„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” – írta Batsányi János több mint kétszáz évvel ezelőtt, és annak ellenére, hogy (szerencsére) most éppen nincsen forradalom Franciaországban, Európa sorsát is meghatározza majd az, hogy ki lesz Franciaország elnöke a következő öt évben. Azt követően ugyanis, hogy Nagy-Britannia március végén levélben értesítette az Európai Bizottságot, hogy kilép az unióból, az Európai Unió irányvonalát két ország politikája fogja meghatározni: Németországé és Franciaországé. A kezdetben sokszor benne van a vég: mivel az Európai Uniót, vagyis annak jogelődjét annak érdekében hozták létre, hogy két véres világháborút követően Németország és Franciaország megbékéljen és együtt tudjon működni, a britek kilépését követően az uniós projekt sorsát újra ennek a két országnak a megegyezése vagy széttartása fogja meghatározni.
A Jean-Claude Juncker által célként kitűzött, minden korábbinál erősebb unió csak akkor fog megvalósulni, ha Emmanuel Macron lesz az elnök – a többi elnökjelölt egészen más EU-koncepcióban gondolkozik. Az egyik nagy esélyes, Marine Le Pen például még 2014-ben megígérte, hogy megválasztása esetén hat hónapon belül népszavazásra bocsátja a kérdést, hogy Franciaország benn maradjon-e az EU-ban, vagy kilépjen-e abból. Le Pen szerint ugyanis Franciaországnak pénzügyi, gazdasági, területi és jogi területen is vissza kell szereznie a nemzeti önrendelkezést. Marine Le Pen a héten a Figarónak nyilatkozva azt is megismételte, hogy megválasztása esetén Franciaország kilép az eurózónából. „A nemzeti valuta újbóli bevezetése több millió munkahelyet teremt majd, és visszaadja a szabadságunkat” – nyilatkozta a Front National elnökjelöltje. Marine Le Pen szerint ez a választás a „civilizációk közötti összecsapás” (utalva Samuel Huntington könyvére), véleménye szerint ugyanis mind a két nagy jelölt – Emmanuel Macron és François Fillon – a globalizmus híve, annyi a különbség köztük – véli az FN vezetője –, hogy Macron mindezt büszkén és nyíltan teszi, Fillon viszont titokban. Le Pen szerint egyedül ő és pártja állnak a nemzeti önrendelkezés talaján.
Nem Marine Le Pen az egyetlen nehézsúlyú euroszkeptikus jelölt a mostani választáson: sokak meglepetésére az elmúlt hetekben nagyon megerősödött Jean-Luc Mélenchon, szélsőbaloldali jelölt, akit most már 18 százalék körül mérnek a közvélemény-kutatók. A legutolsó mérések szerint Emmanuel Macron 24, Marine Le Pen 23, Fillon 18,5, Mélenchon pedig 18 százalékon áll. Tekintettel a mérések néhány százalékos hibájára, valamint a bizonytalanok nagy számára, mindez azt jelenti, hogy bármelyik jelölt bekerülhet a második fordulóba. Elemzők becslése szerint Mélenchon a második fordulóban Le Pent és Fillont egyaránt megverné, ez pedig több szempontból is érdekes helyzetet teremtene. A radikális baloldali jelölt esetleges győzelmével ugyanis nemcsak az EU-ból való kilépés kerülne terítékre, hanem a NATO-ból való távozás is. Mélenchon gazdasági területen nagyon erősen baloldali programot valósítana meg, rövidebb munkahéttel, korábbi nyugdíjazással, a szociális juttatások emelésével, valamint a csúcskeresők kilencven százalékos megadóztatásával. Személyes népszerűsége ellenére korántsem biztos, hogy Mélenchon végre tudná hajtani programját.
2017. 04.21. (XXI/16)
