Kereső toggle

Erdélyi „terroristák”

Történelmi lecke magyaroknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megszűnt a székelyföldi merényletkísérlettel vádolt hatvannégy vármegyés fiatalok házi őrizete, akik a vád szerint 2015-ben a román nemzeti ünnepre terveztek robbantást Kézdivásárhelyen. Azóta az ügyben elkészült hetvenoldalas vádirat is nyilvánossá vált, amelynek alapján komoly kérdésként merült fel, vajon koncepciógyártásról van szó az eset kapcsán, vagy valóban ennyire könnyű kivívni a román titkosszolgálat ellenszenvét.

Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökét és Szőcs Zoltánt, a HVIM kézdivásárhelyi elnökét 2015 végén vették őrizetbe. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) azt állította, hogy december elsején, a román nemzeti ünnepen petárdákból összeállított bomba robbantását tervezték Kézdivásárhelyen, az ünneplő románság közelében. A hosszú vizsgálati fogság után tavaly novemberig házi őrizetben volt a két vádlott, de a bíróság megszüntette őrizetüket.

A DIICOT ugyanis nem fellebbezett a kényszerintézkedést hatósági felügyeletre enyhítő november 4-ei bírósági döntés ellen. Az érvénybe lépett hatósági felügyelet idejére megtiltják Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, hogy közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba lépjenek egymással vagy az ügy tanúival; nem vehetnek részt továbbá a HVIM és a Szent László Serege egyesület rendezvényein, engedély nélkül nem hagyhatják el Romániát, és időközönként jelentkezniük kell a hatóságoknál.

A HVIM két székelyföldi vezetője ellen tavaly május 19-én emeltek vádat: Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt pedig közösség elleni merényletre való felbujtással és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják – mondja a vádról az ügyet közelebbről ismerő Ferenczi Zsolt újságíró.

Az ügyészség szerint gyilkoló ereje lett volna a Szőcs Zoltán és Beke István által tervezett házi készítésű bombának, amelyet a HVIM erdélyi vezetői Kézdivásárhelyen akartak felrobbantani a román nemzeti ünnepen. Az általuk felvásárolt petárdamennyiség ugyanis több mint másfél kiló robbanóanyagot tartalmazott – állítják az ügyészek. A Maszol hírportál kikérte a vádiratot, amelynek jelentős része voltaképpen fotókkal gazdagon illusztrált történelemlecke. Több olyan bekezdése is van, amellyel az ügyészek a bírák érzelmeire próbálnak hatni. A vádirat szerint a DIICOT arra kéri az igazságszolgáltatást, hogy nyilvánítsa fasiszta, rasszista és xenofób szervezetté a Romániában jogi személyiséggel nem rendelkező HVIM-t, valamint a Romániában is bejegyzett Szent László Serege Egyesületet, amelyek tevékenységei és jelképei tiltottak Románia területén. Az ügyészek úgy érvelnek, hogy a HVIM paravánként használja az egyesületet tiltott tevékenységének álcázásához. Az ügyészek szerint Szőcs Zoltán és Beke István „a szélsőségesen nacionalista magyarországi HVIM” eszméit terjesztették Erdélyben azzal a céllal, hogy „megnehezítsék vagy megakadályozzák az államhatalom gyakorlását az úgynevezett Székelyföldön”, akár „a román etnikumú közösségek és ezek javai elleni erőszakos cselekedetekkel”. A román állam alkotmányos alapjainak lerombolása mellett mindezeknek a célja pedig a Nagy-Magyarország visszaállítása – olvasható a vádiratban, amely hosszadalmas történelmi visszatekintővel indít: nem hiányzik belőle a Magyar Gárda, a Betyársereg és a Székely Légió megalakulásának bemutatása sem. Az ügyészek azt állítják: a HVIM erdélyi szimpatizánsai a Szent László Serege Egyesület ernyője alatt tevékenykednek. E szervezet révén egyebek mellett a magánszemélyek kétszázalékos adófelajánlásai, de akár közpénzek felhasználásával is szervezhetnek rendezvényeket és terjesztik a HVIM eszméit Romániában, megfélemlítve ugyanakkor az erdélyi román közösségeket – olvasható a vádiratban.

z ügyészek szerint a Csíkszeredában az Avram Iancu bábut elégető Csibi Barna köré tömörülő fiatalok jártak közbe az akkori Magyar Gárda vezetőinél az úgynevezett Székely Hadosztály létrehozása érdekében, amely már 2009-ben Kolozsváron is feszültséget keltett a Nagy-Magyarország és Székelyföld zászlajának ellenséges szándékú kitűzésével. Mint a vádiratban írják, a magyar szélsőségesek nyelvi leleményességgel játsszák ki a román jogszabályokat: nem felvonulást, hanem megemlékezéseket szerveznek, utóbbihoz pedig nincs szükség hatósági engedélyre. Ugyancsak az erdélyi származású „terroristák” közé sorolják a szovátai származású Magyarosi Árpádot, akit a bolíviai kormányerők öltek meg 2009-ben. „A nyilvános adatok szerint Magyarosinak a HVIM-ből kivált Erdélyi Magyar Ifjakkal voltak kapcsolatai” – írják az ügyészek. A vádirat szerint e szélsőséges szervezetek rendezvényeinek – ahova katalán, baszk, észak-ír politikusokat hívnak meg – az a célja, hogy románellenes érzelmeket keltsenek a magyar közösségben – mondja lapunknak Nagy Árpád kolozsvári politológus, aki szerint a vádiratban megfogalmazottak egy nemzeti és etikai eljárást sugalmaznak, nem pedig a konkrét esetet tárgyalják. A politológus véleménye szerint példastatuálásról szól a vádirat, amit alátámaszt az a tény is, hogy a háttérismertetőből nem hiányoznak az 1990-es marosvásárhelyi események, de az 1984-es sepsiszentgyörgyi robbantás sem, amikor egy gyermek életét veszítette. A vádirat szerint utólag a tettes Magyarországra menekült, „a történelem pedig bebizonyította, hogy Magyarország védelmet biztosít a Romániában vád alá helyezett személyeknek”. A dokumentum azt állítja: miután a hatóságok Beke Istvánnál házkutatást tartottak, a jobbikos Zagyva Gyula látta el egyebek között jogi tanácsokkal Szőcs Zoltán erdélyi HVIM-elnököt.

A valamivel több mint 70 oldalas vádirat jól érezhetően arra erősít rá, hogy a vádlottak olyan románellenes szervezet tagjai, amelynek célja meggyengíteni az államhatalmat „az úgynevezett Székelyföldön”. Terroristának nem nevezi az őrizetben levő személyeket, de folyamatosan utal arra, hogy az ügyészek szerint tervezett robbantások terrorista cselekedetnek minősülnek. A vádirat hangsúlyozza: a tervezett robbantás az 1990-es marosvásárhelyi eseményekhez hasonló légkört teremtett volna a térségben.

Olvasson tovább: