Kereső toggle

Keresztényeket térít „a karizmatikus iszlám”

Nigériában vasárnap délelőtt mozgósítják a „lustálkodó muszlimokat”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Praise Allah” – ez a meglepő felszólítás mostanában minden vasárnap reggel elhangzik a nigériai főváros, Lagos egyik negyedében. A mikrofonba sétálva prédikáló imám és a zenére táncoló tömeg látványa olyan, mintha a számtalan pünkösdi-evangéliumi istentisztelet egyikén lennénk, legfeljebb a levetett cipők sokasága árulkodik arról, hogy azért nem ugyanarról lehet szó. A legnépesebb afrikai országban egy muszlim missziós szervezet elhatározta, hogy „visszafoglalja” a vasárnap délelőttöket a keresztényektől.

Több mint egymillió tagja van a Nasrul-lahi-li Fathi (NASFAT) szervezetnek Nigériában, pedig a „karizmatikus iszlám” néven is emlegetett mozgalom alig 20 éve, 1995-ben indult egy jómódú bankárokból és menedzserekből álló kicsiny, héttagú muszlim imacsoportként. Céljuk kezdettől fogva az volt, hogy a nigériai muzulmán hívőket mozgósítsák, miután látták, hogy az evangéliumi-pünkösdi kereszténység milyen gyorsan terjed az országban, különösen a nagyvárosokban. Módszerük nem is leplezetten az volt, hogy minél több elemet átvegyenek a karizmatikus istentiszteletekből, természetesen iszlamizált formában. Összejöveteleik időpontját is ehhez igazították, és nem a hagyományos pénteket, hanem az eddig a keresztények napjának tartott vasárnapot célozták be.

„Praise Allah!” (Dicsőség Allahnak) – ezzel köszönti az imám a sátorban tartott istentisztelet résztvevőit.

A prédikátor fel-alá járkál, miközben a nigériai pünkösdi prédikátorok dinamikus, helyenként harsány stílusában prédikálja üzenetét. A hívők nem székeken ülnek, hanem időnként felállva, máskor a színes imaszőnyegeken ülve hallgatják a prédikátor imámot.

A mozgalomra a tengerentúlon is felfigyeltek.

„A NASFAT csupán egyike, igaz a legismertebb tagja azoknak a csoportoknak, amelyek a »karizmatikus iszlámot« képviselik, válaszul a pünkösdi kereszténység robbanásszerű növekedésére Nigériában” – mondta az AFP hírügynökségnek Ebenezer Obadare, a Kansasi Egyetem szociológia professzora. „A mozgalom újfajta imastílust honosított meg, újfajta módon téríti a hívőket, és olyan istentiszteleti elemeket alkalmaz, amelyek eddig kizárólag az evangéliumi keresztények repertoárjába tartoztak” – mondja a szakember.

A NASFAT deklarált céljai között az szerepel, hogy az iszlám barátságos és békés arcát mutassa a közvélemény felé, és „olyan felvilágosult muzulmán társadalmat építsen, amelynek éltető eleme az iszlám valódi értelmezése az egész emberiség spirituális felemelkedése és jóléte érdekében”. Nem tagadják, hogy az iszlám számára a péntek az ünnepnap, de küldetésüknek érzik, hogy a vasárnapokat is vonzóvá tegyék a muszlimok számára. „Célunk az, hogy a lehető leghasznosabban töltsük ki a szabadidőt, amit a muszlimok gyakran lustálkodással töltenek vasárnap délelőttönként” – írja a NAFSAT honlapja.

Bár külön nem hangsúlyozzák, a vasárnap délelőtti program célja az is, hogy a muszlim hívőket ne „csábíthassák el” az ekkor tartott keresztény istentiszteletekre a közeli gyülekezetekbe. Épp ellenkezőleg, az általában jól szituált tagok keresik fel a muszlim háttérből a kereszténységre áttért hívőket, hogy kihívják őket a templomokból. Korábban sokan szkeptikusak voltak a nem tradicionális muzulmán vallási rendezvények iránt, de a mozgalom sikerei meggyőzőnek bizonyultak. Különösen a helyi nagy létszámú joruba közösség reagált lelkesen a „karizmatikus iszlámra”. Lagosban nem ritka látvány, hogy Korán-idézetekkel díszített taxikban pünkösdi gospelek dallamára hangszerelt muszlim dalok szólnak, miközben a sofőr lelkesen magyaráz arról, hogyan talált vissza Allahhoz.

Az eredeti alapítók egyike, Musediq Kosemoni a francia hírügynökségnek elmondta: először azért gyűltek össze, hogy vasárnaponként a Koránról beszélgessenek. „Eltelt három-négy hét, és azt láttuk, hogy egyre többen vagyunk. Nem terveztük ezt el tudatosan, senki nem tudja a választ arra, miért is indult el a mozgalom.” A NASFAT azóta közel egymillió taggal büszkélkedhet, és immár nemcsak Nigériában, hanem Angliában, Kanadában, Németországban és Hollandiában is működnek csoportjai.

A tradicionális iszlámhívők, a szalafisták gyanakodva néznek a nyugati tanítást elfogadó és az anyagi jólétet is hirdető mozgalomra. Vezető misszionáriusuk, Abdullahi Gbade Akinbode szerint azonban nincs rejtett céljuk, az iszlámhoz akarják vonni az embereket, és küzdeni akarnak azokkal, akik „rossz hírét keltik” a muzulmán vallásnak, mint például a radikális Boko Haram dzsihádista szervezet. Imakönyvükön is ez a mondat áll: „Nincs segítség mástól, csak Allahtól”.

Olvasson tovább: