Kereső toggle

May robbantott

Előrehozott választás lesz Nagy-Brittanniában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniában – jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök. A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le.

Theresa May teljesen váratlanul döntött a választások kiírásáról. Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány szerdán terjeszti az alsóház elé, amely várhatóan még aznap szavaz is róla.

A brit kormányfő, aki tavaly nyáron vette át a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól, eddig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség soron kívüli parlamenti választásra, mivel az csak újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában.

A Downing Street-i hivatala előtt tett keddi nyilatkozatában viszont éppen azzal indokolta az előrehozott választásokról szóló döntést, hogy csak így garantálható a következő évek tárgyalássorozatához szükséges biztonságos politikai háttér.

A kormányfő egyenes utalást tett arra, hogy elégedetlen a kormányzati és törvényhozási körökben tapasztalható széthúzással, mondván: az ország kezd egységesen felsorakozni a Brexit-folyamat mögött, „a Westminster azonban nem”.

May a döntés indoklásában alig burkolt utalást tett arra is, hogy a kormányzó Konzervatív Párt jelenlegi csekély alsóházi többségének bővülését reméli a választásoktól. Kijelentette: az ellenzéki pártok abban bíznak, hogy a kis parlamenti kormánytöbbséget kihasználva irányváltásra kényszeríthetik a kormányt a Brexit-tárgyalásokon.

„Ha most nem tartunk parlamenti választásokat, folytatódna (az ellenzék) e politikai játszadozása (…) A Westminster megosztottsága veszélyezteti azt a képességünket, hogy sikert kovácsoljunk a Brexitből” – fogalmazott a brit kormányfő.

Theresa May szerint most kínálkozik „vissza nem térő esély” az új választások lebonyolítására még azelőtt, hogy az Európai Unió kialakítaná végleges tárgyalási pozícióját és megkezdődnének a részletes tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.

May hangsúlyozta, hogy az eredeti választási menetrend alapján a kilépési tárgyalások legkritikusabb végső szakasza az újabb brit parlamenti választásokat közvetlenül megelőző időszakra esett volna.

A kormányfő nem tett említést a választási esélyekről, de a jelenlegi felmérések egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. 

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lenne esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.

Ez valószínűsíthető, mivel az ellenzék folyamatosan azt követelte eddig, hogy May – aki a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert népszavazás után, választások nélkül vette át a kormányfői tisztséget David Camerontól – választásokon erősítse meg mandátumát.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője kedden üdvözölte és támogatásáról biztosította az előrehozott választások kiírását.

Brüsszelben közölték, hogy a brit választások előrehozása nincs semmilyen hatással az Egyesült Királyság uniós kilépése után is bennmaradó tagállamok álláspontjára. 

„A brit választások nem változtatnak a huszonhetek tervein… Az Európai Tanács várhatóan április 29-én el fogja fogadni a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat, ami lehetővé teszi az egyeztetések megkezdését” – mondta Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemelte, a választáson a briteknek lehetőségük lesz kifejezni az akaratukat, hogy milyen típusú kapcsolatot szeretnének a jövőben kialakítani országuk és az unió között.

A szakértők korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások május végén kezdődhetnek meg, nem tudni, hogy ezen mennyit változtat a június 8-ára tervezett előrehozott választás. Az Európai Bizottság a bennmaradó huszonhetek vezetőinek április végi csúcstalálkozóját követően tesz majd javaslatot a folyamat megkezdésére, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A Brexittől a választásig

2016. június 23. – A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a szavazók 51,9 százaléka a kilépésre (Brexit) voksolt, a londoni kormány ezután lemondta a 2017 második felében esedékes brit EU-elnökséget. Az eredmény nyilvánosságra hozatala után bejelentette lemondási szándékát a bennmaradásért kampányoló David Cameron kormányfő. Utóda július 13-án a szintén konzervatív Theresa May lett, aki „Brexit means Brexit” (a Brexit Brexitet jelent) szavakkal kizárta egy újabb referendum lehetőségét. Skóciában viszont az EU-tagság hívei kerültek többségbe. Az edinburghi kormány azóta többször jelezte Skócia szándékát, hogy az EU tagja maradjon, s 2017. március 31-én Skócia újabb függetlenségi népszavazás kiírására kérte a brit kormány engedélyét.
2016. szeptember 19. – Julian King lett Nagy-Britannia (a biztonsági unióért felelős) uniós biztosa a népszavazás után lemondott Jonathan Hill utódjaként.
2016. október 20–21. – Az EU brüsszeli csúcstalálkozóján Theresa May kijelentette: Nagy-Britannia legkésőbb 2017. március végéig bejelenti a kilépési folyamat megindítását, azaz a Lisszaboni Szerződés tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyének aktiválását.
2017. január 17. – A brit kormányfő a Brexit-tárgyalások célkitűzéseit ismertető beszédében kijelentette: Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után szabályozni akarja az uniós munkaerő beáramlását, nem marad az EU egységes belső piacának tagja, ugyanakkor e piachoz szabadkereskedelmi megállapodás révén „a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést” kíván elérni. A kilépési tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér Könyvet február 2-án tették közzé.
2017. január 24. – A brit legfelsőbb bíróság megerősítette az első fokon eljáró londoni felsőbíróság 2016. novemberi határozatát, amely szerint parlamenti jóváhagyás kell a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. (A végzés szerint ugyanakkor az 50. cikkely aktiválásához a skót, a walesi és az észak-írországi tartományi parlamentekkel nem kell előzetesen konzultálni.)
2017. március 13. – A londoni parlament felső kamarája, a Lordok Háza módosítások nélkül véglegesítette a kilépés elindításához szükséges kormányzati határozattervezetet. Ezzel a brit kormány többhetes parlamenti eljárás végén megkapta a parlamenti felhatalmazást a kilépési folyamat elindításához. A törvényt II. Erzsébet királynő három nappal később hivatalosan is kihirdette.
2017. március 29. – Theresa May brit miniszterelnök hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, aktiválva a Lisszaboni Szerződés erre vonatkozó 50. cikkelyét, amely kétévi időtávlatot határoz meg a megszűnés feltételeiről szóló tárgyalásokra. May levelében nem említette a brit korona fennhatósága alá tartozó Gibraltár sorsát, amely spanyol–brit diplomáciai viszályhoz vezetett, miután az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által két nappal később ismertetett válaszlevél-tervezet egyik kitétele szerint a brit kormány és az EU közötti majdani kilépési megállapodás akkor terjeszthető ki a Spanyolország déli csücskén fekvő területre, ha erről London és Madrid külön megállapodik.
2017. március 29. – A tárgyalások megkezdését a brit kormányfő még aznap az alsóházban is bejelentette. Felszólalása heves vitát váltott ki az ellenzéki képviselők körében.
A brit kormányfő beszédében gyakorlatilag az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését is kizárta a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozat vége előtt.
2017. április 4. – A londoni alsóház Brexit-bizottsága átfogó jelentésében megállapította, hogy a brit kormány még fel sem mérte azokat a gazdasági, jogi és egyéb kockázatokat, amelyek abból erednének, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának. Theresa May korábbi kijelentését – mely szerint egy rossz megállapodásnál az is jobb, ha nincs megállapodás az EU-val a tárgyalási folyamat végén – bírálva jelezték, hogy a kormány nem mutatta ki tételes hatásvizsgálatokkal, hogy „mi lehet még rosszabb a megállapodás elmaradásánál”.
2017. április 5. – Az Európai Parlament meghatározta a kiválási szerződés elfogadásához szükséges feltételeket, amelyek értelmében az Egyesült Királyságra egészen a kilépés pillanatáig érvényesek maradnak a szerződéses jogok és kötelezettségek, Londonnak az EU-ból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.
2017. április 6. – Theresa May a kilépési folyamat elindítása után először tárgyalt az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal. Londoni megbeszélésük kapcsán a brit miniszterelnök megerősítette, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után is „elmélyült, különleges” kapcsolatrendszert kíván fenntartani az Európai Unióval. May közölte Tuskkal azt is, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről. (Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)

Olvasson tovább: