyrészt a helyi tanácsi határozatnak explicit módon tartalmaznia kellett volna, hogy a létrejövő iskola pontosan hol, milyen keretek és konkrétan milyen osztályokkal kezdi meg működését – ilyen helyi tanácsi határozat nincs; másrészt viszont a katolikus iskola létrehozása során született közigazgatási döntések együttes olvasatában az iskola törvényesen lett létrehozva.

Amennyiben az első jogi véleményt vesszük alapul, akkor a helyi önkormányzati döntések meghozatalánál az RMDSZ 2012–2016 közötti időszakban működő helyi önkormányzati frakciója is mulasztott, hiszen a közösségi és egyházi igényt figyelembe véve az iskola létrehozását a Szövetség kezdeményezte. Így mint kezdeményező, hangsúlyosabban oda kellett volna figyelnie az elfogadott határozatok tartalmi részeire. Ám fontos megjegyezni, hogy az RMDSZ által 2014-ben benyújtott első határozattervezet megfelelt az első jogi véleményben megfogalmazott szempontoknak.

A történet szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy ezt a tervezetet az önkormányzat akkori jegyzője több pontban is módosította. Ennek tükrében jogosan merül fel annak a gyanúja is, hogy – ha úgy tetszik –, előre kódolta az elfogadott határozatokban a kifogásolható elemeket. A román szülők ezt kihasználva léptek fel az ügyben.

– A katolikus egyház mit tett az ügyben az iskoláért?

– Az egyház lépéseit illetően az egyház képviselőit kell kérdezni. Ami az RMDSZ-t illeti, a Szövetség mindvégig a szülők és az egyház álláspontjának figyelembe vételével lépett az elmúlt hónapok során. Amikor a korrupcióellenes ügyészség megkezdte tanúként beidézni a szülőket, hivatalos átiratban fordultunk a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz, hivatalos átiratban tájékoztattuk mind az államelnököt, mind a volt és jelenlegi kormányfőt és oktatási minisztert. Helyi szinten több helyi tanácsi határozatot kezdeményeztünk az ügy megoldására, a parlamenti oktatásügyi szakbizottságának napirendjére tűztük az iskola kérdését is, európai parlamenti képviselőink nemzetközi szinten ismertették a részleteket, több ízben tájékoztattuk Magyarország kormányát is. Összességében mind közigazgatási, mind politikai szinten tettünk azért, hogy megoldás szülessen. De támogattuk az egyház által szervezett két tüntetést is, amelyen részt is vettünk.

Sajnos a politikai, diplomáciai és társadalmi nyomás ellenére is mindmáig rendezetlen a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzete. A múlt pénteki minisztériumi intézkedés hatására meghozott tanfelügyelőségi döntés nem jelenthet megoldást. Ez annyiban tekinthető pozitív lépésnek, hogy a diákok ugyanabban az épületben folytathatják tanulmányaikat, amelyben eddig is tanultak, hogy a tanárok kinevezésének és fizetésének kérdése adminisztratív szempontból ideiglenesen bár, de megoldódott.

– Lát az ügy mögött etnikai alapú gyűlölködést, vagy csak a jóindulat hiányát?

– Tekintettel az említett rendkívül bonyolult és homályos jogi helyzetre, nyilvánvaló, hogy időben születhetett volna megoldás, amennyiben lett volna erre politikai akarat, tehát amennyiben a minisztérium és a tanfelügyelőség jóhiszeműen járt volna el. A többféle jogvéleményezést alapul véve az is egyértelmű, hogy ez a kérdés kevésbé adminisztratív, sokkal inkább politikai indíttatású. Sajnos, az elmúlt hónapokban azzal kellett szembesülnünk, hogy mind a tanfelügyelőség, mind a minisztérium alkalmazottai jobban félnek a DNA-tól, mint a társadalmi nyomástól.

Az RMDSZ, amint jogilag lehetősége adódik, az egyházzal közösen elkezdi az iskola újjáalapítását. Azonban bízunk abban is, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárások során bizonyosságot nyer az a jogvélemény, amely szerint az iskolát megfelelően hozták létre. Bár az eddigi döntések nem arra mutatnak, hogy így lesz, mi továbbra is bízunk az igazságszolgáltatás tényszerűségében.

Olvasson tovább: