Kereső toggle

Revans Jeruzsálemben

Netanjahu Dávid városában ad választ az UNESCO történelemtagadására

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Be kell mutatnunk az igazságot – ezért döntött úgy az izraeli miniszterelnök, hogy válaszul az UNESCO legújabb történelemtagadó rendeletére, engedélyezi az eddigi legnagyobb turistaközpont felépítését Jeruzsálemben. A Siratófal gyásza helyett a monumentális Kedem Központ Dávid városához, Izrael nagyhatalmi korszakához kötné a zsidó identitást.

„Engede azért Ábrahám Efronnak és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, amelyet mondott vala a Khéth fiainak hallatára; kalmároknál kelendő négyszáz ezüst siklust.

Így lett Efronnak Makpelában levő mezeje, mely Mamré átellenében van, a mező a benne levő barlanggal, és minden a mezőben levő fa az egész határban köröskörül Ábrahámnak birtoka, a Khéth fiainak, mind azoknak szeme előtt, akik az ő városának kapuján bemennek vala. Azután eltemeté Ábrahám az ő feleségét Sárát a Makpelá mezejének barlangjába Mamréval szemben. Ez Hebron a Kanaán földén.” (I.Mózes 23:16-19) – ezzel a Tóra-idézettel üzent Benjamin Netanjahu az UNESCO-nak, az ENSZ kulturális szervezetének. Mióta ugyanis 2011-ben a Palesztin Hatóság – az Egyesült Államok szerint jogellenesen – megkapta a tagsági jogot, a világörökség helyszíneit kezelő tanács már sokadik, a történelmi tényeket is felülíró határozatát hozza Izraellel szemben, aminek 2016-os csúcspontja az volt, hogy letagadták a Templom-hegy és a zsidóság évezredekre visszanyúló kapcsolatát.

A nyílt történelemtagadás folytatásaként értelmezhető, hogy a múlt héten a palesztin örökség részének nyilvánították a Pátriárkák sírját és Hebron városát, majd pedig Izraelt megszálló hatalomként bélyegezték az ősei földjén.

„A fenyegetés állandó és szisztematikus, Izrael következetesen elnyomás alatt tartja az óváros arab lakóit” – szólt a palesztin lobbi által kérvényezett rendelet, amelyre válaszul Netanjahu azonnali válaszlépésre szánta el magát. „Ez az emberi történelem egyik legkorábbi szerződése” – jelentette ki a miniszterelnök a Bibliára mutatva, és fölolvasta a Teremtés könyvéből az Ábrahám és a hitteus Efron közötti ingatlanüzletet, ezzel bizonyítva, hogy a Templom-hegyhez hasonlóan a Pátriárkák sírja is tanúk előtt, igaz áron került a népe birtokába. „Ez nem egy zsidó hely? Vajon kiket temettek itt el? Ábrahámot, Sárát, Izsákot, Rebekát, Jákóbot és Leát – Izrael ősatyjait és ősanyjait! Mi jelentenénk a veszélyt? Egyedül Izrael biztosítja ma Hebronban a mindenki számára szabad vallásgyakorlást!” – bírálta hevesen Netanjahu az UNESCO határozatát, amely szerinte a tavalyi történelemtagadó Templom-hegy-rendelettel párhuzamosan újra minden pontjában a hazugságra épít.

„Ez már nem maradhat következmények nélkül” – keményített be a miniszterelnök, aki rögtön a kabinetülésen kijelentette, hogy a zsidó állam közel 90 százalékkal vágja vissza a jövőben az ENSZ számára utalt éves hozzájárulását. Az így fennmaradó tízmillió dollárból pedig 1,7 milliót elkülönítettek egy, Kirját-Arba és Hebron zsidó örökségét bemutató, látványos múzeum és kiállítóhely létesítésére annak érdekében, hogy az izraeli diákok megismerhessék a zsidó múlt gyökereit. Mivel azonban Hebron nemcsak az ősatyák temetkezési helye, hanem Dávid királyságának korai központja is, Netanjahu utóbbinak is tovább akarta növelni a presztízsét, így engedélyezte a palesztin lobbi miatt több mint öt éve álló Kedem Központ felépítését a Templom-hegy déli szomszédságában. „Ma elrendeltem, hogy minden engedélyt adjanak meg a látogatóközpont építésére, hogy méltón be tudjuk mutatni Dávid városának történelmi és régészeti szenzációit a közönségnek. Lenyűgöző épület lesz, hatalmas tárlattal, és az egész világ látni fogja az igazságot. Első látogatóknak pedig az UNESCO és az ENSZ apparátusát fogom meghívni!” – zárta le a harcias hangulatú kormányülést a miniszterelnök. Másnap az Izraeli Régészeti Hatóság már jelezte is, hogy mindenben támogatja a Dávid Városa Alapítvány (Elad) grandiózus terveit, amelyek korábban a városi tanács és a baloldali képviselők aggodalma miatt rekedtek meg az engedélyezési eljáráson. „Nemzedékek óta ez az egyik legfontosabb fejlesztési projekt Jeruzsálemben” – értékelte lelkesen a kormány döntését dr. Yuval Baruch, a hatóság jeruzsálemi igazgatója.

Az ellenzők, így az UNESCO szerint is a Kedem Központ célja, hogy „megváltoztassa a város jellegét”, a zsidó Jeruzsálem propagandaközpontja legyen, valamint megakadályozza a város jövőbeni kettéosztását.

De mi is lesz konkrétan a Kedem Központ? A szó maga héberül „ősi múltat” jelent, és arra a dicsőséges korszakra utal, amikor Dávid király és Salamon uralma alatt a zsidó állam a térség politikai és kulturális nagyhatalma volt, hasonló gazdasági és katonai erővel rendelkezve, mint ma a modern Izrael. Ezt a győztes identitást akarja kifejezni a kormány a Jeruzsálem új szimbólumaként szolgáló központtal, hogy a turisták és a közvélemény ne a gyász üzenetét hordozó Siratófalra, hanem arra a háromezer éves fővárosra fókuszáljon, ahol a bibliai nemzet fölemelkedett, és függetlenné vált az elnyomóitól. Éppen ezért maga az emlékhely is rendkívül látványos lesz, lényegesen megváltoztatva Jeruzsálem jól ismert Olajfák-hegyi látképét. Bár a korábban a látványterveken szereplő tornyot „túl ijesztőnek” találták, ezért kivették a végleges dokumentációkból, a lépcsőzetes és teraszos kialakítású épület homlokzata így is felér majd az óváros falának magasságáig. A 20 ezer négyzetméteres alapterületen pedig előadótermek, digitális kiállítóterek, régészeti gyűjtemények és egy hatalmas közösségi tér lesz, ahol állami ünnepségeket és katonai rendezvényeket tartanak majd. Keletre, az Olajfák hegye felé egy kábelpályás felvonó fog indulni, amellyel percek alatt az Óvárosból a népszerű kilátóteraszra lehet majd jutni. A leendő épületegyüttes helyén jelenleg kiterjedt régészeti ásatás folyik, korábban pedig buszparkolóként használták, így ha sikerül üvegpadlóval lefedni a most feltárt bizánci romokat (Helena császárnő palotája), akkor semmilyen további akadálya nincs a Kedem Központ építésének.

Míg a legforgalmasabb turistaközpontnak megálmodott komplexum terve az UNESCO provokatív lépé-séig és Netanjahu válaszáig sikertelenül pattogott a hatóságok között, a felszín alatt és a szemközti Dávid városában már teljes erővel dolgoztak az ősi Jeruzsálemet bemutató és feltáró nemzeti park fejlesztésén. Ennek az évi másfél millió látogatót vonzó koncepciónak a szíve a Siloám-medencétől a Templom-hegy déli sarkáig, majd tovább a Nyugati Fal alagútjáig tartó közel egy kilométeres járat, amelynek igazi koronája lenne a pontosan fölé épített Kedem Központ. A délről érkező zarándokok maguk fölé magasodva látták a Templom-hegyet, amelynek monumentális hatása az új emlékhely kilátóteraszain is újra átélhető majd. Egy másik irányba, kelet felé elágazva a Kidron völgye található, ahol az Elad kiépítette a Királyok útja nevű gyönyörű turistaösvényt. Az új központ ezért az építők szerint a vádakkal szemben nem öncélú, és nem a semmiben lebeg, hanem bejáratként szolgál majd megannyi, már korábban meglévő történelmi emlékhelyhez.

A várhatóan hamarosan elkezdődő építkezés a korábbi tervek értelmében két év alatt fejeződik majd be.

Olvasson tovább: