Kereső toggle

Irányváltás - Amerikai légicsapás Szíriában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

180 fokos fordulat: katonai támadást mért Washington Szíria egyik légibázisára. Trump évekkel ezelőtt még óva intette elődjét attól, hogy beavatkozzon a közel-keleti ország kaotikus és átláthatatlan konfliktusába. Most viszont ő maga döntött a katonai lépés mellett nem sokkal azután, hogy felvételek kerültek nyilvánosságra egy vegyifegyver-támadásról, amelyet a vádak szerint Bassár el-Aszad erői követtek el. Az amerikai akció miatt azonban újra kiéleződött a feszültség a szíriai elnök szövetségesének számító Oroszországgal.

Első szándékos és közvetlen támadását hajtotta végre az Egyesült Államok a szíriai kormányerők ellen azóta, hogy hat évvel ezelőtt a közel-keleti országban polgárháború tört ki. A légicsapás célpontja a Homsz mellett található Sajrát légibázis volt, amely ellen 59 Tomahawk rakétát lőttek ki. Donald Trump elégedett volt az akcióval, amelynek során a Fehér Ház szerint a szíriai repülőgépek 20 százaléka megsérült vagy teljesen használhatatlanná vált. Beszámolók szerint azonban a légicsapások civil áldozatokkal is jártak.

Washington azután lépett fel erőteljesen és váratlanul Bassár el-Aszad erőivel szemben, hogy nyilvánosságra kerültek felvételek egy vegyifegyver-támadásról, amelyet a legtöbben a szíriai elnök számlájára írnak. (Ideggáz: Újabb borzalom Szíriában. Hetek, 2017. április 7.) A Szíria északnyugati részén fekvő, a felkelők kezén lévő Hán Sejkún települését múlt kedden érte támadás, amelynek során minden valószínűség szerint vegyi fegyvert is használhattak. A véres akcióban 87 civil, köztük 31 gyerek vesztette életét. A tünetek alapján a szakértők úgy vélik, szaringázt vetettek be a támadók. A kormányerőket egyébként már korábban is vádolták ilyen jellegű vegyi fegyver használatával, Aszad és szövetségesei azonban tagadják, hogy ők követték volna el a kegyetlen támadást.

Trump újságírók előtt elismerte, hogy „az a támadás a gyerekek ellen nagy hatással volt” rá, és már nem tudta tétlenül nézni az eseményeket. Egyesek egyébként azt is gyanítják, hogy ebben lánya, Ivanka is szerepet játszott, aki felháborodva írt apjának, amikor a vegyi fegyver bevetéséről készült képek megjelentek. 

Az amerikai akció ugyanakkor nemcsak az előző évek politikájához, hanem Donald Trump korábbi álláspontjához képest is pálfordulatot jelent. 2013 júniusában Trump még azt írta Twitter-oldalán, hogy ki kell maradni a szíriai pokolból, mert a „lázadók” ugyanolyan rosszak, mint a jelenlegi rezsim. A hivatalos álláspont szerint nem változott az eddigi koncepció, vagyis az amerikai kormányzat legfontosabb célkitűzése Szíriában továbbra is az Iszlám Állam megfékezése. Ugyanakkor kész újabb légicsapásokat is végrehajtani, hogy megakadályozza további vegyi fegyverek bevetését a térségben. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete viszont már Aszad megbuktatásáról és rendszerváltásról is beszélt egy interjúban. Mint mondta, nem látnak lehetőséget a békére Szíriában, amíg Aszad hatalmon van. Ez mindenképp újdonság az amerikai kormányzat részéről, amely eddig nem tartotta prioritásnak, hogy a jelenlegi szíriai elnök hatalmát megdöntse.

Az amerikai beavatkozást több ország helyeselte, a CBS News napokban készített felmérése alapján pedig az amerikaiak 57 százaléka támogatja a katonai fellépést Szíriában. Trump táborában azonban többen csalódottságuknak adtak hangot a rakétatámadás miatt. Nagyon meglepte a Szíria elleni fellépés a brit Nigel Farage-t, aki a britek Európai Unióból való kilépéséért folyó kampány vezetője volt, és Trump lelkes támogatója. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője pedig egyenesen elítélte a támadást.

Az nyilván nem meglepő, hogy a légicsapás Aszad szövetségeseinél teljesen kiverte a biztosítékot. Oroszország és Irán szerint „megengedhetetlen az agresszív amerikai lépés, amely sérti a nemzetközi jogot”. Aszad támogatói megtorlással fenyegetőztek, ha Washington újabb légicsapásokat indítana. Haszan Rohani iráni elnök a Perzsa-öböl menti országokat is bírálta azért, hogy helyeselték az Egyesült Államok katonai akcióját.  

Oroszország azt is hangoztatta, hogy az amerikai vezetés semmilyen konkrétumot nem tudott felmutatni arra vonatkozóan, hogy a szíriai rezsim vegyi fegyverekkel rendelkezne. Az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke cinikusnak nevezte Washingtonnak azt a döntését, hogy nem hozza nyilvánosságra és nem osztja meg Moszkvával, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsával azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák, hogy Aszad erőihez köthető a vegyifegyver-támadás. Az orosz és az iráni elnök „elfogulatlan vizsgálatot” sürgetett az incidens kapcsán.

Rex Tillerson ilyen körülmények között látogat az orosz fővárosba lapzártánk után. Hogy Vlagyimir Putyin fogadja-e, azt nem tudni, hivatalos házigazdája ugyanis Szergej Lavrov lesz. A Kreml szóvivője mindössze annyit közölt, hogy az amerikai külügyminiszter fogadása jelenleg nem szerepel Putyin programjában, de az ilyen találkozókat az elnöki hivatal nem szokta előre bejelenteni. Kérdéses azonban, hogy alakulnak a közeljövőben az orosz–amerikai kapcsolatok, amelyek már az Obama-éra alatt is meglehetősen fagyosak voltak. Eleinte úgy tűnt, hogy a Trump-kormányzat enyhítené a feszültséget. A múlt heti eseményeket követően azonban annyira elmérgesedett a helyzet, hogy némelyek már a harmadik világháború kitörésének a lehetőségéről beszélnek.

Egy biztos: a szíriai légicsapás valóban jelzés értékű volt, de nem csak Oroszországnak, hanem más országoknak is, például Észak-Koreának. Phenjan nukleáris programja ugyanis egyre jobban aggasztja Trump elnököt. Az amerikai hadsereg a múlt héten emiatt hadihajórajt vezényelt a Koreai-félsziget közelébe.

Olvasson tovább: