Kereső toggle

Népharag - Korrupcióellenes állóháború Bukarestben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Bukaresti tüntetés. Nem elégszenek meg a rendelet visszavonásával.

Állóháború alakult ki Romániában a különböző állami intézmények és hatalmi ágak között a büntető törvénykönyv és a bűnügyi perrendtartás módosításával kapcsolatban; a szándék az elmúlt két és fél évtized legnagyszabásúbb tüntetéssorozatát váltotta ki az országban. A PSD vezette kormány végül vasárnap délután visszakozott, és visszavonta a módosító javaslatát, de a politológusok szerint ez csak ideiglenes, mivel az igazi cél Johannis elnök eltávolítása és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) politikai befolyásának megszüntetése.

Az utcán tüntető háromszázezres tömeg egy hét alatt elérte, hogy a román kormány visszavonja a korrupció büntethetőségét enyhítő rendeleteit. Az 1989-es forradalom óta nem látott méretű tömeg vonult Bukarest, Kolozsvár és több más város utcáira. A megmozdulás ugyan spontánnak tűnt, de nem csak a civilek voltak aktívak az ügyben. Nagy Árpád kolozsvári politológus szerint a nyilvánosság előtt játszódó események mögött komoly titkosszolgálati játszmák zajlanak. A szakember szerint az utóbbi évek nagy korrupció elleni harca, amelybe politikusok és hivatalnokok ezrei buktak bele, és amiből a kormányzó baloldalnak annyira elege van, egyáltalán nem steril és demokratikus történet.
A DNA, a román korrupciót üldöző különleges ügyészség alaposan felforgatta a közéletet az elmúlt években. Kétezer ember ellen emeltek vádat a szervezet 2003-as megalapítása óta. 2014-ben öt parlamenti képviselőt, két volt minisztert és egy volt miniszterelnököt, Adrian Nastasét juttatták rács mögé. 2015-ben tizenkét képviselő és két miniszter ellen indítottak eljárást, majd hathatós közreműködésükkel leváltották Victor Pontát a kormányával együtt. Polgármesterek, bírók és ügyészek, önkormányzati és minisztériumi hivatalnokok százait helyezték vád alá. A politológus szerint ez nem a román demokrácia szerves fejlődésének, nyugatiasodásának az eredménye, hanem az EU és az Egyesült Államok erőltette Romániában a korrupció elleni harcot.
Az EU még Románia belépése idején akart mindenképpen garanciát kapni arra, hogy a rendkívül korrupt román közéletet elkezdik megtisztítani; Amerika számára pedig az utóbbi időben jelentősen felértékelődött Románia szerepe mint fontos szövetségesé Oroszország közelében. Az amerikaiak attól tartottak, hogy a korrupció már biztonsági kockázatot jelent, ezért komoly nyomást gyakoroltak Romániára, aminek eredményeként, Basescu elnök hathatós bábáskodásával megalakult a DNA. Basescu rendkívül simulékony politikát folytatott az Egyesült Államok és az unió irányában, így az ügyészség felállítását is azonnal támogatta – emlékeztet Nagy Árpád. A jelenlegi törvénymódosítási botrány révén is nagyon hamar kifejezte a Nyugat, hogy komolyan ellenzik a kormány azóta visszavont rendeletét. Az Egyesült Államok, Németország, Belgium, Hollandia, Franciaország és Kanada bukaresti követsége közös tiltakozást írt alá, és az Európai Bizottság elnöke és alelnöke is visszakozásra szólította fel a román kormányt.

Laura Codruta Kövesi. Cáfolja a titkosszolgálati együttműködést.
A kormány ugyan visszavonta a hétfő esti kormányülésen elfogadott rendeleteket, de azok egy részét újra beviszik a parlament elé, hogy rendes vita után törvényként léptessék hatályba. „A hatalmon lévő PSD ugyan tudomásul veszi a népharagot, de a hatvan százalék körüli választási eredménye miatt nem hajlandó eltérni a szándékától: vagy megszünteti, vagy korlátozza a DNA és Johannis politikai túlhatalmát” – mondja lapunknak Nagy Árpád.
Azzal nagyjából minden politikai szereplő, így az RMDSZ is egyetért, hogy szükség lenne a korrupcióellenes küzdelem újraszabályozására – állítja az egyik RMDSZ-politikus, aki névtelenül beszélt a román belpolitikát alakító titkosszolgálati játszmákról lapunknak. Az elmúlt években a DNA teljes politikai tisztogatást végzett a román közéletben, amiről éppen január elején adott ki egy részletes elemzést a brit Henry Jackson Society nevű emberi jogi szervezet. A jelentés a román korrupció elleni küzdelem problémáiról, a DNA módszereiről, a feljelentések hátteréről szól. A DNA módszereire és a titkosszolgálatokkal való szoros kapcsolatra régóta panaszkodnak a romániai politikusok, elsősorban a szociáldemokraták, akik nagy számban szerepelnek a DNA vádirataiban. A jelentést idézve az RMDSZ politikusa megjegyzi: gyanúsan sikeres a DNA, vádemeléseik 93 százaléka elmarasztaló ítélettel zárul. Előfordul, hogy megfelelő felhatalmazás nélkül használnak fel lehallgatott telefonbeszélgetéseket, a gyanúsítottak rokonait indokolatlanul fenyegetik bűnpártolás vádjával, átláthatatlanok a vádalkukra vonatkozó ajánlataik, túl könnyen élnek az előzetes letartóztatás lehetőségével, megfélemlítéssel csikarnak ki beismerő vallomásokat. Általános vád a DNA ellen, hogy túlságosan támaszkodik a román titkosszolgálatra, az SRI-re. Az SRI szerepe egyébként is különösen erős Romániában, mára hivatalosan több alkalmazottja van, mint elődjének, a rettegett Securitaténak. Az RMDSZ politikusa szerint a szolgálat és a gazdasági elit szoros kapcsolatban áll Romániában, az ország tíz leggazdagabb emberéből kilenc például valamilyen formában együttműködött vagy -működik az SRI-vel. A szervezet informális hatalma akkora, hogy sokak szerint ők irányítják Romániát, mintegy árnyékkormányként a mindenkori hatalom gyakorlói mögött.
A jelentésben foglaltakat hevesen tagadja a DNA vezetője, Laura Codruta Kövesi a sajtóban, különösen élesen cáfolva a SRI-vel való együttműködés tényét. Időközben a korrupcióellenes ügyészség bejelentette, hogy kivizsgálást indított a kormányrendelet elfogadása ügyében. Az igazságügyi minisztérium mindezt a végrehajtó hatalom tevékenységébe való súlyos beavatkozásként értékeli, ami a tárca szerint felboríthatja az alkotmányos hatalmi egyensúlyt.
A tüntetők közben a Grindeanu-kabinet menesztését követelik, nem elégedve meg az inkriminált törvénymódosítás visszavonásával. Liviu Dragnea PSD-elnök azonban támogatásáról biztosította a kormányt, azt állítva, hogy az államfő az erkölcsi felelős a tüntetésekért és a zavargásokért.
Az Európai Parlament vitanapot tartott a romániai demokrácia helyzetéről, amelyet a szocialista Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke aggasztónak nevezett, figyelmeztetve: a bukaresti kormány intézkedéseinek a Romániának kiutalt uniós alapok tekintetében is következményei lehetnek. Ioan Stanomir alkotmányjogász szerint a román kormány intézkedései a jogállamiság, a törvény előtti egyenlőség elve és a politikai normalitás ellen irányulnak. A bukaresti alkotmányjogász és politológus lapunk munkatársának úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi hatalom egyértelműen az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került politikusok – élükön Liviu Dragnea – tisztára mosása érdekében módosítaná a büntető törvénykönyvet. Szinte valamennyi romániai párt úgy próbálja beállítani, hogy a korrupcióellenes küzdelem, az igazságszolgáltatás túl messzire ment, és zavarja az állam jó működését, holott „az igazságszolgáltatás nem az állam működését, hanem éppenséggel az államon élősködő politikai klientúra tevékenységét zavarja” – állapította meg Stanomir törvényesnek és indokoltnak nevezve, hogy Johannis népszavazást kezdeményezett a korrupcióellenes küzdelemről.

Olvasson tovább: