Kereső toggle

Ismét nyeregben - Trump folytatja a csatát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az amerikai nép ellenségeinek” nevezte Donald Trump a mainstream sajtó képviselőit, és „hamis hírek gyártóiról” átkeresztelte őket „nagyon hamis hírek gyártóira”. A sárdobálás ellensúlyozására szemmel láthatóan igyekszik egyfajta közvetlen kapcsolatot fenntartani a választókkal. Emellett újra sínre került a heves ellenreakciók miatt késleltetett bevándorlási politika kidolgozása és gyakorlatba ültetése, és az elnök megtalálta a múlt héten lemondott Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó utódját.

Donald Trump elnöksége első hónapjának szinte minden eredményét elhomályosította a sajtóval vívott szüntelen csatározás, a tanácsadóinak orosz kapcsolataival foglalkozó találgatások, valamint a miniszterjelöltjeinek kinevezését késleltető demokrata ellenállás. Éppen emiatt, mint múlt csütörtökön tartott első egyszemélyes sajtótájékoztatóján megjegyezte, hangsúlyt tesz arra, hogy közvetlenül szóljon az emberekhez. Ennek egyik eszköze volt maga a közel nyolcvanperces esemény, ahol hosszan dicsérte kormánya eddigi munkáját, illetve keményen visszautasította a – többek között az előtte ülők által közzétett – legújabb „álhíreket”, a jelenlévők fejére olvasva, hogy tájékoztatás helyett kizárólag félretájékoztatást folytatnak. „Holnap majd azt mondják, Donald Trump összevissza beszélt, és nekiment a sajtónak. De nem őrjöngök, és nem beszélek összevissza. Csak azt mondom, önök hazudnak” – jelentette ki.

Amit a washingtoni sajtókonferenciával elkezdett, szombaton egy 9 ezer fős floridai gyűlésen folytatta. A melbourne-i reptéri hangárba szervezett rendezvényt szintén arra használta, hogy – a korlátozott kommunikációt biztosító Twitter-üzenetein kívül is – „első kézből” tájékoztathassa a közvéleményt. A kritikusok bizarrnak, szokatlannak, a 2020-as kampányra való nevetségesen korai készülődésnek nevezték az ötletet, ami pedig egyáltalán nem szokatlan: Barack Obama kevesebb mint három hete volt hivatalban 2009 februárjának elején, amikor az indianai Elkhartban kampányszerű gyűlésen népszerűsítette ellentmondásos gazdaságélénkítő programját, de George W. Bush és Bill Clinton is részt vett hasonló eseményeken.

„A politikában reklámozni kell az üzenetet” – mondta Bruce Haynes kommunikációs szakember, egy pártközi politikai tanácsadó cég társalapítója. Trump pontosan ezt tette: „Azért vagyok itt, hogy arról beszéljek, milyen sokat elértünk annak érdekében, hogy Amerika ismét nagy legyen. (…) És azért is jöttem, hogy ne az álhírek szűrőjén át kelljen hozzátok szólnom.” Miközben nem mulasztott el kitérni a „hazug médiára”, összefoglalta adminisztrációja első hónapját, majd felvázolta a jövőbeli terveket, megemlítve például, hogy néhány héten belül az asztalán lesz az Obamacare-t felváltó törvényjavaslat. A beszéd sajtóbeli utóéletét az elnök Svédország migrációs válságával kapcsolatos megjegyzésének kifigurázása uralta. Svéd politikusok (élen a korábbi miniszterelnökkel, aki felvetette, hogy Trump drogok hatása alatt állt), vezető svéd és amerikai hírorgánumok mind mély megdöbbenésüknek adtak hangot, mintha a skandináv ország számára nem jelentene megoldatlan gondot több százezer migráns integrálása. A tájékoztatás manipulálása pedig jól tetten érhető azokban a tudósításokban, melyek azt állították, hogy Trump az előző éjjel bekövetkezett terrortámadásról beszélt, holott mindössze annyit mondott: „Láthatjuk, mi történik Németországban. Láthatjuk, tegnap este is, mi történik Svédországban. Svédországban – ki hinné? Tömegeket fogadtak be, és olyan problémákkal küzdenek, amilyenekre soha nem gondoltak.” Trump világossá tette később, hogy a Fox News egyik, a bevándorlás svédországi hatásaival foglalkozó esti tudósítására gondolt – merényletet egyetlen szóval sem említett. 

