Kereső toggle

Átgázolnak Európán

Az Iszlám Állam fegyvereivé váltak a járművek Európában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy év alatt nyolc gázolásos merényletre került sor Európában, amelyben több mint 130 ember vesztette életét és ezernél is többen sebesültek meg. Az események az al-Kaida forgatókönyvét követik, amely hét évvel ezelőtt szólította fel híveit, hogy használják fegyverként a gépkocsikat. A gázolásos merényletek újításnak számítanak a terrorizmus történetében, a pokolgépekkel szemben ugyanis, amelyekhez alapanyag és szakértelem kell, a gépkocsival elkövetett merényletek könnyen kivitelezhetőek és nehezen védhetőek ki.

Az első gázolásos európai merényletre 2016. július 14-én került sor Nizzában, ahol egy teherautó  a Bastille-napot ünneplő tömegbe hajtott, megölve 87 embert és megsebesítve további 458-at. 

Nizza és Berlin

A 19 tonnás Renault Midlum fél tizenegykor, rögtön a tűzijáték után hajtott be a Promenade des Anglais nevű utcába. A helyszín és az időpont választása nem véletlen: július 14-e ugyanis Franciaország első számú nemzeti ünnepe, így a merénylő joggal számított arra, hogy az utcák tele lesznek ünneplő sokasággal. A tunéziai származású merénylő mintegy kilencven kilométeres sebességgel hajtott fel a sétány járdájára, és szándékosan a járdán haladt, hogy minél több embert öljön meg. A merénylet öt perc alatt zajlott le: ezalatt egy motorbiciklis megpróbálta megállítani a teherautót, majd a rendőrség kezdett el lőni a merénylőre.

22.35-kor a Palais de la Mediterranée nevű épület mellett a teherautó megállt, ekkor két rendőr lelőtte a tettest, akiről később kiderült, hogy Mohamed Lahouaiej-Bouhlelnek hívták.

A 31 éves tunéziai merénylő korábban családon belüli erőszak és más köztörvényes bűnök miatt került a hatóságok látókörébe. A merényletet követő nyomozás során világossá vált, hogy Lahouaiej-Bouhlel nem élt vallásos életet, és ez igen eufemisztikus megfogalmazás: a hatóságok szerint ugyanis válását követően vad szexuális életet élt, gyakran váltogatva férfi és női partnereit, mindezek mellett erősen ivott és kábítószerezett.

A nyomozás arra derített fényt, hogy röviddel a merénylet előtt radikalizálódott. Lahouaiej-Bouhlel 2016 áprilisában kezdte el az egyik közeli mecsetet látogatni, de egyik nagybátyja szerint csak tíz nappal a merénylet előtt lett beavatva egy Nizzában élő algériai származású ISIS-tag által.

A második nagy európai gázolásos merényletre alig néhány nappal karácsony előtt, 2016. december 19-én került sor a berlini karácsonyi vásárban. A merényletet a tunéziai származású Anis Amri egy Scania R450-es teherautóval követte el, amelyet egy lengyel sofőrtől rabolt el. Lukasz Urban Torinóból szállított acélárut a Thyssen-Krupp cégnek Berlinbe. Az áru kipakolása után délután kettőkor megállt a ThyssenKrupp melletti kebabárusnál, és ez az utolsó időpont, amikor még életben látták. A post-mortem vizsgálatok alapján Lukasz Urbant délután fél öt és fél hat között lőtte fejbe Anis Amri. A merényletre jóval ezt követően került sor, röviddel este nyolc után, amikor Amri a kamionnal behajtott a Breitscheidplatzon levő karácsonyi vásárba. Bár az első hírek szerint Urban még életben volt a gázoláskor és a tunéziai terrorista azért lőtte le, mert megpróbálta megakadályozni a merényletet, később kiderült, a kamiont nem a lengyel sofőr állította meg, hanem a teherautóba beépített automatikus vészfékrendszer (lásd keretes írásunkat). Amri 12 embert ölt meg, és további 56-ot megsebesített. A merénylet után a gyanú hamar a huszonnégy éves Anis Amrira terelődött, aki 2011-ben Tunéziából egy teherautó elrablása miatt kiszabott börtönbüntetés elől szökött Lampedusába a földközi-tengeri migránsútvonalon. Ezt követően a szigeten felállított menekülttáborba került, ahol részt vett egy rendkívül erőszakos lázadásban, amelynek során néhány táborlakó felgyújtotta a tábort.

Amrit később négy év börtönbüntetésre ítélték rablás miatt, amelyet Szicíliában töltött le. 2015-ben szabadult, ezt követően Olaszország vissza akarta küldeni Tunéziába, az ország azonban nem fogadta el a visszatelepítést. A későbbi merénylő 2015 júliusában érkezett Németországba, ahol menedékjogot kért. Ezt követően embereket kezdett toborozni egy terroristaakcióhoz. Erről a német hatóságok tudtak, de nem vették komolyan az elszántságát. 2016 márciusában azonban a német rendőrség megbizonyosodott róla, hogy Amri öngyilkos merényletet akar végrehajtani, és az azonnali kiutasítását javasolták. Az észak-rajna-vesztfáliai kormány viszont arra a következtetésre jutott, hogy nincs jogi alapjuk Amri kiutasítására.

A tunéziai terrorista tehát szabadon járhatott-kelhetett az országban, miközben a rendőrség tisztában volt vele, hogy veszélyt jelent. Uwe Jacob, a tartományi bűnügyi rendőrség igazgatója az esetet vizsgáló parlamenti bizottságnak azt mondta, hogy amikor meghallották a merénylet hírét, rögtön arra gondoltak: „csak nehogy Amri legyen az”.

A merényletet követően európai hajtóvadászat indult Amri ellen, aki december 23-án érkezett Milánóba. A város központjában az ott járőröző rendőrök szúrták ki a nagyon furcsán viselkedő férfit, aki az igazoltatásra való felszólításkor fegyvert rántott. A rendőrök tüzet nyitottak és lelőtték Amrit, aki a helyszínen meghalt.

Támadás a Westminster hídon

Nagy-Britanniába idén tavasszal érkezett meg a gázolásos terror. 2017. március 22-én egy Hyundai Tucson típusú autóval hajtott a Westminster hídon sétáló emberek közé egy feketébe öltözött merénylő. A férfi a híd teljes hosszán mintegy 80 kilométeres sebességgel hajtott, és szándékosan célozta meg a sétáló embereket, valamint az ott közlekedő biciklistákat. Egy nő, akit elütött, egy busz kerekei alá esett, és azonnal meghalt. Egy 31 éves román állampolgárságú nő a Temzébe esett, és két héttel később belehalt a sérüléseibe. A híd végén az autó újabb két gyalogost gázolt el, majd nekihajtott a Westminster-palotát körülvevő korlátnak. Itt a terrorista kiszállt az autóból, és egy körülbelül húsz centiméteres késsel a Parlament felé rohant, a turisták és az ott dolgozók pedig menekültek előle. A merénylő a Parlament bejáratához közel leszúrt egy fegyvertelen rendőrt, Keith Palmert, aki a helyszínen életét vesztette. A vérengzésnek egy civil ruhás tiszt vetett véget, aki egy miniszter személyes testőre lehetett:  fegyvert rántott, és két lövéssel leterítette a támadót, aki a helyszínen meghalt. A tettesről kiderült, hogy brit származású, és az eredeti neve Adrian Russel Elms, a nevét azonban az iszlám hitre való áttérését követően, 2005-ben Khalid Masoodra változtatta, de használta még a Khalid Choudry nevet is. Masoodot 2000-ben két év börtönbüntetésre ítélték egy késes támadás miatt, majd 2003-ban további fél évet kellett letöltenie egy másik késelés miatt. Egyes brit lapok szerint a börtönben radikalizálódott, de erre nem találtak bizonyítékot. 2010-ben a lutoni repülőtér ellen tervezett merénylet leleplezésekor az MI5 látókörébe került, de úgy ítélték meg, hogy csak periferiális szereplő, és nem jelent veszélyt. Masood nem felelt meg a tipikus dzsihádista profilnak: a merénylők általában harminc év alattiak, Masood viszont 52 éves volt.

Stockholm, majd újra London

Alig három héttel később, április 7-én Stockholm egyik forgalmas bevásárlóutcájában hajtott emberek közé egy elrabolt teherautó; a támadásban 5 ember vesztette életét és 14-en sebesültek meg. Az üzbég származású Rakhmat Akilov az elrabolt teherautóval mintegy ötszáz métert tett meg cikkcakkban haladva – a szemtanúk szerint gyerekeket akart elütni –, majd az utca sarkán elakadt, ahogy behajtott az Ahlens City nevű áruházba. Az autó kigyulladt, a sofőr pedig elmenekült. A helyszínre érkező rendőrség a teherautóban egy fel nem robbant bombát talált. A svéd rendőrség a titkosszolgálat segítségével már másnap megtalálta Akilovot, aki korábban menedékkérelmet nyújtott be arra hivatkozva, hogy Üzbegisztánban megkínozták, és terrorizmussal vádolták.

Akilov menedékkérelmét 2016 végén elutasították, neki pedig négy héten belül el kellett volna hagynia az országot, ehelyett azonban bujkálni kezdett a rendőrség elől. Április 14-én az üzbég külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Akilov 2015-ben megpróbált az Iszlám Államhoz csatlakozni, de megállították a török–szír határon és visszaküldték Svédországba. A külügyminiszter azt is állította, hogy ők még a merénylet előtt megküldték az Akilovval kapcsolatos információikat a svéd hatóságoknak, de ezt a svéd külügyminisztérium tagadta.

A következő merényletre 2017. június 3-án került sor, amikor este tíz óra után London egyik híres hídján, a London Bridge-en hajtott három támadó a hídon sétáló emberek közé, majd a hídon áthajtva a Southwark Katedrálisnál kiszálltak az autóból, és húsz centiméteresnél is nagyobb késekkel a járókelőkre támadtak, sokakat megkéselve. A rendőrség nagyon gyorsan lépett közbe, az egész támadás összesen nyolc percig tartott. A támadókat a rendőrök végül lelőtték, de így is 8 embert megöltek, 48-at pedig megsebesítettek.

Két héttel később, június 19-én Londonban egy mecset előtt álló csoportba hajtott bele egy férfi – szintén bérelt autóval–, azt kiáltva, hogy: „meg akarok ölni minden muszlimot… ezt a London Bridge-ért kapjátok”. A merényletben egy ember meghalt, 8 pedig súlyosan megsérült. A merényle-tet elkövető férfi, Darren Osborne mintegy négy órát autózott Cardiffból, hogy eljusson a londoni Finsbury Parkba, ahol végül elkövette a merényletet. A helyszín kiválasztása nem lehetett véletlen, a 2000-es években ugyanis a Finsbury Parkban található mecset a gyűlöletprédikátorokról és szélsőséges iszlamistákról volt híres.

2017. augusztus 9-én a Levallois-Perret nevű Párizshoz közeli kisvárosban egy 37 éves férfi egy BMW-vel katonák közé hajtott a 35. gyalogezred állomáshelyén. A tettes megvárta az őrségváltás pillanatát, és akkor hajtott a katonák közé, akik közül 6-an súlyos sérüléseket szenvedtek. A város polgármestere, a magyar felmenőkkel rendelkező Patrick Balkany az eset után azonnal kijelentette, hogy nem balesetről, hanem szándékos akcióról van szó. A Le Parisien információi szerint a Hamou B. nevű támadót rövid üldözés után az A16-os autópályán fogták el, az autóban ugyanis GPS-es nyomkövető volt.

Az utolsó gázolásos merényletre a múlt héten került sor Barcelonában, ahol egy fehér Fiat Talento típusú mikrobusz hajtott a Ramblán sétáló és bicikliző emberek közé. A merénylet a szokásos forgatókönyv szerint zajlott le: a mikrobusz cikkcakkban haladva gázolta el az embereket. Az ütközések következtében működésbe lépett a légzsák, és az autó megállt. A terrorista ekkor elhagyta az autót, majd elrabolt egy másik járművet, amelynek a sofőrjét megölte. A 22 éves marokkói származású merénylőt végül Barcelonától alig 50 kilométerre találta meg és lőtte le a rendőrség.

Palesztin úttörők

Bár Európa-szerte az Iszlám Állam kezdte alkalmazni a gázolásos merényletek módszerét, Izraellel szemben a palesztin terroristák hosszú évek óta alkalmazzák ezt a „fegyvert” – írta az atv.hu-n megjelent cikkében Turai Barnabás. A módszer akkor kezdett el terjedni, amikor iszlamista terrorszervezetek elkezdték népszerűsíteni. 2010-ben egy, az al-Kaidához köthető, angol nyelvű internetes magazinban közöltek részletes leírást arról, hogyan kell kivitelezni egy ilyen támadást. A cikk kifejti azt is, hogy a sofőr várhatóan maga is életét veszti a gázolásban, ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy az elkövető hagyjon maga után valamilyen, a motivációját és a személyét igazoló iratot, ezzel is terjesztve ideológiájukat.
Az Iszlám Állam 2014-ben komoly „oktatófilmet” szentelt a gázolásos merényletek propagálásának. „Vannak fegyverek és járművek, amelyekkel az ellenséget célba vehetitek. Öljétek meg őket és köpjetek az arcukba, üssétek el őket az autóitokkal” – írják. Izrael jó évtizede küzd a hasonló merényletekkel. Palesztin terroristák 2008-ban háromszor is hajtottak katonák vagy civilek közé autóval és bulldózerekkel. Izraelben a legtöbbször tömegközlekedési eszközök megállóiban hajtottak az emberek közé terroristák. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy beton- és acélkordonokat fektettek le a megállók köré. A jeruzsálemi villamos megállói, amelyek mind egy-egy sáv autóút között helyezkednek el, szintén ezekkel vannak védve.

Az életmentő AEB

Bár egyszerűségéből fakadóan az autós támadásokat nagyon nehéz kivédeni, mégis vannak olyan fejlesztések, amelyek csökkenthetik egy ilyen támadás eredményességét. A berlini karácsonyi vásárban gyilkoló Anis Amri valószínűleg nem tudott arról, hogy a teherautóban be volt kapcsolva és működött az AEB (Autonomous Emergency Braking = automatikus vészfékezési rendszer), amely megakadályozta azt, hogy még több ember veszítse életét. Az AEB-rendszer ugyanis úgy van megtervezve, hogy a jármű elkerüljön egy esetleges ütközést. A rendszer folyamatosan pásztázza az előtte levő utat, és ha akadályt lát, akkor figyelmeztető jelzést ad, ha azonban úgy véli, hogy a sofőr nem vette észre a figyelmeztetést és a veszély továbbra is fennáll, akkor elkezdi a fékezést. Alacsony sebességnél a rendszer teljesen meg tudja akadályozni az ütközést, nagyobb sebességnél pedig erőteljesen csökkenteni tudja az ütközés mértékét. Az uniós rendelkezéseknek köszönhetően az utakon közlekedő teherautókat fel kell szerelni AEB-vel. Ennek köszönhető az, hogy amikor Anis Amri belehajtott a karácsonyi vásárba, az első ütközéseket követően az AEB-rendszer megállította a teherautót, ami megakadályozta, hogy Amri folytassa a gyilkolást.

 

Olvasson tovább: