Kereső toggle

„Trump nem most dobja le az atombombát.”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Május elején Budapestre látogatott a Keren Hayesod meghívásából Somfalvi Attila, a ynet újságírója. A politikai elemzővel a francia választásról, Donald Trump közel-keleti útjáról és az iráni fenyegetésről beszélgettünk.

Május 7-én Emmanuel Macront választották meg francia elnöknek. Izraelben hogyan viszonyulnak a győztes és a vesztes jelölthöz?

– Bár Marine Le Pen többször is megpróbált kapcsolatot kiépíteni az izraeli vezetéssel, ők elzárkóztak a párbeszédtől. Izraelben nem ment át a Nemzeti Front elnökének az üzenete, mely szerint ő nem antiszemita és nem Izrael-ellenes. Az izraeliek azt akarják, hogy egy centrista, mondhatni nyugodt elnök vezesse Franciaországot. Úgy látják, ő a jobb választás a zsidók és az izraeli–francia kapcsolat szempontjából.

Mennyire nagy az optimizmus a Donald Trump által szorgalmazott béketárgyalásokkal kapcsolatban?

– Azt hiszem, egy érdekes fordulat ment végbe az amerikai elnök megítélésében. Míg a jobboldal arra számított, hogy Trump nem csinál majd semmit, és hagyja, hogy Izrael azt tegyen, amit akar – nem ez történt. Izrael kezdi megérteni, hogy Donald Trump nem kisgyerek. Nem fogja tétlenül végignézni négy, vagy nyolc éven keresztül az izraeli–palesztin problémát. Lassan-lassan, de ismét belevonják magukat a közel-keleti helyzetbe. Hogy ennek mi lesz a vége, azt még nem tudjuk. Donald Trump elnökségének száz napja alatt nagyon sok minden változott. Sok embert megleptek a lépései.

Pozitív vagy negatív meglepetést okozott Trump?

– Azt hiszem, hogy inkább pozitívat. Főként a szíriai beavatkozás miatt mindenki meg volt lepődve. Sokáig hallottuk azt Obamától, majd Trumptól is, hogy nem akarnak intervenciót, nem akarnak beavatkozni a szíriai helyzetbe. Ugyanaz az ember, aki a kampány során még nagy hibának nevezte a beavatkozást, most kilőtt 59 rakétát Szíriába. És ez csak az egyik, történtek más dolgok is.

Lehetségesnek tartod, hogy bejelentik az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezését?

– Ez olyan, mint a lottó. Mindenki azt kérdezgeti egymástól Izraelben: Na, mi lesz? Mit gondolsz? Van 8,5 millió izraeli és 17 millió gondolat erről. Amíg nem mondják ki, addig nem lehet biztosat mondani. Ha Trump komolyan veszi a béketárgyalásokat, akkor nem most dobja le ezt az atombombát, nem most jelenti be a nagykövetség áthelyezését.

Miért nem?

– Az izraelieknek könnyű. Mi tudjuk, hogy Jeruzsálem a fővárosunk. A palesztinok, arabok és muzulmánok is azt akarják, hogy Jeruzsálem az ő fővárosuk legyen. Ha békét akarunk és azt, hogy legyen egyeztetés, akkor nem lehet ilyen drámai lépést tenni. Trump sokat ígért, de most kicsit vissza fog lépni ebben a kérdésben. Mindezt csak azért teszi, hogy megadja az esélyt, hogy a palesztinok és az izraeliek leüljenek egy asztalhoz és beszéljenek.

Mennyi esélye van egy esetleges megállapodásnak? Mi a leg-nagyobb akadálya a békének?

– Azt hiszem a legnagyobb akadály egy pszichés probléma. A két nép, de főleg az izraeli, évekig optimista volt, és azt gondolta, hogy meg lehet teremteni a békét. A rengeteg terrortámadás és merénylet azonban megölte ezt az optimizmust. Az izraeliek azt akarják látni, hogy a palesztinok nemcsak beszélnek a békéről, hanem tesznek is valamit. Amikor viszont tudom, hogy a szomszédaim úgy nevelik a gyerekeiket, hogy szúrjanak le engem, akkor nehéz abban hinnem, hogy a palesztinok igazi békét akarnak. Természetesen mindemellett politikai akadályok is gátolják a béketárgyalások sikerét.

A napokban nemcsak Irán, hanem már Észak-Korea is közvetlenül megfenyegette Izrael államát.

– Észak-Korea fenyegetése az utolsó problémánk a listán. (Nevet.) Az iráni helyzet viszont egy komolyabb probléma. A kormány nemcsak finanszírozza a Hezbollah-t és más terrorszervezeteket, hanem destabilizálni is akarja a Közel-Keletet. A szunnita–síita konfliktusban több arabot öltek meg, mint amennyi zsidót vagy keresztényt. Irán kérdése olyan probléma, amiről még 5-10-20 év múlva is beszélni fogunk. Iránnal kapcsolatban is többször felmerült az atommegállapodás újratárgyalása. Amíg a radikális iszlamista iráni kormány az erejét úgy próbálja megtartani, hogy atombombát fejleszt, addig Izraelnek foglalkoznia kell Iránnal.

Mennyire van veszélyben most Izrael?

– Ma nincs a Közel-Keleten Izraelnél erősebb állam. Nincs olyan ország, ami a létében fenyegetné. Szíria nem létezik; Egyiptomnak nagyobb gondjai is vannak, békében vagyunk velük; Jordánia nélkülünk nem létezne. Még a tőlünk messzebb levő szunnita országok is titokban egyeztetnek Izraellel, szoros a kapcsolat. Ugyan a diplomáciában ezt nem látjuk, de tudjuk, hogy van. Talán ez egy kicsit paradoxon, de Izrael most erősebb, mint valaha. Nincs olyan katonai erő, ami most ártani tudna nekünk.

Olvasson tovább: