Kereső toggle

Viharfelhők a Fehér Ház felett

Lemondott Trump nemzetbiztonsági tanácsadója

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikai vihar közepébe érkezik Benjamin Netanjahu Washingtonba, ahol lapzártánk után találkozik Donald Trump elnökkel. A feszült helyzetnek azonban nincs köze a Közel-Kelethez, sem pedig az izraeli miniszterelnök politikájához. A látogatást Michael Flynn (lásd fotónk jobb oldalán) nemzetbiztonsági tanácsadó lemondása árnyékolja be, aki alig 24 nap után kénytelen volt távozni a Trump-kormányzatból. De mi is áll a Flynn-botrány mögött, és lehet-e ez az ügy 21. századi Watergate Donald Trump számára?

„Lebukott az első orosz kém a Fehér Házban” – volt olyan Trump-ellenes publicista, aki már így kommentálta Flynn tábornok lemondását, azt sejtetve, hogy hamarosan más fejek is hullhatnak az ügyben, sőt akár az elnök helyzete is megrendülhet. Nyilván sokan örömmel fogadnának egy ilyen fejleményt, de ne szaladjunk ennyire előre. Nézzük először, mit lehet biztosan tudni a nemzetbiztonsági tanácsadó lemondásáról?

Michael Flynn korábban helyettes vezérkari főnökként több időszakot is szolgált Afganisztánban és Irakban, majd 2012 után két éven át a katonai hírszerzés igazgatója volt. Miután távozott a hadseregből, fiával együtt hírszerzési tanácsadó cégét vezette, és külföldi ügyfeleik között orosz és török kormányközeli cégek is feltűntek. 2015 decemberében Flynn Moszkvában előadást tartott az RT (korábban: Russia Today) orosz médiahálózat rendezvényén, és részt vett a gálavacsorán is, ahol Vlagyimir Putyin mellett ült a díszasztalnál (lásd túloldali fotónkon). 2016 februárjában Donald Trump felkérte, hogy tanácsadóként segítse kampányát. A háborús veterán Flynn támogatása olyan fontos volt Trump számára, hogy felmerült alelnökjelöltsége is. A 2016 nyarán tartott republikánus konvención az egyik legtüzesebb beszédet mondta Trump mellett, így nem volt meglepetés, hogy az elnökválasztás után alig két héttel felkérést kapott a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra.

Mike Flynn Putyin elnök balján egy moszkvai díszvacsorán 2015-ben.
Flynn aktívan töltötte a beiktatásáig hátralévő heteket. Külföldi politikusokkal találkozott, például az osztrák Szabadságpárt elnökével, Heinz-Christian Stracheval. A találkozó akkoriban csak a szélsőjobboldali múltú párt miatt keltett feltűnést, ám a kommentárok utólag arra is emlékeztetnek, hogy Strache nemrég pártszövetséget kötött Vlagyimir Putyin kormányzó pártjával, az Egyesült Oroszországgal. December 29-én az akkor még hivatalban lévő Barack Obama az elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz be­avatkozásra hivatkozva bejelentette 35 orosz diplomata kiutasítását az Egyesült Államokból. A feltehetően a Kreml megbízásából működő hackerek tevékenységéről az FBI készített jelentést. Ugyanezen a napon Flynn telefonon beszélt Szergej Kiszljak orosz nagykövettel, akivel egyébként a kampányban is kapcsolatban állt.

Önmagában a telefonbeszélgetés nem lett volna gond, Flynn leendő munkaköréhez tartozott a külföldi diplomatákkal és politikusokkal való egyeztetés. A nemzetbiztonsági tanácsadó be is számolt a hívásról Mike Pence alelnöknek, de csak annyit mondott, hogy semleges témákról volt szó, és újévi jókívánságokat váltottak a nagykövettel. Erre a tájé-koztatásra alapozva Pence több interjúban védelmébe vette a tanácsadót, amikor felmerült, hogy a beszélgetésen a kitiltási ügyről, valamint az Oroszország elleni szankciókról is szó eshetett. (Mint ismert, Putyin eltekintett az ilyenkor szokásos viszontválasztól, és egyetlen amerikai diplomatát sem küldött haza Moszkvából, amit az amerikai elemzők általában az új kormányzat iránti gesztusként értékeltek. Trump egy Twitter-üzenetében meg is dicsérte ezért Putyint.)

A telefonhívást azonban természetesen a megfelelő szervek rögzítették és elemezték is. Az FBI figyelmeztette Trump elnököt, hogy Flynn nemcsak egyszer beszélt decemberben a nagykövettel, hanem többször is, és nemcsak udvarias csevegés zajlott közöttük, hanem szóba kerültek a két ország viszonyát érintő konkrét témák is. Erre pedig az ekkor még hivatalban nem lévő nemzetbiztonsági tanácsadónak nem volt felhatalmazása. Ráadásul tudatosan félre is vezette főnökeit, amit utólag el is ismert. Amikor Pence számon kérte ezért, Flynn arra hivatkozott, hogy olyan sűrű volt a december vége, hogy elfelejtett minden részletről tájékoztatást adni. Erre már fehér házi források szerint a közismerten hidegvérű alelnök is felkapta a vizet, és felelősségre vonta a tanácsadót, hogy miért csapta be, miközben ő a nyilvánosság előtt kiállt Flynn mellett.

Trump a hírek szerint már január végén tudott az FBI-jelentésről Flynnel kapcsolatban, de nem akarta azonnal kirúgni a tanácsadót, részben azért, mert stábjának más tagjait is védelmébe vette a politikai és sajtótámadásokkal szemben. Amikor azonban egyértelművé vált, hogy Flynn megtévesztette őt és az alelnököt is, elfogyott a bizalom iránta. Trump az Ovális Irodába rendelte a tanácsadót, aki hamarosan közzétette lemondólevelét.

A Trump-adminisztráció hangsúlyozza, hogy Flynn-nek a bizalomvesztés miatt kellett távoznia, nem pedig azért, mert bizalmas információkat adott át az orosz nagykövetnek. A demok-rata vezetők azonban nem tekintik lezártnak az ügyet, és további vizsgálatokat sürgetnek, az elnök más munkatársaival kapcsolatban is. Az ügy több szempontból is veszélyes Trumpra nézve. Gyengítheti azt a képet, hogy az elnök erős kézzel gondoskodik Amerika nemzetbiztonságá­­ról, és feleleveníti a januári dossziéügyet is a Trumpról gyűjtött állítólagos orosz kompromittáló felvételekről.

Még nem tudni, hogy a Flynn-ügy viharfelhőit sikerül-e eloszlatni a Fehér Ház fölül, minden-esetre Trump élesebb hangot ütött meg Oroszországgal szemben (ahogy kormányzatából korábban már többen is, például Rex Tillerson külügyminiszter és Nikki Haley ENSZ-nagykövet is). Az elnök közölte, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából, és a Krím félszigetet is vissza kell adniuk. Nem valószínű, hogy Putyin kétségbeesne, hogy elveszíti az amerikai elnök jóindulatát, számára ugyanis leginkább az előnyös, ha az új kormányzat figyelmét és energiáit a támadások okozta káosz minél jobban leköti. Az első hónap után úgy tűnik, inkább Putyin stratégiája érvényesül. Ebből a szempontból viszont már a Netanjahu-látogatás is fontos következményekkel járhat, miután az izraeli miniszterelnök az Oroszországgal szoros kapcsolatban álló Irán elleni keményebb fellépést sürgetheti majd a Fehér Házban. Hogy mire jutottak, arra jövő héten visszatérünk.

Olvasson tovább:

  • Ki ölte meg Kim Dzsongnamot?

    Észak-Koreában élni senkinek nem veszélytelen, de a Kedves Vezető rokonainak kifejezetten életveszélyes, még az országhatáron túl is, ahogy Kim Dzsongnam esete is mutatja.
  • Meghalt a korszakos abortuszper felperese

    Szombaton, 69 éves korában elhunyt Norma McCorvey, az Egyesült Államok leghíresebb abortusztörvényének, a Roe v. Wade-nek Jane Roe néven elhíresült felperese.
  • Nagyot javultak az amerikai–izraeli kapcsolatok

    Donald Trump és Benjamin Netanjahu washingtoni találkozója új korszakot nyitott az amerikai–izraeli kapcsolatokban. Bár a konkrétumokra érthető módon még várni kell, a hangsúlyok azért körvonalazódni látszanak.