Kereső toggle

Korlátozza a kisebbségi nyelvhasználati jogot az ukrán nyelvtörvény

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Frontális támadás

Az ukrán nemzeti identitás oroszokkal szembeni erősítésének esett áldozatul a magyar kisebbség nyelvhasználati joga – így is lehet értelmezni az új ukrán oktatási törvény elfogadását. Az új jogszabály alapján a nemzetiségi nyelven történő oktatásra csak az alsó tagozaton lesz mód – ami nem csak a Kijev által vállalt nemzetközi szerződéseket, de az ukrán alkotmányt is sérti. Kérdés, hogy a törvényt hogyan alkalmazzák majd.

„Visszatértek a legsötétebb sztálini idők a magát demokratikus államnak nevező Ukrajnában. Felháborító, hogy az ukrán parlament a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sértő törvényt fogadott el” – nyilatkozta Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.

„A törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg” – tiltakoztak közös nyilatkozatukban kárpátaljai magyar szervezetek. „Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait” – hangoztatta Szijjártó Péter külügyminiszter.

Az új jogszabály értelmében három év átmeneti idő után csak az elemi iskolában (1–4. osztály) taníthatják anyanyelven valamennyi tantárgyat a nemzetiségi kisebbségeknek. A felsőbb évfolyamokban a törvény előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására, a középiskolai és a felsőoktatás nyelve pedig kizárólag az ukrán lesz. A jogszabály pusztán egy nehezen értelmezhető lehetőséget hagy bizonyos tárgyak kisebbségi nyelven történő oktatásának folytatására a felsőbb osztályokban. Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia jogtudományi intézetének tudományos főmunkatársa szerint mindezek alapján nem működhetnek a jövőben nemzetiségi tannyelvű iskolák, csak osztályok vagy csoportok, és mindössze az anyanyelvüket és irodalmukat tanulhatják majd a nemzetiségi gyermekek a saját nyelvükön az oktatás általános (5–9. osztály) és közép (10–11. osztály) szintjein.

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter minderről azt nyilatkozta, hogy a kisebbségekhez tartozó tanulók számára „biztosítani kell az időt az ukrán nyelv elsajátításához”. Erre szerinte azért van szükség, mert jelenleg a nemzetiségi kisebbségek iskoláiban a diákok az érettségiig minden tantárgyat az anyanyelvükön tanulnak, és nem sajátítják el az ukrán nyelvet, így hátrányt szenvednek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizésnél.

A jogszabállyal kapcsolatban ugyanakkor szakértők sora – sőt, Kárpátalja ukrán kormányzója is – arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellentmond a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, az ukrán alkotmánynak, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek és azoknak a nemzetközi megállapodásoknak is, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött.

Magyar oldalról azért is váltott ki meglepetést az ukrán parlament döntése, mert – ahogy Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért felelős kormánybiztos fogalmazott – „több magas rangú ukrán politikus ígéretét bírtuk, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait sértő törvényt nem fogadnak el”. Petro Porosenko ukrán elnöknek írt nyílt levélben három kárpátaljai magyar szervezet pedig arra emlékezetett, hogy „a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel aláírt választási megállapodásban (…) Ön vállalta, hogy Ukrajna elnökévé választása esetén hozzájárul a nyelvi kérdések pozitív elbírálásához (…), valamint ahhoz, hogy előmozdítja a nemzetiségi oktatási intézmények különálló irányítási egységeinek létrehozását”.

„Az ukrán nacionalista jobboldal nem először próbálkozik egy ilyen tartalmú törvény elfogadtatásával. Korábban is nyilvánvaló volt, hogy ennek elsődleges célja az orosz kisebbség, a nyelv, a kultúra és általában Oroszország háttérbe szorítása. Ennek mezsgyéjén jelenik meg a többi nemzeti kisebbség problémája” – fogalmazott a Heteknek Bársony András, volt kijevi magyar nagykövet. Hozzátette: az anyanyelvi oktatás korlátozása paradox módon mégis az oroszokat veszélyezteti kevésbé, hiszen egyrészt létszámuknál fogva erősebbek, mint a többi kisebbség (románok, lengyelek, moldávok), másrészt az orosz nyelvből van átjárás az ukrán felé, vagyis egy orosz anyanyelvű diák jobban meg tud felelni az ukrán nyelvű vizsgáztatás követelményeinek.

Bársony András szerint abban az ukrán érvelésben, miszerint a többségi társadalom nyelvének ismeretére szüksége van minden állampolgárnak, van némi igazság. Mint ahogy az is igaz, hogy a magyar anyanyelvi oktatás Magyarország felé „tolja” a leendő értelmiségieket – vagyis sokan elvándorolnak szülőföldjükről, és az anyaországban tanulnak tovább, illetve vállalnak munkát. „Ezzel együtt a jelenlegi szabályozás pozitívabb, hiszen az egyén döntési szabadságát meghagyja, míg az új törvény ezt erősen korlátozza”– fogalmazott a volt nagykövet.

Hogy pontosan mekkora a baj, azt most még azért sem lehet tudni, mert a törvény teljes szövege nem ismert, és a végrehajtási utasításokon is sok fog múlni. „Ukrajnában ráadásul sajátságos hagyománya van annak, hogy nem a jogszabályt, hanem a jogszabály értelmezését tekintik kiindulópontnak” – jegyezte meg Bársony András, aki szerint az átállást ukrán szempontból nehezítheti, hogy az új oktatási rendszer bevezetése 90 millió grivnyát (mintegy 900 milliárd forintot) igényelne.

A volt nagykövet végül hangsúlyozta: a magyar kormány hibázott, amikor Ukrajna Európai integrációját szinte mindenkinél jobban támogatta – az anyanyelvi oktatás védelmét akár minden egyes döntésnél feltételül lehetett volna szabni. Szerinte illúzió, hogy a nemzetközi szervezeteknél Magyarország sikerrel lobbizhat az ukrán oktatási törvény ellen – hiszen pont ezekkel a szervezetekkel vannak a kormánynak évek óta kemény vitái.

Olvasson tovább: