Kereső toggle

Győzelem helyett terror

Fenntartja a káoszt a Boko Haram Nigériában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nigériai kormány többször is azt állította, hogy a terrorszervezetet már felszámolták. Legutóbb viszont azzal adott újabb „életjelet” magáról a Boko Haram, hogy lemészárolta egy olajipari vállalat több tucat munkatársát. A dzsihádista szervezet Afrika legnépesebb országának gazdasági instabilitását és gyenge oktatási rendszerét kihasználva igyekszik újrarendezni megtépázott sorait.

Nigéria északkeleti részén egy lelőhelyfeltérképezéséből tért vissza az a csoport, amely az állami olajipari vállalat több geológusából és azok őreiből állt. Konvojukat a Borno állambeli Maiduguri térségében érte támadás. Először még „csak” emberrablási kísérletre gyanakodtak a hatóságok, a hírek 10 halálos áldozatról szóltak. Pár nappal később azonban kiderült, nem emberrablás volt a támadók célja, hanem a féktelen gyilkolás. A véres akcióban több mint 50 ember vesztette életét. A maiduguri kórház orvosai szerint 11 ember elevenen égett el az autókban.

A helyi egyetem egyik vezetője is megerősítette, hogy több munkatársuk is meghalt az incidensben. A tragikus hírek különösen nagy sokkot jelentettek, mivel a katonaság szóvivője korábban még arról tájékoztatta őket, hogy sikerült kimenteni a csoportot.

Nigériában ez volt a legvéresebb támadás az elmúlt hónapokban, amelyet a Boko Haram követett el. A terrorszervezet ezzel is bizonyította, hogy továbbra is komoly fenyegetést jelent az országban, ami rendkívül kínosan érinti a kormányt, amely váltig állítja, hogy már felszámolta a dzsihádista csoportot. Egyes feltételezések szerint éppen a látszat fenntartása miatt tartották vissza a mostani terrorcselekmény részleteit.

A Boko Haram „mozgalmat” Mohammed Juszuf muzulmán vallási vezető indította el 2002-ben, azzal az ürüggyel, hogy a nyugati oktatási rendszernek ellen kell állni. Juszuf alapított egy vallási intézményt, amely egy mecsetből és egy iszlamista iskolából tevődött össze. Az álca sikeresnek bizonyult, sok szegény muszlim család, amely nem nézte jó szemmel a nyugati oktatást, ide küldte a gyerekeit. A Boko Haram valójában ennél sokkal többet akart: iszlamista államot akart létrehozni Nigériában. Az iskola pedig „kitűnő” helyszínnek bizonyult a dzsihádisták toborzásához és kiképzéséhez. Miután a szervezet elég terroristával rendelkezett, a fegyveres harc is megkezdődött. 2009-ben Borno állam fővárosa, Maiduguri lett központi csataterük, ahol főként rendőrőrsöket és kormányzati épületeket vettek célba. A városban rendszeressé váltak az utcai lövöldözések, sokan meghaltak, több ezren elmenekültek. A nigériai biztonsági erőknek végül sikerült elfoglalni a terrorcsoport főhadiszállását, és megölték Juszufot. Holttestét 2009-ben meg is mutatták az állami televízióban, és bejelentették, hogy a Boko Haramot felszámolták.

Az ünneplés azonban elhamarkodottnak bizonyult. Az életben maradt harcosok Abubakar Shekau irányítása alatt újraszervezték magukat, és hamarosan folytatódtak a véres akciók. Motoros fegyvereseik meggyilkoltak rendőröket, politikusokat és bárkit, aki bármiféle kritikát fogalmazott meg velük szemben. Kiemelt célpontjaik voltak a keresztények, de áldozataik között voltak olyan muszlim hitszónokok is, akik más irányzatokat követtek. Hamarosan nagyobb szabású támadásokat hajtottak végre Nigéria északi és középső részén – rendszeresen keresztény templomokban robbantottak, de buszmegállókat, bárokat és laktanyákat is támadtak. A fővárosban, Abujában nyugatiak is célponttá váltak, amikor az ENSZ székháza ellen szerveztek merényletet.

A kormány az elszabaduló erőszaktól tartva 2013 májusában szükségállapotot hirdetett abban a három északi államban, ahol a Boko Haram a legaktívabban tevékenykedett: Bornóban, Jobéban és Adamawában. A terroristák ezt követően a nagy kiterjedésű Sambisa erdőben és a kameruni határnál fekvő Mandara hegységben vetették meg lábukat. Innen indítottak véres támadásokat falvak és városok ellen, gyilkoltak, fosztogattak, nőket és gyermekeket raboltak el, férfiakat és fiúkat soroztak be a hadseregükbe. A „legismertebb” akciójuk 2014 áprilisában történt, amikor több mint 200 iskolás lányt raboltak el a Borno államban található Chibok faluból. Voltak, akiknek sikerült megszökniük a fogságból, másokat azonban öngyilkos merényletek elkövetésére kényszerítettek. A meghódított területeken pedig megkezdték ellenőrzésük kiépítését. 2014 augusztusában vezérük kihirdette a kalifátust az általuk uralt térségben, amelynek központja Gwoza városa lett, miután  Shekau szakított az addigi szövetségesével, az al-Kaidával, és hűséget esküdött az Iszlám Államnak, amelyet a dzsihádista csoport el is fogadott.

2015 márciusára azonban a Boko Haram elvesztette valamennyi ellenőrzése alatt álló városát, miután egy regionális koalíció szerveződött ellene. A szövetségben nigériai, kameruni, csádi és nigeri csapatok vettek részt, de a terrorszervezet visszaszorításában nagy szerepet játszottak a helyi szinten alakult polgárőrségek is. Több északkeleten fekvő közösség inkább az önvédelmet választotta, és önkéntesekből csapatokat szervezett. A fegyverekkel rendelkező polgárőrök lakónegyedek őrzését, a településükre érkező idegenek szemmel tartását, valamint határvédelmi feladatokat, járőrözéseket, ellenőrzőfeladatokat láttak el.

A hadsereggel való együttműködésüknek köszönhető, hogy megtalálták az első chiboki lányt, akinek sikerült megszöknie a Boko Haram fogságából 2016 májusában. Az időszakos sikerek ellenére aggályok is felmerültek ezekkel a fegyveres polgárőrségekkel szemben.

A terrorszervezet meggyengüléséhez hozzájárulhatott az is, hogy a terrorcsoporton belül valószínűsíthetően konfliktus robbant ki. 2016 augusztusában az Iszlám Állam egy videójában azt közölte, hogy a Boko Haramot Shekau helyett Abu Muszab al-Barnawi vezeti, akiről azt állították, hogy az alapító fia.  Shekau ezt cáfolta, és kitartott amellett, hogy ő a vezér. Nem várt fejlemény volt az is, hogy az elrabolt iskolás lányok közül 21-et elengedtek, miután a milicisták, a nigériai, a svájci kormány, valamint a Vöröskereszt között tárgyalások zajlottak.

Elemzők szerint ugyanakkor még túl korai lenne a szervezet végéről beszélni. A Boko Haram sok más milicista csoportot túlélt, és a szomszédos országokban is megjelent, ahol szintén merényleteket hajtott végre, és harcosokat toborzott. Utánpótlásuk Nigériában is biztosított, az elszegényedett térségekben mindig találnak olyanokat, akiket az oldalukra tudnak állítani. Egyes becslések szerint több ezer taggal rendelkeznek, akik – ahogy a legutóbbi eset is bizonyítja – továbbra is képesek véres akciókat végrehajtani. Azt se feledjük, hogy a nagy nemzetközi kampány ellenére 113 lány még mindig a fogságukban van.

A brutális mészárlásokért felelős dzsihádista „mozgalom” elképesztő károkat okozott Nigériában. 2009 óta legalább 20 ezer ember halt meg a harcokban, több mint 2,6 millió embernek el kellett hagynia otthonát. A menekülttáborokból gyakran hallani humanitárius katasztrófáról, pedig sokan nem is ezeken a helyeken kerestek menedéket. Az ENSZ becslése szerint a menekültek több mint 80 százalékát polgártársaik fogadták be. Az ország északi részén élők között sokaknál hagyomány, hogy elszállásolják és segítik azokat, akik a harcok elől menekülnek, még akkor is, ha nagyon szegények. 

A Boko Haram elleni küzdelem a gazdaságra is óriási hatással van. Több mint két évtized után tavaly az egykori brit gyarmat gazdasága recesszióba került. Nyilván ebben nagy szerepet játszott az olajárak esése, az olajkitermelés jelentős csökkenése, valamint más ellentmondásos gazdasági intézkedések, de az ország északkeleti részén tapasztalható ingatag biztonsági helyzet is. A Niger folyó deltájánál is rendszeresek a támadások más lázadók részéről, ezért Nigéria új olajtartalékok után nézett; északkeleten a Csád-tó környéke például egy ilyen térség, amelyet a szomszéd Csád és Niger is kihasznál. A Boko Haram terrorcselekményei miatt azonban 2014 novemberében le kellett állítani az itteni olajkitermelési tevékenységet, és csak tavaly novemberben adott újra engedélyt a hadsereg a feltárásra. Az elmúlt hetekben lemészárolt csoport tagjai is éppen egy lelőhely feltérképezésén dolgoztak.

Nigéria helyzetét tovább bonyolítja az elnök állapota. Muhammadu Buhari 2015 márciusában került az ország élére a keresztény Goodluck Jonathan helyett, akit többek között amiatt is bíráltak, hogy nem tett eleget a Boko Haram visszaszorítása érdekében. A muzulmán Buharitól sokan tartottak, mert 1983-ban részt vett az akkori elnök eltávolításában, majd egy olyan rendszert vezetett be, amelyet az emberi jogok súlyos korlátozásával is vádolnak. Buhari elhatárolódott az akkori katonai hatalomtól, és azt ígérte, hogy demokratikusan és polgári vezetőként kormányozza majd az országot. Fontos diplomáciai sikerének tartják, hogy 2015 júniusában a szomszédos országokkal megállapodott a Boko Haram legyőzése érdekében egy közös haderő felállításáról, amelyet Nigéria irányít. Az idei év eleje óta azonban egy betegséggel küzd, amelyről semmi konkrétumot nem lehet tudni. Január 19-én 10 napos kezelésre Nagy-Britanniába utazott, amely valójában márciusig tartott. Május 7-én aztán újra elhagyta Nigériát, és azóta nem is tért haza. Egyesek már a halálhírét terjesztették, nemrég ezért fényképeket hoztak nyilvánosságra róla, amelyeken pártja vezetőivel ebédel Londonban.

Olvasson tovább: