Kereső toggle

Trump három üzenete

Demonstratív katonai lépések, bizonytalan célok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Minden Bombák Anyja. Kinek szólt az amerikai üzenet?

Donald Trump áprilisban három látványos katonai manőverrel jelezte, hogy az Egyesült Államok szakítani kíván az Obama-éra „erőtlenségével”. A sort a szíriai vegyifegyver-támadásra adott rakétacsapás nyitotta meg, majd Észak-Korea provokatív rakétakísérleteire válaszul Trump a térségbe küldte a flotta több egységét. Eközben Afganisztán egy távol eső tartományában ledobták az amerikai hadseregben rendszeresített legnagyobb hatóerejű nem nukleáris bombát, amit először vetettek be harctéri körülmények között.

Múlt heti számunkban beszámoltunk a szíriai bevetésről (Irányváltás. Hetek, 2017. április 13.), ami 180 fokos fordulatot jelentett a térségben: ez volt az első szándékos és közvetlen támadás az Egyesült Államok részéről a szíriai kormányerők ellen azóta, hogy hat évvel ezelőtt a közel-keleti országban polgárháború tört ki. A légibázis ellen bevetett 59 Tomahawk rakéta fordulat volt az elnök szempontjából is, hiszen korábban óva intette Obamát attól, hogy beavatkozzon a kaotikus szíriai konfliktusba.

A döntést Trump azzal indokolta, hogy az egyik legborzalmasabb vegyifegyver, a bénító hatású szaringáz bevetése civilek ellen olyan határvonal átlépését jelentette a szemében, amely után nem maradhatott tétlen.

Érdekesség, hogy a döntésben másvalaki is szerepet játszhatott. „Ivanka három gyermek anyja és van befolyása az elnökre. Biztos vagyok benne, hogy azt mondta: »Figyeljetek, ez valami szörnyű dolog«” – mondta a brit Telegraphnak adott interjúban Eric Trump, aki szerint az elnököt a rettenetes képek nyilvánvalóan motiválták a légicsapás elrendelésében. Ivanka Trump március óta tagja a fehér házi tanácsadó stábnak, férjével, az amerikai külpolitikára talán legnagyobb stratégiai befolyással bíró Jared Kushnerrel együtt. A kormányzati szerepet nem vállaló Eric Trump nyilatkozata inkább azokat a fenntartásokat erősíti meg, melyek szerint az új amerikai elnök eddigi külpolitikai döntései inkább rögtönzések sorozatának tekinthetők, mintsem egy következetes politika megvalósításának. Szíria ügyében felmerül a kérdés, hogy amennyiben Washington kikényszerítené Aszad eltávolítását, ki garantálná a megmaradt szíriai keresztény kisebbség védelmét? Számukra ugyanis az Aszad-ellenes iszlamista felkelők szinte ugyanakkora veszélyt jelentenek, mint az ISIS halálbrigádjai. Trump pedig kizárta azt, hogy amerikai szárazföldi csapatokat küldjön Szíriába.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • May robbantott

    Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniá­ban – jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök. A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le. Theresa May teljesen váratlanul döntött a választások kiírásáról. Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány...
  • Észak-Korea tovább teszteli a világot

    Mike Pence amerikai alelnök felszólította Észak-Koreát, hogy ne „tesztelje” Donald Trump eltökéltségét, miszerint az Egyesült Államok akár katonai beavatkozással is válaszolhat az utóbbi időszak provokációira. Miután Phenjan nagyszabású katonai parádé keretében emlékezett meg Kim Ir Szen...