Az AP egy nappal a fenti sajtótájékoztató után felröppentett egy hírt, miszerint a Trump-adminisztráció a Nemzeti Gárda 100 ezer tagját tervezi kiküldeni az illegális bevándorlók „begyűjtésére”, mégpedig nemcsak a mexikói határ közelében, hanem szerte az országban. Az ezzel köszönő viszonyban sem lévő valódi irányelveket kedden jelentette be John Kelly belbiztonsági miniszter. Ezek értelmében nem csupán a súlyos bűnöket, hanem bármilyen szabálysértést elkövetők kitoloncolhatók. Az azonnali hatállyal történő kitelepítést kiterjesztik azokra is, akik legfeljebb két éve tartózkodnak az országban, annak bármely területén (eddig a két héten belül, a határ 100 mérföldes körzetébe érkezettekre korlátozódott). A kivitelezés érdekében a határvédelem és a bevándorlási hatóságok összesen 15 ezer új munkatársat alkalmaznak majd. Újra életbe léptetik azt a Barack Obama elnöksége idején pihentetett programot, mely bevonja a helyi rendőröket a deportálások végrehajtásába. Változatlan marad viszont Obama kezdeményezése, amely védelmet és munkavállalási engedélyt biztosít a 2012 után gyermekként illegálisan az országba lépett fiataloknak. A Bevándorlási és Vámrendészeti Hatóságon belül egy új, az illegálisan tartózkodó külföldiek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak, illetve azok családtagjainak segítséget nyújtó hivatalt hoznak létre, és a jelenleg papírok nélkül Amerikában tartózkodók támogatására használt forrásokat és szolgáltatásokat ide irányítják át. Sean Spicer szóvivő a bíróság által felfüggesztett januári ideiglenes beutazási tilalom második verzióját a hét végére ígérte. Ez a korábbihoz képest annyi engedményt tartalmaz, hogy a hét megnevezett országból származó zöldkártya-tulajdonosok mozgását nem korlátozza; az aláírásakor tranzitvízummal utazókat nem állítják meg a reptereken és nem küldik haza; a vallási üldözésre hivatkozó menekültek pedig nem részesülnek különleges eljárásban.

A múlt héten lemondott Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó helyére az 54 éves H. R. McMastert választotta Donald Trump; kinevezéséhez nincs szükség a kongresszus jóváhagyására. Az amerikai történelemből doktorált altábornagyot „nagy koponyának” és komoly stratégának tartják. Nem rendelkezik ugyan azzal a háttérrel a hírszerzés berkein belül, amellyel Flynn, tapasztalatot szerzett viszont csapatok irányításában mindkét iraki háborúban. Olyan, munkatársai által dicsért, kiváló tulajdonságai mellett, mint keménysége, részletekre kiterjedő figyelme, tájékozottsága és realizmusa, nincsenek közvetlen orosz kapcsolatai, ami kifejezetten előnyös, tekintve a Trump-adminisztráció és a Moszkva közti szálak felderítését sürgető egyre erősebb hangokat.

Trump ellen, bármilyen eszközzel

A demokraták kifogyhatatlannak tűnnek a Trump elmozdítását célzó ötletekből. „El kell kezdenie elnökhöz méltón viselkedni. Rá kellene lassan jönnie, hogy egy elnök nem »lövöldözi le« a médiát, mint valami számítógépes játékban. Nem támad azokra, akik rosszat mondanak róla. Nem teszi le csak úgy a telefont, amikor más államfőkkel beszél, vagy nem nyilatkozik róluk degradálóan, mint ahogy  egyes európai vezetőkkel [Trump] tette” – Jackie Speier kongresszusi képviselő azon demokrata politikusok táborához tartozik, akik már nem is a Trump elleni vádemeléses eljárás indításáról beszélnek, hanem arról, hogy az elnököt „mentális instabilitásra” hivatkozva az alkotmány 25. kiegészítésének segítségével eltávolítsák hivatalából. A halál, lemondás vagy cselekvőképtelenség hiánya esetén az elnök leváltásáról rendelkező kitétel megengedi, hogy az alelnök és a kormány tagjainak többsége vagy az alelnök és a kongresszus által jóváhagyott másik testület alkalmatlannak nyilvánítsa az államfőt posztjának ellátására; teendőit ebben az esetben az alelnök venné át. Csakhogy a Kennedy-gyilkosság után a hatalom rendezett átadásának céljából beiktatott – nem pedig puccskísérletnek szánt – kiegészítés fizikai állapotokra vonatkozik, és nem alkalmazható a fenti indokkal. A súlyos hiányosság kiküszöbölésére Earl Blumenauer oregoni képviselő egy munkacsoport létrehozásán fáradozik (például kiskaput jelenthet a „kongresszus által jóváhagyott másik testület” kritériuma), ezáltal lehetővé tenné a „zavarosan viselkedő” Trump menesztésének kikényszerítését. Az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet hasonlóan veszélyesnek látja az amerikai elnököt. Frissen közzétett éves jelentésében Trumpot külön kiemelve azt állítja, hogy a „megosztó, dehumanizáló nyelvezetet használó politikusok” nagyobb fenyegetést jelentenek világunkra nézve. Az AI példái között egészen abszurd módon egy sorban szerepel Orbán Viktor, Duterte fülöp-szigeteki és Erdogan török elnök neve mint olyan személyeké, akik előnyt igyekeznek kovácsolni az „ők kontra mi” retorikából. A jelentés által cinikusnak, gyűlölet- és félelemkeltőnek, másokat hibáztatónak nevezett hozzáállásról szólva Salil Shetty, az AI főtitkára még elképesztőbb párhuzamot vonva állapítja meg: globális szinten olyan erőre kapott 2016-ban, amilyen a történelem legsötétebb időszakaira, így az 1930-as évekre sem volt jellemző.

Olvasson tovább: