Kereső toggle

Paks, Orbán, Gyurcsány - Népszavazási dömping a baloldalon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Népszavazási hullámmal sodorná el a kormányt az ellenzék: Az LMP Paks ügyében, a Momentum a CEU és a kormányfőválasztás ügyében, a DK szintén CEU-ügyben, a Párbeszéd Paks kapcsán nyújtott be összesen tucatnyi kérdést a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az eddigi gyakorlat alapján szinte egyik kérdés „átengedésére” sincs komoly esély, az ügyek ilyen módon történő napirenden tartása mégis hozhat valamit a kezdeményezők konyhájára. Mint megtudtuk, az LMP akkor is kész aláírást gyűjteni Paks kapcsán, ha elhasalnak a kérdéseik.

A kormány által elrendelt kvótanépszavazást leszámítva Magyarországon 2008 óta nem volt referendum: a Fidesz-kormányok alatt az összes ellenzéki, illetve civil kezdeményezés elbukott. A népszavazás politikailag veszélyes voltát a vasárnapi boltzár és a budapesti olimpia ügyében tapasztalt kormányzati meghátrálás mutatja: a hatalom inkább önként engedett a népakaratnak, minthogy egy országos akció során kelljen szembesülnie az ellenvéleményekkel. 

Úgy tűnik – valószínűleg a fentiekkel összefüggésben –, az ellenzék továbbra is a referendum intézményében látja a kitörést a maga számára: Paks, CEU, miniszterelnök-választás – jelenleg is több témában fekszik összesen több mint egy tucat népszavazásra szánt kérdés a döntéshozók asztalán.

Paks, az atomváros

Az LMP március elején öt kérdést adott be a Paksi Atomerőmű bővítésének megakadályozása érdekében. A zöldpárt elvi alapon is atomenergia-ellenes, ráadásul a beruházás orosz szála és az ezzel kapcsolatos titkolózás miatt a nemzeti szuverenitást is félti. Az LMP első öt kérdését március 21-én elkaszálta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület szerint az LMP kérdései nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, továbbá nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Az NVB egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, az LMP kérdései azt a látszatot keltik, hogy akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok.

Az LMP nem adta fel, újabb négy kérdést nyújtott be Pakssal kapcsolatban (ugyanakkor a párbeszédes Jávor Benedek is benyújtott egy kérdést), ám az NVB április 5-én ezeket is elutasította. Szél Bernadett, az LMP társelnöke erre kijelentette: továbbra is az a céljuk, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig.

A Hetek megkeresésére Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke kifejtette: a „fal” ez esetben az Alkotmánybíróságot jelenti. Az LMP jogászai szerint az elutasított kérdések között vannak olyanok, amelyeket sikeresen „meg lehet támadni”, mert kiállják az alkotmányossági próbát.

Mint megtudtuk, az LMP-ben azon gondolkodnak, hogy nem várják ki a végső döntést – ami akár hónapokig is elhúzódhat –, hanem elkezdik az aláírásgyűjtést az országos népszavazás kiírásáért. Hadházy a Heteknek azt mondta, a döntést még a hónap végéig meghozzák. Látható, hogy a kormány nagyon nem szeretné, ha népszavazás lenne Paksról, mégpedig azért, mert a választók nagy része egyetért a referendum kiírásával, mondta Hadházy. A társelnök ezzel az Indexen megjelent „titkos” felmérésre utalt, amiből kiderült, hogy a lakosság 55 százaléka „teljesen vagy inkább egyetért” azzal, hogy népszavazáson kellene dönteni Paks II-ről, és csak 33 százalék nem ért ezzel egyet. Amikor úgy tették fel a kérdést, hogy a kormánynak meg kell-e teremtenie a jogi lehetőséget a népszavazás kiírására, akkor 67 százalék felelt igennel, és csupán 25 százalék nemmel. Ráadásul a Fidesz-szavazók többsége is népszavazás-párti: 49–42 arányban vezetnek a referendum kiírása mellett állók.

Kérdésünkre, hogy az LMP politikusai mit tudnak a felmérésről, Hadházy elmondta: az ő információik szerint is valós adatokról van szó. A társelnök szerint meg lehet fogalmazni úgy is a Paksról szóló kérdést, hogy jogi kifogásra ne adjon alapot: „A nemzetközi szerződés érintése a jogászaink szerint azt jelenti, hogy a kérdés az adott ország – jelen esetben Oroszország – jogrendjét érinti, de Paks esetében ilyenről nincs szó”, magyarázta a politikus.

A Momentum továbbra is népszavaztatna

A Nemzeti Választási Iroda a napokban befogadta a Momentum népszavazási kérdéseit, az elbírálásra 30 napja van. Ha elbuknak a kérdések, a frissen alakult párt a Kúriához fordul, amelynek 120 nap áll rendelkezésére döntést hozni. A Momentum hat kérdést adott be a CEU „megmentésének” ügyében, és két kérdést adott be arra vonatkozóan, hogy olyan személyt ne lehessen miniszterelnöknek választani, akit előzőleg már legalább kétszer jelöltek erre a posztra. Jelenleg összesen két ilyen politikus van: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc.

A hír hallatán több alkotmányjogász is kifejtette: alkotmányossági aggályokat vet fel a kezdeményezés, és nem sok esélye van eljutni a népszavazásig. 

A Momentum nem így látja. Mint Papp Gergő, a párt sajtóreferense a Hetek megkeresésére kifejtette, értelmezésük szerint a miniszterelnök megválasztását az Alaptörvény az Országgyűlés hatáskörébe utalja – szemben a köztársaságielnök-választással, amit az Alaptörvény szabályoz – az országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben pedig lehet népszavazást tartani. 

Arra az ellenérvre, hogy ebben a kérdésben azért nem jó irány a népszavazás, mert a miniszterelnök személyéről a parlamenti választáson dönthetnek az emberek, a Momentum viszont adminisztratív eszközökkel zárna ki bizonyos személyeket – a realitás talaján maradva valójában Orbán Viktort – a Momentum válasza az, hogy egy érvényes népszavazáshoz négymillió választó részvétele szükséges, és ha ez megvalósul, az valóban a többség akaratát fejezné ki. „Ez teljesen legitim, és nemcsak két személyről szól, hanem általános szabály, ami a demokrácia erősítését szolgálja” – vélekedett Papp Gergő.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen népszavazás gyakorlatilag egy Orbán Viktorról szóló referendum lenne, „persze sokan beleláthatnák a Gyurcsány-utálatukat is”, de szerintük az elv ezzel együtt is jó, mint ahogyan az USA elnöke sem tölthet be két ciklusnál többet.

A Momentum szerint az is tény, hogy részben a Nolimpia népszavazási aláírásgyűjtés is „átment” kormányellenes akcióba, de ez általában így van, amikor a hatalom álláspontjától eltérő kérdésben tartanak referendumot. 

Kérdésünkre Papp azt is elmondta, bár a Momentumnak az olimpia elleni akció hozta meg az országos ismertséget, hosszabb távon nem akarnak „népszavazós” pártként működni, a CEU ügyében azonban számukra ez tűnik az utolsó mentsvárnak. 

Megszorító vagy kiterjesztő?

A „miniszterelnökös” kérdésről a Momentumban úgy gondolják, hogy az NVB nem fogja átengedni, a Kúria azonban igen, mivel „a bíróságok függetlensége még rendben van”, alkotmányossági értelemben pedig megfelelő a kérdés. Azonban politikai értelemben az is hasznos az ellenzéknek, ha kiderül, hogy „a kormány a maga számára kellemetlen kérdéseket lehetetlenít el” – tette hozzá a Momentum szóvivője.  

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint ebben az ügyben nem lesz szükség politikai döntésre, ugyanis szakmai alapon is megtagadható a kérdés népszavazásra bocsátása: igaz ugyan, hogy az Alaptörvény a miniszterelnök kinevezését az Országgyűlés hatáskörébe sorolja, de konkrétan az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésként definiálja, és ez utóbbi kérdések népszavazási tilalom alatt állnak.

A Momentum két hasonló tartalmú kérdést adott be ez ügyben. Az első általánosabb: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?”

A dolog azon áll vagy bukik – mond- ta a Heteknek Lattmann – hogy a Momentum által benyújtott szövegnek a megszorító vagy a kiterjesztő értelmezését veszi alapul az NVB, illetve a Kúria. A Momentum nyilván megszorító értelmezésként alkalmazza a kérdést: meghagyja az Országgyűlés hatáskörében, hogy kit választ kormányfővé, a népszavazás nem arról szólna, hogy ki legyen a miniszterelnök, hanem csupán szűkíti a megválasztható személyek körét. (Mint ahogyan büntetett előéletű személy sem lehet kormányfő.) Ez tehát a megszorító értelmezés, amit, ha elfogad az NVB, illetve a Kúria, akkor át kell engedni a kérdést, magyarázta Lattmann.

A kiterjesztő értelmezés viszont úgy szól, hogy egy ilyen kérdés már önmagában is korlátozza az Országgyűlés hatáskörébe tartózó személyi kérdésben az Országgyűlés lehetőségeit, és ezen az alapon megalapozottan elutasítható a népszavazás kiírása. „Arról nyilván senkinek nincs illúziója, hogy az NVB, illetve a Kúria a megszorító vagy a kiterjesztő értelmezést fogja alkalmazni”, tette hozzá Lattmann Tamás.

Ugyanakkor van még néhány probléma: abban a mondatban, ahol az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésről esik szó – mint ami népszavazási tilalom alá esik – szerepel az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalapítási kérdés is, amiről szintén nem tartható népszavazás: márpedig a miniszterelnöki pozíció feltételeinek megteremtését szervezetalapítási kérdésként is lehet értelmezni, így tehát ez is a népszavazás elutasítását vetíti előre – mondott még egy szakmai érvet a nemzetközi jogász.

Olvasson tovább: