Kereső toggle

A Securitate élt olyan módszerekkel, mint a mai román ügyészség

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lesújtó véleménnyel van a román korrupcióellenes ügyészség, a DNA munkájáról és az általa működtetett árnyékhatalomról az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor nem biztos abban, hogy a decemberben kormányra került román baloldal sokáig hatalmon marad.

Elnök úr, ön úgy fogalmazott, hogy Securitate-módszereket használ a DNA azért, hogy a magyar kisebbséget megfélemlítse, illetve meghátrálásra kényszerítse a marosvásárhelyi líceum körüli ügyekben. Mi késztette erre a kijelentésre?

– A katolikus líceum körüli kivizsgálás az, ami erre a kijelentésre késztetett. A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ellehetetlenítése próbára teszi a magyar emberek tűrőképességét, és annak a példája, hogyan lehet ügyészségi eszközökkel a megszűnés felé tolni egy magyar intézményt. Meggyőződésem, hogy újabb, ehhez hasonló esetek következnek, ha elfogadjuk azt, hogy ilyen eszközökkel alááshatnak egy iskolát. Az egykori államrendőrséget idéző módszerekkel felhívták a szülőket, kihallgatták őket, és olyanokat kérdezett tőlük az ügyész, hogy milyen vallású a család, a gyerek, és ha történetesen nem római katolikus, akkor miért jár a líceumba, miért íratják római katolikus iskolába. Aztán megtiltják nekik, hogy arról, ami az ügyészségen elhangzott, a nyilvánosság előtt beszéljenek. A meghallgatást végző ügyész nem egy esetben azt mondta, hogy ami elhangzott a kihallgatáson, az szolgálati titok. Ilyen módszerekkel a Securitate élt, és ezért mondtam, hogy elfogadhatatlan az ügyészség nyomásgyakorlása.

Traian Băsescu volt államelnök hasonló vádakkal illette a DNA ügyészeit, mondván, nem vizsgálják, hanem megrendelésre gyártják a DNA-nál a vádakat és bizonyítékokat a politikusokkal szemben.  A nyilvánosság erejével lehet ezen változtatni?

– Mi ezt a fajta eljárásmenetet a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, évek óta ezt mondjuk, kiáltjuk. Eddig legyintettek, és azt mondták, hogy védeni akarjuk a besározódott, korrupt magyar politikusokat. Most jön a volt államelnök, akinek a mandátuma alatt ez a rendszer fölépült, tehát pontosan ő tudja a leginkább, hogy mi a probléma ezzel a rendszerrel, mi folyik itt. Neki már hisznek, de legalábbis terjedőben a gondolat, amely szerint lehet, hogy szándékosan járatják le azokat, akik szembekerülnek az árnyékhatalommal. Mi az elmúlt időben számos esetben figyelmeztettünk ügyészi eljárásokkal kapcsolatban, akár a Mikó-ügyben, akár Markó Attilával, de Nagy Zsolt ügyével kapcsolatosan is. Amikor azt kiáltottuk, hogy probléma van, akkor megfelelő információk birtokában tettük ezt, de akkor nem tudtuk meggyőzni a közvéleményt. Változtatni kell azon, ami most történik az ügyészségi eljárásokban. Elsősorban a jogszabályokon kell változtatnunk. Készséggel elismerem, hogy amikor ezeket a jogszabályokat a parlament elfogadta és egyik-másikhoz mi is hozzájárultunk, akkor senki nem gondolt arra, hogy vissza lehet élni egy-egy törvényes előírással vagy egy-egy olyan öndefinícióval, amely nem eléggé pontos.

Folyik egy hosszú tüntetéssorozat a jelenlegi kormánnyal szemben. Ön úgy fogalmazott, hogy az utcán nem lehet törvényt alkotni, de mégis jogosnak tartja az emberek dühét. A bukaresti kormányzat belátja azt, hogy nem lehet szembemenni a népakarattal?

– Az elmúlt napokban a tüntetések intenzitása csökkent, de nyilván azoknak, akik tisztességes kormányzást akarnak és korrupciómentes közéletet, igazuk van. Azt, hogy ezt milyen módon lehet megvalósítani, az nyilván a megválasztottak és a kormány feladata. Decemberben voltak a választások, azok eredményét nem lehet néhány hónappal később tüntetésekkel fölülírni. A szociáldemokrata kormány hihetetlenül érzéketlen módon kezdte a működését, egy óriási ellenérzést kiváltó törvényjavaslattal, amely éppen a politikusokkal szembeni korrupciós vádakat illette volna. Nagyon kényes kérdéshez nyúltak arrogáns és lekezelő módon, aminek eredményeként sosem látott tömeg jelent meg az utcákon, joggal. A kérdés az, hogy van-e még elég bizalom a kormány iránt ahhoz, hogy a következő hónapokban erről a mélypontról elmozduljon. Nem vagyok benne biztos, és hogy ők fognak-e tovább kormányozni, az hamarosan eldől. Alapos átalakításra, kemény személycserékre van szükség a bizalom helyreállításához.

Az RMDSZ hogyan viszonyul ehhez a kormányhoz, amelyik ilyen érzéketlenül működik?

– Nekünk van egy parlamenti megállapodásunk, és az abban foglalt pontokra vonatkozóan van kölcsönös támogatási kötelezettségünk. Természetesen, amivel kapcsolatban nem kérdeznek meg bennünket, vagy nem konzultálnak velünk, ott mindenki a saját profilja szerint a saját útját járja. Tehát amikor ők a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást kormányrendelettel akarták módosítani a saját szájuk íze szerint, nem konzultáltak velünk. Ezért is bíráltuk az elképzelésüket, és a mi hangunkat komolyan is vette a román társadalom. Ezt az együttműködést most kezdtük kipróbálni, és a tavaszi időszak végén fogjuk meghúzni a mérleget, hogy működik vagy sem. Ha működik, akkor továbbvisszük, ha nem működik, akkor felmondjuk. Ezért mondtam az együttműködés kapcsán, hogy a puding próbája az evés. Most készül a puding, és majd meglátjuk június végére, hogy ehető vagy nem ehető.

Az erdélyi magyarság jövőjének egyik sarokpontja a minőségi oktatás. Ugyanakkor azt is tudjuk, a román kormányzat mindent megtesz azért, hogy az oktatási törvényt módosítsa. Az RMDSZ-nek van mozgástere az anyanyelvű oktatás megőrzéséhez?

– A kérdés kényes, hiszen nem beszél senki tisztán a szándékairól. Nem látjuk, milyen irányba változik az oktatási rendszer. A mi szempontunkból lényeges kérdés körül, ami az anyanyelven folyó oktatás jövője, szintén teljes a homály. Most úgy látom, hogy az anyanyelvű oktatáshoz a jelenlegi kormány nem kíván hozzányúlni, nem akarja szűkíteni a lehetőségeit, még akkor sem, ha a kormánypártban – ahogy időnként minden román pártban – vannak kisebbség- vagy magyarellenes hangok és kezdeményezések. Amíg ezeket a hangokat a párt vezetése és a kormánykoalíció nem karolja fel, nincs nagy probléma, már hozzászoktunk, ez a politikai kommunikáció egyik bevett fogása errefelé. Egyértelmű, hogy mi az anyanyelvű oktatás megőrzését tartjuk a magyar közösség legfontosabb vívmányának, de ezt tovább akarjuk vinni és olyan oktatási struktúrát kiépíteni, ami versenyképes, minőségi oktatást garantál  a felnövő nemzedékeknek. Ez a törekvésünk rendre ellenállásba ütközik a román szervek részéről, de ettől még meg kell valósítanunk. Ígéretünk van a kormánytól arra nézve, hogy nélkülünk nem fogják az oktatásügy kisebbségi fejezeteit módosítani.

A román és a magyar kormány is arról beszél, hogy rendbe kell tenni a román–magyar kétoldalú kapcsolatokat. Apró lépések ugyan történtek, de a teljes rendezés még várat magára. Vállal az RMDSZ közvetítő szerepet ebben?

– A közvetítő szerep túl sok az erdélyi magyarság és az RMDSZ számára. Nem titkoltam, és nem is titkolom, hogy mi érdekeltek vagyunk abban, hogy javuljon a viszony, sőt, ez nekünk az érdekünk, számunkra a legfontosabb. A külügyminiszteri látogatása előtt Szijjártó Péter miniszter úrral volt egy hosszú, alapos beszélgetésem, ahogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrral is. Teodor Melescanu román külügyminiszter budapesti látogatása előtt néhány nappal megkeresett, és elmondtam neki az észrevételeimet a kétoldalú kapcsolatokról. Tehát ilyen értelemben figyelnek arra, amit mondunk. Az, hogy a román–magyar államközi kapcsolatokat az erdélyi magyarság jogos elvárásainak figyelmen kívül hagyásával nem lehet rendezni, mindkét fél részéről elfogadott és ismert. Ez nem volt így egészen a közelmúltig, de mára talán rájött a román politika is, hogy azt az egy- vagy másfél millió embert, aki magyarnak vallja magát Erdélyben, nem lehet megkerülni. Közvetíteni azonban nem a mi feladatunk, mert mi itt Erdélyben élünk, és tisztában vagyunk a realitásokkal.

Olvasson tovább: