Kereső toggle

Az összeomlás hete

Megpuccsolják-e Theresa Mayt?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár Theresa May miniszterelnöki pozíciója még stabilnak tűnik, a bukás már bekövetkezett. Június 9-én, pénteken derült ki, hogy az előrehozott választással sikerült elveszítenie a kormánytöbbséget, alig egy héttel később pedig a felbőszült tömeg elől kellett menekülnie a Grenfell-toronyházban kitört tűz áldozatainak hozzátartozói elől. A brit kormányfő politikailag tehát már megbukott, kérdés, hogy hol van az a Brutus, aki mentené a menthetőt.

Theresa May népszerűsége és ennek megfelelően politikai súlya is óriásit változott az elmúlt hónapok során. Áprilisban a YouGov nevű közvéleménykutató még plusz 10 pontos népszerűséget mért a miniszterelnöknek. Ez a szám úgy jött ki, hogy összeadták a miniszterelnök támogatóinak és ellenzőinek a számát. Mára ez a szám -32, vagyis jóval többen vannak azok, akik elutasítják a miniszterelnököt, mint akik támogatják. Összehasonlításképpen Jeremy Corbyn, a Labour vezetője áprilisban még -42 ponton állt, mára azonban nulla körül van.

Bár a brit miniszterelnök népszerűsége már a kampány alatt megkopott, a beomlás a választási eredmények után következett be. Theresa May, aki stabil kormánytöbbséggel rendelkezett, a népszerűségi mutatókban bízva azzal a magyarázattal írta ki az új választást, hogy nagyobb többséget szeretne maga mögött a nehéznek ígérkező Brexit-tárgyalások előtt. Nos, nemhogy a nagyobb többség nem jött össze, hanem koalíciós társ után is kellett néznie a miniszterelnöknek ahhoz, hogy kormányon maradhasson. Bár az észak-ír unionista párt (DUP) tíz képviselőjével ez a többség matematikailag megvan, az még szerda reggel sem volt biztos, hogy az ír párt képviselői valóban együtt szavaznak majd a konzervatív kormánnyal.

Előkerülnek a hosszú kések?

Theresa May pozíciójának ilyen mértékű meggyengülését követően joggal merül fel a kérdés, hogy ki követheti őt akár a konzervatív párt, akár a kormány élén. A hétvégi lapok kész tényként kezelték, hogy a kormányfőnek mindössze tíz napja van pozíciója megmentésére, mert elkerülhetetlen a puccs. Ezt azonban a konzervatív párt prominensei (természetesen) tagadták. Egy May elleni puccsot leginkább Boris Johnson tudna végrehajtani, ő ugyanis a konzervatívok egyik nagyágyúja, akit a múlt nyáron egy hajszál választott el a kormányfőségtől. Johnson mögött rá-adásul van egy csapat, amelynek a segítségével vitte végig tavaly nyáron a

Brexit-kampányt. Ugyanakkor Boris Johnson okos politikus, és nagyon jól tudja, hogy a konzervatív táboron belül az „árulók” rosszul járnak, ahogyan ez történt Michael Heseltine-nal is, amikor meg akarta puccsolni Margaret Thatchert. Jelen pillanatban tehát Johnson Theresa May támogatására szólított fel. Más vélemények szerint a konzervatív párt nehéz-súlyú politikusainak tulajdonképpen nem éri meg a miniszterelnököt lecserélni, a párton belüli vélemények szerint ugyanis a Brexit-tárgyalások olyanok lesznek, mint egy autószerencsétlenség, amely mindenképpen amortizálni fogja a kormányt és a kormányfőt. Így jól jöhet majd, hogy lesz kire fogni a kudarcot, és akkor lesz majd érdemes vezetőt cserélni. 

Ez a forgatókönyv természetesen nem biztos, hogy megvalósul. Érdekes módon Theresa May pozícióinak meggyengülése kedvezhet a Brexit-tárgyalásoknak. A The Daily Telegraph értesülései szerint Németország nem akar túl kemény lenni, mert nem szeretné, hogy egy túlzottan kemény tárgyalási stílus végül a brit kormányfő bukását okozza. Ez ugyanis bizonytalanná tenné a tárgyalások további kimenetelét.

A királynő beszéde

Theresa May és csapata a hétvége során tető alá szerettek volna hozni egy általános megállapodást a Demokratikus Unionista Párttal (DUP), de ezt nem sikerült megtenni még szerdáig sem, amikor a királynő ismertette az új kormányprogramot. A DUP és a toryk között leginkább gazdasági jellegű nézetkülönbségek vannak. Az ír párt szeretné elérni, hogy az Észak-Írországból belföldre (repülőgéppel) utazóknak ne kelljen megfizetnie a 11 font értékű adót, ami bele van építve a repülőjegyekbe. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy a DUP nem akar hozzányúlni a nyugdíjakhoz, és meg akarja tartani az általános (téli) tüzelőanyag-támogatást – a toryk azonban egyik kérdésben sem hirdettek moratóriumot. A DUP mindemellett szeretné növelni az adójóváírást, a jövedelmeket, illetve eltörölné a tévé-előfizetési díjat, amelyből a BBC-t működtetik. (Ez utóbbi évi 150 font, és az adóhatóság szinte titkosszolgálati módszerekkel követi, hogy egy adott háztartásban van-e televízió, és fizetik-e az előfizetési díjat). A két párt nem ért egyet a toryk által beígért új adóformával kapcsolatban sem, amely a tehetősebb nyugdíjasokat késztetné arra, hogy többet fizessenek a szociális juttatásaikért, amit az ingatlanjaik terhére tehetnének meg. (Haláluk és az ingatlanjuk eladása után az állam levenné az így meghatározott részt, ezzel megrövidítve az örökösöket).

A hagyományoknak megfelelően a parlamenti szezont mindig a királynő nyitja meg a felsőházban mondott beszédével, amelyben ismerteti a kormányprogramot – erre szerdán került sor. A felsőházban megtartott beszédre az ünnepélyes körülmények között megtartott beszéd során a királynő trónon ülve – a mellette levő trónon ezúttal Károly herceg ült – olvasta fel az alaposan megnyirbált kormányprogramot. A királynő által ismertetett kormányprogramból hiányoztak a DUP által elfogadhatatlannak tartott részek, valamint a bevándorlási felső határ, így úgy tűnik, hogy Theresa May továbbra is az észak-ír párttal kíván koalíciót kötni. A kormányprogram azonban elég nagy vonalakban fogalmaz, hogy akár más is beleférjen.

A The Daily Telegraph értesülései szerint ugyanis kedd este még az is felmerült, hogy a konzervatívok a liberálisokkal kezdenek koalíciós tárgyalásokat. A Liberális Pártnak tizenkét képviselője van a parlamentben és 2010–2015 között a toryk már voltak koalícióban a liberálisokkal. A koalíciós évek alatt azonban a két párt együttműködése nem volt harmonikus, ráadásul a liberálisok Nagy-Britannia uniós tagsága mellett szálltak síkra a tavalyi referendum előtt. Nagy kérdés, hogy pont a Brexit-tárgyalásokat hogy lehet végigvinni egy olyan koalícióval, amely a legfontosabb kérdésben nem ért egyet.

Bár a kormányprogram ismertetésekor a beszéd központi elemévé a Brexit-tárgyalásokat tette, Theresa Maynek vigyáznia kell arra, hogy a kormány ne csak ezzel foglalkozzon, hiszen az embereket valójában jobban érdekli a biztonság és a terror kérdése, valamint a gazdaság helyzete. A kormányprogram végső megmérettetésére jövő héten szerdán és csütörtökön kerül majd sor, akkor fog végleg eldőlni, hogy milyen parlamenti többséget – ha lesz egyáltalán – tudhat maga mögött a kormányfő.

 

Grenfell-torony

Múlt héten, szerda éjszaka tűz ütött ki London Kensington nevű negyedének egyik legmagasabb épületében, a Grenfell-toronyban. A tűz rekordsebességgel emésztette fel a 24 emeletes épületet, amely a beszámolók szerint úgy égett, mint egy gyufásskatulya. Közel nyolcvanan haltak meg, akik közül a rendőrségnek eddig mintegy harminc személyt sikerült azonosítania. A tűz nem sokkal éjfél után tört ki, amikor a beszámolók szerint felrobbant egy hűtő a negyedik emeleten. Az első segélyhívásra 12:54-kor került sor, amelyet követően a tűzoltóság több mint negyven tűzoltóautóval indult a tűz helyszínére. Azok a családok, amelyek röviddel éjfél után hagyták el az épületet, még úgy látták, hogy a tűz megfékezhető, és nem lesz komolyabb gond. Ezt követően azonban az épület egyre jobban lángra kapott, a tűz belül is egyre jobban terjedt, és a külső szigetelés is égni kezdett. A szakértők szerint a tűz terjedése nem a szokványos módon történt, hanem sokkal gyorsabban – negyed óra alatt az egész épület lángra kapott. Mint utólag kiderült, ennek valószínűleg az az oka, hogy az épületet nemrég újították fel, és olyan szigeteléssel borították be, amely nemcsak könnyen éghető, hanem az égés következtében egy toxikus gáz is keletkezett, aminek következtében a lakók nem tudtak kimenekülni a tűzből. Sokan gyermekeiket dobták ki az ablakon – többeket sikerült is elkapni –, abban bízva, hogy a lent állók el tudják kapni őket, a folyósokon ugyanis lehetetlen volt menekülni.
A Grenfell-toronyház leégése kapcsán nagyon sok kérdés merül fel, a lakók ugyanis Grenfell Action Group néven szerveződve többször figyelmeztettek az épület problémáira. A csoport még tavaly novemberben hívta fel a figyelmet blogjában arra, hogy az épületnek kevés kijárata van, ami egy evakuációs helyzet esetén tragédiához vezethet, ahogyan ez sajnálatos módon meg is történt.
A tűz gyors terjedésének egyik oka az volt, hogy az épületben nem volt beszerelve a tűzjelzésre aktiválódó vizes spricceléses rendszer, amelyet manapság az összes modern épületben elhelyeznek építéskor. Ez azért sem vet jó fényt a kormányra, mert egy korábbi, 2009-es, szintén londoni tűzeset után a Parlament Tűzvédelmi Bizottsága többször javasolta, hogy a magas épületek esetében tegyék kötelezővé a spricceléses tűzvédelmi rendszer alkalmazását. A kormányzat azonban mindeddig ellenállt.
A Grenfell-toronyházban kitört tűz ráadásul megrendítette Theresa May politikai hitelét – ez lett a kormányfő Katrina-ügye. May meglátogatta a kiégett ház romjait, de az a döntés, hogy a mentést végző egységekkel találkozik csak, és nem az áldozatok családjaival, végzetesnek bizonyult. Az ott gyülekező családok dühösen reagáltak, sokan azt kiabálták: „gyáva, gyáva”. Ezt követően a kormányfőt gyakorlatilag ki kellett menteni a dühös tömeg szorításából. Ez az incidens rendkívül rosszat tett May renoméjának, mivel sokan azzal vádolták, hogy nem mutatott empátiát az áldozatok és azok családja irányába, amivel gyakorlatilag aláásta saját vezetői pozícióját.

Olvasson tovább: