Kereső toggle

A Gorka-csata

Pária vagy szupersztár Donald Trump magyar származású tanácsadója?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legnagyobb izraeli angol nyelvű napilap, a The Jerusalem Post hagyományosan május elején New Yorkban rendezi meg éves nemzetközi konferenciáját. A rendezvényen vezető izraeli és amerikai politikusok, újságírók és közéleti személyiségek szerepelnek, idén mégis a legnagyobb figyelem a magyar származású biztonsági szakértő, Sebastian Gorka, vagy ahogy itthon ismerik, Gorka Sebestyén fellépését kísérte. Donald Trump január végén nevezte ki fehér házi helyettes tanácsadójának Gorkát, akit a nemzetközi sajtó egy része azonnal lemondásra szólított fel, vélt antiszemitizmusa miatt. Ehhez képest a The Jerusalem Post konferenciáján felállva hosszan tapsoltak, amikor megérkezett. Még a rivális Haarec is azt írta, hogy a tanácsadó „szupersztár” lett. Lapzártánkkor helye biztosnak tűnik, miután lapértesülések szerint személyesen Donald Trump állt ki mellette. Miről is szól akkor a Gorka-csata?

Április végén először a Washington Examiner politikai hírportál írta meg több egymástól független fehér házi forrásra hivatkozva azt az információt – amelyet még aznap átvett a CNN és a The New York Times is –, miszerint Sebastian Gorka rövidesen távozhat a Fehér Házból. A cikkek szerint csupán az a kérdés maradt hátra, hogy mikor és melyik szövetségi intézménynél helyezzék el a „vállalhatatlanná vált” biztonságpolitikai tanácsadót. (Volt azonban, aki úgy vélte, hogy teljesen eltávolítják Gorkát a kormányzatból.) A menesztés indoka az információk szerint az volt, hogy Gorka egy antiszemita (sőt, nácibarát) politikai szervezet tagja, és erről nem nyilatkozott állampolgársági kérelme benyújtásakor. (A Londonban magyar szülők gyermekeként született Gorka csak öt évvel ezelőtt kapta meg az amerikai állampolgárságot.) A beszámolók szerint Gorka körül „elfogyott a levegő”, és minden érdemi munkát megvontak tőle.

Gorkát nemcsak a kormányzatból bírálták, hanem a kongresszusban is aláírásgyűjtés indult ellene. Ennek nyomán 55 demokrata képviselő írt nyílt levelet Donald Trumpnak a tanácsadó menesztését sürgetve. Ebben azzal vádolták a terrorizmusellenes szaktanácsadót, hogy az „szoros kapcsolatban áll az antiszemita Jobbik párt képviselőivel”.

A vádak olyan súlyúak voltak, hogy a média jelentős része már készpénznek vette, hogy Trump „újabb embere” bukott meg, ráadásul ezúttal nem a feltételezett orosz kapcsolatok miatt (mint a három hét után menesztett nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn), hanem az amerikai politikai életben – joggal – teljesen elfogadhatatlan antiszemita kötődés miatt. A hír idehaza is érdeklődést keltett, az Index például május elsején már tényként közölte cikke címében: „Távozik a Fehér Házból Gorka Sebestyén”. A hírt azok is megkönnyebbülve fogadták, akik számára Gorka „keményvonalas iszlámkritikus” volt, aki 2016-ban megjelent könyvében (Defeating Jihad: The Winnable War;

Az iszlám legyőzése: A megnyerhető háború) a radikális iszlám legyőzésének szükségességéről és megvalósíthatóságáról írt.

Ehhez képest alig öt nappal később, még a The Jerusalem Post konferenciája előtt a The Daily Beast amerikai lap azt írta, hogy Gorka a helyén marad, méghozzá Donald Trump személyes közbenjárása nyomán, és volt kollégája, Stephen Bannon, az elnök főstratégája is kiállt mellette. (Kinevezése előtt Sebastian Gorka a Trump-kampányban fontos szerepet betöltő Breitbart News vezető biztonságpolitikai szakírója volt, Bannon pedig ugyanitt volt lapigazgató, mielőtt Trump kampányfőnöknek kérte fel 2016 nyarán. Gorka már a kezdetektől fogva maga is részt vett a kampányban.)

De miért állt ki – ha a hír igaz – Trump az antiszemitizmussal vádolt tanácsadója mellett? Nyilván vannak, akik az elnököt is antiszemita rasszistának tartják, így számukra ez csak erősíti a gyanút. A The Daily Beast szerint az ok gyakorlati. Eszerint a médiában valóban sokat szereplő Gorka nagyon erőteljesen és hatásosan kommunikálja Trump külpolitikáját, különösen a radikális iszlamizmus elleni kemény fellépést, ami az elnök egyik hangsúlyos kampányígérete volt. (Képünkön jobbra fent Donald Trumppal a Fox News stúdiójában.) De még ha így is van, a lojalitás és a médiaképesség önmagában aligha lenne elegendő az elnöki védelemhez. Trump ennél kevesebbért engedte el Michael Flynnt, pedig a nemzetbiztonsági tanácsadó menesztése nagyobb személyes presztízsveszteséget jelentett a számára.

Az ok minden bizonnyal az, hogy a vádak egyszerűen nem állnak meg Gorkával szemben. A tanácsadó egyrészt maga is következetesen és kategorikusan cáfolta azt, hogy valaha is antiszemitákkal állt volna kapcsolatban. A The Jerusalem Post főszerkesztőjének kérdésére a New York-i konferencián kijelentette, hogy „egész életében a zsidóság és Izrael mellett állt” és családja több tagjával együtt „mindig is a totalitárius ideológiák ellen harcolt”. Mint mondta, soha senki nem talált egyetlen olyan mondatot tőle, ami antiszemita lenne, ami pedig a Trump elnök beiktatásán viselt jelvényt illeti, azt apjától örökölte, aki azt az emigrációban, 1979-ben a kommunizmus elleni harcáért kapta. (Gorka január 20-án magyar sujtásos díszöltözetben vett részt a washingtoni rendezvényeken, és a Vitézi Rend kitűzőjét viselte, ám a Horthy-rendszer idején alapított szervezetnek ő maga soha nem volt tagja.)

Kiállt Gorka mellett Navracsics Tibor, az európai uniós biztos is, aki így nyilatkozott: „Én Sebestyént 25 éve ismerem. 1992–93 óta vagyunk ismerősök, barátok, és én azt tudom mondani, hogy nem antiszemita. Mi sem áll tőle távolabb, mint hogy antiszemita legyen. Angliában született és nevelkedett, a szülei innen, Magyarországról kellett, hogy kivándoroljanak Nagy-Britanniába. Ő, amikor itt élt Magyarországon (1992 és 2008 között – a szerk.), akkor is mindent megtett, a tudását és a tapasztalatait is Magyarország szolgálatára és javára kívánta áldozni. Mindenfajta szélsőséges politikai nézet teljesen távol áll tőle.”

A The Jerusalem Post március közepén nagy terjedelmű cikkben elemezte a tanácsadóval szembeni vádakat. Két neves amerikai politológus, Bruce Abramson és Jeff Ballabon szerint a Gorka elleni kampányt elindító Forward című lap célja nem a tényfeltárás, hanem épp ellenkezőleg, egy politikai koncepciós eljárás volt Trump magyar konzervatív munkatársának a megbuktatására. „A Forward budapesti tudósítója, Lili Bayer súlyosan téved, Gorka Izrael és a zsidóság védelmezője” – írja a két politológus, akik szerint „Gorka bűne nem csupán a Trump-rezsimmel való együttműködése, hanem gyűlölet-bűncselekménynek vélik azt is, hogy magyarnak született, és politikailag konzervatív is. Holott a politikus programja nem is lehetne világosabb; hiszen Gorka erélyesen írt arról, hogy a nyugati civilizációt fenyegető dzsihádot le kell győzni. Karrierjét e fenyegetés természetének megértésére és a nyugati kultúra korábbi elhibázott reakciói tanulmányozásának szentelte. Egyforma hévvel kritizálta Bush és Obama megközelítését is, és igyekezett felhívni a figyelmet arra, milyen fertőző ideológia söpör végig az iszlám világban.”

A The Jerusalem Post cikke szerint a fő konfliktusforrás az, hogy a szír menekültek kérdésében Gorka és a Forward (illetve Gorka más liberális kritikusai) két ellentétes pólust képviselnek. „Európa befogadó politikáját Gorka potenciálisan halálos hibának tartja, aminek drasztikus következményei már most uniószerte veszélybe sodorták a szabadságjogokat és a liberális értékeket – nem is szólva az európai zsidóság fizikai fenyegetettségéről; életüket féltve ezért sokan Izraelbe emigráltak. A Forward ezzel szemben azt prédikálja Amerika zsidóságának írt cikkeiben, hogy »Szeresd felebarátodat, fogadj be egy szír menekültet az otthonodba.«”

 

Moszkva ügynöke, Kim Philby áldozata lett Gorka Pál

Gorka Sebestyén lengyel eredetű nemesi családba született, de ősei már több generáción keresztül Magyarországon éltek. Budapesten született édesapja, Pál mérnökhallgató volt a szovjet megszállás kezdetén. Diáktársaiból titokban ellenállócsoportot szervezett, akikkel országszerte gyűjtöttek tényeket arról, hogyan szegik meg a szovjetek a szövetségeseknek tett ígéreteiket. Az információkat egy közvetítőn keresztül Nagy-Britanniába juttatták ki. Csak évtizedekkel később tudták meg, hogy a jelentések egyenesen a leghírhedtebb brit–orosz kettős ügynök, az anticionista Kim Philby kezébe jutottak. Philby az egész közép-európai ellenálló hálózatot feldobta Moszkvában, így Gorka Pált is letartóztatták. Az ÁVH börtönében kegyetlenül megkínozták, és csak az mentette meg a kivégzéstől, hogy nagybátyja, a kommunisták által is kedvelt keramikusművész, Gorka Géza közbenjárt érte. Így „csak” tíz év börtönt kapott, ám – mint könyvének önéletrajzi fejezetében Gorka Sebestyén leírja – aktáján az a titkos záradék szerepelt, hogy soha nem kerülhet élve szabadlábra. Gorka Pál végül az 1956-os forradalom napjaiban szabadult ki, és miután a szabadságharcot leverték, Ausztrián keresztül Londonba menekült, egy börtöntársának a lányával együtt. Ott házasodtak össze, és így Angliában született meg fiuk, Sebestyén.

Olvasson tovább: