Kereső toggle

Maroknyi székely

Megbukott a kisebbségi jelképeket tiltó törvényjavaslat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az RMDSZ megakadályozta a székely  zászló és a székely  himnusz betiltását előíró román törvénytervezet parlamenti elfogadását. A javaslat azt is előírta, hogy valamennyi helyi, országos vagy nemzetközi sporteseményen kötelező kitűzni a román zászlót, azokat a szurkolókat pedig, akik a román himnusz éneklése közben tiszteletlen magatartást tanúsítanak, büntetéssel sújtotta volna.

A kommunista időket idéző törvényjavaslatot tárgyalt a román törvényhozás. 58 parlamenti képviselő írta alá azt az előterjesztést, amely betiltaná a székely himnusz éneklését, és a székely zászló kitűzését a romániai sport- és egyéb rendezvényeken. Javaslatuk arra is kitért, hogy úgy, ahogy a Ceaușescu-korszakban, az iskolai tanítás is kötelezően a román himnusz lejátszásával vagy eléneklésével induljon az ország minden tanintézményében. A tervezet betiltotta volna, hogy a Románia által el nem ismert országok, vagy Románia egységét veszélyeztető szervezetek által használt szimbólumokat – a zászló és a himnusz – bárki használhassa, ami burkoltan a székely  himnusz és zászló használatának betiltását célozta.

Nagy Árpád kolozsvári politológus szerint a tervezett törvény egyértelműen az erdélyi magyarság ellen készült korlátozó lépéseket tenni. Csíkszeredában, a romániai jégkorong központjában a helyiek székely nemzeti sportnak tartják a jégkorongot, amelyet a 19. század elejétől űznek a székely városban nagy sikerrel.

A Ceaușescu-rezsim alatt a szurkolás egyfajta lázadást jelentett, hiszen a székely himnusz meccsek utáni eléneklését még a diktatúra idején sem sikerült betiltani. A politológus szerint a múltat idéző törvényjavaslat elfogadása olyan feszültséget keltett volna az erdélyi magyarok között, amely egyetlen magát európainak valló politikusnak sem hiányzott, így a beterjesztők vélhetően belátták, hogy senkinek nem hiányzik most egy nacionalista felhangokkal terhelt rendelet, amelynek betartatása szinte lehetetlen.

Korodi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője az eset kapcsán a sajtónak elmondta: „Azt tapasztaljuk folyamatosan, hogy törvényszéki eljárások keretében távolíttatják el a lobogót, és büntetik annak kitűzését, holott Romániában nem tiltja törvény a használatukat. Mi a parlamentben egy olyan törvénykezdeményezést utasítottunk el, amely betiltotta volna a regionális szimbólumok, a székely himnusz és a székely zászló használatát.

A többségi pártok képviselőinek meg kell értenie, hogy a kisebbségek szimbólumainak használata nem jelent veszélyt a román társadalomra, a nemzetállamra. Nem veszünk el semmit a többségtől, sőt inkább hozzáteszünk” – hangsúlyozta Korodi Attila azt követően, hogy a képviselőház döntő házként utasította el a jogszabály-kezdeményezést, amely betiltaná a régiók zászlóinak kitűzését és a régiók himnuszainak éneklését. Korodi hozzátette: jelenleg az RMDSZ parlamenti csoportja egy olyan törvénycsomagon dolgozik, amely lehetővé tenné szimbólumaink szabad használatát: „A rendszerváltás óta küzdünk a parlamentben, kormányon és ellenzékben; a célunk mindig ugyanaz volt. Több jogot, nagyobb biztonságot közösségünknek, tiszteletet az erdélyi magyaroknak. Száz évvel a gyulafehérvári ígéretek után folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy közösségünket újabb és újabb támadások érik. Már nemcsak az a kérdés, hogy bővíthetjük-e megszerzett jogainkat, hanem az is, hogy visszaveszik-e azokat tőlünk. Erős parlamenti képviselet hiányában senki nincs, aki megakadályozza, hogy magyarellenes törvények szülessenek” – hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a sajtónak.

Ferenczi Zsolt véleménye szerint ha törvénnyé vált volna a tervezet, sem jogszabállyal, sem büntetéssel nem tudták volna megakadályozni, hogy a szurkolók elénekeljék a székely himnuszt. Az újságíró a román törvényhozás oktatási és sportbizottsága előtt lévő törvényjavaslatának egy másik veszélyére is felhívta a figyelmet: azt is előírta volna a törvény, hogy minden nemzeti jellegű bajnoksági meccsen a román himnusz éneklése legyen kötelező. Ez az előírás szinte kezelhetetlen indulatokat váltott volna ki. Nem hiányzott senkinek egy ilyen „mesterséges balhé”, pláne most, amikor végre jó irányban kezdtek haladni a magyar–román kapcsolatok – mondja a Heteknek a háromszéki újságíró. „Most, amikor végre mindenki egységes magyar képviseletet akar Erdélyben, nem túl szerencsés a román kormány részéről újra felszítani az etnikai viszályokat, és autonómiát követelő tömegeket az utakra terelni” – hívja fel a figyelmet az újságíró. A józan ész ez egyszer felülkerekedett a nemzeti büszkeségen, végre a megoldás volt a fontosabb a román kormány számára is, nem pedig az ellenségkép felrajzolása – véli a szakember.

 

Olvadás

A magyar–román kapcsolatok javulását előmozdítani utazott Erdélybe Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a múlt héten. Már nem annyira fagyos a román–magyar viszony, öt év után ismét az olvadás jelei mutatkoznak a kapcsolatokban – így összegezte a magyar közmédiának kétnapos bukaresti látogatása tapasztalatait csütörtökön Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. A politikus Alexandru Micula román külügyi államtitkárral, a kormányzó szociáldemokraták és ellenzéki nemzeti liberálisok több pártpolitikusával, Lazar Comanescu volt külügyminiszterrel és Iulian Fotával, a nemzetbiztonsági kollégium igazgatójával folytatott megbeszélést, hogy számba vegye, hol tart a különböző politikusok és szakértők szempontjából a román–magyar kapcsolat.
„Külpolitikai kérdésekben, európai ügyekben, regionális együttműködésben, a transzatlanti kapcsolatok ügyében nagyon hasonlít a román és magyar megközelítés” – mondta a sajtónak a bizottság elnöke. Úgy értékelte a közelmúlt eseményeit, mint a tavaszi időjárást: az elmúlt napok időjárásához hasonlóan az elmúlt öt esztendő is nagyon fagyos volt a magyar–román kapcsolatokban, ennek a mai napig érezhető hatásai vannak. Példaként a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyére, Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonására, az erdélyi magyar önkormányzati vezetők hatósági zaklatására utalt. „Jön a tavasz, érzékelhető egyfajta melegedés a román–magyar kapcsolatokban is” – állapította meg a Fidesz politikusa. Németh Zsolt megemlítette: a román parlament a napokban szavazta meg azt a törvényt, amely lehető teszi a magyar nyelv használatát az egészségügyi intézményekben, és hamarosan a román parlament elé kerülhet a nyelvhasználatot és jelképhasználatot szabályozó új törvény.

Olvasson tovább: