Kereső toggle

Dzsihadisták kereszttüzében

Újabb támadások egyiptomi keresztények ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két kopt templom virágvasárnapi istentiszteletén rendeztek vérfürdőt öngyilkos merénylők Egyiptomban. A támadások mögött az Iszlám Állam áll, melynek helyi csoportja a közelmúltban fenyegetőzött a keresztény kisebbség szisztematikus terrorizálásával. A dzsihádista öldöklések keresztény ünnepekre való időzítése nemcsak a pusztítás mértékét növeli, hanem a támadások vallási jellegét is hangsúlyozza.

Alig telt el négy hónap az egyiptomi keresztények elleni eddig legsúlyosabbnak számító támadás óta – amikor is a kairói Szent Márk- katedrálisban végrehajtott öngyilkos merényletben közel negyvenen vesztették életüket –, virágvasárnap azonban még véresebb támadásra került sor két kopt templomban. Összesen 44 halálos áldozat és 123 sérült maradt a helyszínen.

Először a Tanta városbeli Szent György-templomban robbantotta fel magát egy terrorista, majd alig két órával később az alexandriai Szent Márk-székesegyház kapujában egy másik, akit rendőrök akadályoztak meg abban, hogy belépjen az épületbe. Ez utóbbi templom – melyet a hagyomány szerint pontosan ott emeltek, ahol a Márk evangélista által alapított és a 7. századi muszlim inváziók során porig égett eredeti templom állt – az azonos nevű kairói templomkomplexummal osztozik az ortodox kopt pátriárka székhelyének szerepén.  II. Tavadrosz pápa – aki a célpont lehetett – nem sokkal korábban fejezte be az imát, és már nem volt jelen, amikor a detonáció bekövetkezett. Az Iszlám Állam Amaq nevű hírügynökségén keresztül vállalta a mészárlásért a felelősséget.

Egyiptomban 2013 (Murszi elnök eltávolítása) óta szaporodtak meg jelentős mértékben az iszlamista fegyveres akciók. Ám míg a Muzulmán Testvériséghez köthető helyi csoportok főként biztonsági és rendfenntartó erőket támadnak, és elhatárolják magukat a civilek elleni erőszaktól, addig az IÁ „kirendeltségei” kifejezetten a keresztények ellen hirdettek vallásháborút. Februárban például közzétettek egy videót, amelyben kijelentik, hogy az egyiptomi keresztények a „kedvenc prédáik”, és képeket mutatnak a kopt pápáról, valamint olyan keresztény üzletemberekről, bírákról, papokról, akik rendszeresen felhívják a figyelmet kisebbségi közösségük megvédelmezésének szükségességére. A narrátor kifejti, hogy a keresztényeket már nem dimmiknek – vagyis bizonyos állami oltalmat élvező nem muzulmán lakosoknak – tekintik, hanem „hitetleneknek”, akik felbujtják a Nyugatot a muzulmán nemzetek ellen. A decemberi támadás „csak a kezdet volt” – hangzik a fenyegetés. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a súlyos merényletek mellett nap mint nap számtalan meghiúsult kísérletre vagy „nem hírértékű” gyűlölet-bűncselekményre derül fény. Az IÁ fegyveresei brutális kegyetlenkedéseket hajtottak végre a közelmúltban például a Sínai-félszigeten élő keresztények ellen, akik közül többeket lefejeztek vagy élve elégettek. El-Arís városából több mint 250 család menekült el a terrorhullám miatt. (A zsidóság elleni aktivitás szintén erősödik; hétfőn, pészach előestéjén az IÁ rakétákat lőtt Dél-Izrael területére, mire a hatóságok figyelmeztették a Sínai-félszigeten nyaralókat, hogy minél előbb térjenek haza.)

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök néhány órával a vasárnapi támadások után három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett. (Egyiptomban szinte ez számít a megszokottnak; Mohamed Murszi 2012-es megválasztásáig harminc éven át állt fenn különleges jogrend, majdhogynem korlátlan hatalmat adva a biztonsági erőknek gyanúsítottak letartóztatására és különleges bíróságok előtti elítélésére.) „Az egyiptomiak mindig is sikeresen hiúsították meg más országok és fasiszta, terrorista szervezetek erőfeszítéseit Egyiptom befolyásolására” – jelentette ki az államfő. Arra azonban nem tért ki, mi a helyzet, ha mindez belső probléma, ha a koptokat öldöklők nem „regisztrált” IÁ-tagok, hanem pusztán szimpatizánsok, akik egyiptomi mecsetekben és iskolákban sajátították el a „hitetlenek” iránti gyűlöletet. Az elkeseredett koptok nem értik, hogy az elnök és a kormány miért nem tesz semmit, hogy megvédje őket.

Donald Trump amerikai elnök a vasárnapi merényletekre annak a közeledésnek a jegyében reagált, melynek nyitányaként április 3-án a Fehér Házban fogadta esz-Szíszit: részvétét fejezte ki az Egyesült Államok szövetségesét ért támadás miatt, és kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy az egyiptomi államfő „megfelelően fogja kezelni a helyzetet”. Ferenc pápa, aki hamarosan Egyiptomba látogat, vasárnap az Úrangyala-ima előtt megemlékezett a tantai merényletről, és együttérzéséről biztosította II. Tavadrosz pápát, a kopt egyházat és az egész egyiptomi népet. Miközben azért is imádkozott, hogy „az Úr térítse meg azoknak a szívét, akik terrort, erőszakot és halált okoznak”. Sajnálatos módon arra nem hívta fel a figyelmet, milyen hosszú lenne a sor, ha összeszednénk  azokat az alkalmakat, amikor az ünnepeik kapcsán összegyűlő keresztényekre csaptak le iszlamista terroristák. Holott sem időben, sem térben nem kell messzire menni a példákért: december 5-én egy 12 éves iraki fiú helyezett el szögbombát a ludwigshafeni karácsonyi vásárban, majd két héttel később Berlinben hajtott egy kamion az adventi vásározók közé. Véletlenek pedig nincsenek: a virágvasárnapi egyiptomi robbantások az iszlám vallásháborújának részei.

Csak két hétfő, semmi különös

A Nyugat egyfelől közönyösen tudomást sem vesz arról, hogy a világ más pontjain keresztényeket végeznek ki pusztán a hitük miatt, másrészt saját keresztény gyökereitől is szabadulni igyekszik. Az Egyesült Királyságban maga a kormányfő emelt szót amiatt, hogy a Cadbury édességgyártó és a nemzeti parkok és kulturális értékek fenntartásáért felelős National Trust kihagyta a húsvét szót közös országos csokitojás-kereső akciójából.
Az idén az eredeti „húsvéti tojáskeresés” helyett „nagy brit tojásvadászat” névre keresztelt program kapcsán Theresa May az ITV Newsnak azt nyilatkozta: „A húsvét nagyon fontos; fontos a számomra; ez egy nagyon fontos ünnep világszerte több millió keresztény számára.” A Cadbury úgy reagált: a nem keresztények felé kívántak nyitni, hogy a játékban hitre való megkülönböztetés nélkül bárki részt vehessen.
Szintén vitát váltott ki Franciaországban az az elképzelés, amely szerint multikulturálissá tennék az országban a hivatalos állami ünnepkört. A francia szocialistákhoz közel álló Terra Nova nevű agytröszt ez év február 22-én közreadott egy tanulmányt Az iszlám egyenjogúsítása Franciaországban címmel. A kormányzó szocialista pártnak tanácsokat adó csoport ebben azzal az ötlettel állt elő, hogy két keresztény ünnepnapot, a húsvét és a pünkösd hétfőt helyettesítsék egy muzulmán, illetve egy zsidó ünneppel. Érdemes idézni: „Hogy minden felekezet egyenlő bánásmódban részesüljön, két fontos új ünnepet kell bevezetni: a jóm kippurt és az eid al-kabirt, mégpedig két, különösebb ünnepi tartalommal nem rendelkező hétfő kiiktatásával.”
A francia püspöki konferencia elutasította a javaslatot, a Muzulmán Testvériséggel szoros kapcsolatokat ápoló Franciaországi Iszlám Szervezetek Szövetsége viszont annál lelkesebben támogatja. A François Hollande köztársasági elnök által felállított, a laikus államműködést koordináló intézmény (Observatoire National de la Laïcité) már 2013-as indulásakor felkarolta ezt a kezdeményezést, sőt további keresztény ünnepek naptárból való törlését látta szükségesnek, hogy helyet adjanak más, a kereszténységhez nem kötődő jeles napoknak.
Egy másik szellemi műhely, az Emmanuel Macron elnökjelölttel kapcsolatban álló Montaigne Intézet 2016-ban szorgalmazta a Franciaország nagyimámja cím létrehozását (és ezzel a francia katolikus egyházat állami gyámság alá vevő XIV. Lajos óta létező hagyományt követve a franciaországi iszlám „nacionalizálását”), valamint az arab nyelv oktatásának bevezetését az állami iskolákban. Március végén Najat Vallaud-Belkacem francia és Néji Jalloul tunéziai oktatási miniszter aláírt egy szerződést, melynek értelmében Tunisz nyelvtanárokat küld Franciaországba a közoktatás-beli arab nyelvtanítás elősegítése érdekében.

Olvasson tovább: