Kereső toggle

Erős kezdés

A Trump-adminisztráció első két hete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

 

 

Teljes mellbedobással kezdett kampányígéretei megvalósításába Donald Trump az elmúlt két hétben. Az újabbnál újabb, minden eddigit átalakító rendeletek mellett folyamatosan zajlik a külkapcsolatok építése személyes és telefonon történő egyeztetések formájában. A „sietséget” az elnök munkatempója mellett az egyes döntéseket kísérő tiltakozások indokolják: Trump sokszor így tudja elérni, hogy a háborgó baloldali közvélemény és média túllépjen egy-egy témán. A Legfelsőbb Bíróság tavaly megüresedett helyét betöltő jelölt megnevezését például a múlt pénteki beutazási tilalom okozta felhördülés miatt előrébb hozta, csütörtökről keddre.

„Felejtsük el az első 100 napot. Csak egy hét telt el, és Donald Trump máris újraértelmezte az elnöki szerepet” – írta Stephen Collinson, a CNN riportere múlt pénteken. A vezető hírcsatorna Trump-ellenességét figyelembe véve ezt aligha bóknak szánta, tartalmával mindenesetre bárki egyetért, akármilyen előjelet tesz is elé.

A legnagyobb vihart kavaró beutazási tilalom mellett az elmúlt két hét számos nagy horderejű eseményt és rendelkezést hozott. Az új adminisztráció két markáns lépéssel tette egyértelművé az élet védelme iránti elkötelezettségét. Megvonta a külföldön abortuszt végző vagy azt családtervezési módszerként terjesztő nem kormányzati szervek szövetségi támogatását, illetve Mike Pence alelnök beszédet mondott a legnagyobbnak számító abortuszellenes felvonuláson. (Ezt rendszerint az 1973-as Roe v. Wade legfelsőbb bírósági döntés évfordulóján tartják.) Az alelnök beszéde történelmi áttörésnek számít, hiszen korábban a megmozdulás alig vonta magára akár a média, akár a Fehér Ház figyelmét. „Az élet ismét győzni fog Amerikában. (…) Nem nyugszunk addig, míg helyre nem állítjuk az élet támogatásának kultúráját magunk és az utókor számára” – jelentette ki Pence.

Az elnök emellett elindította a mexikói határra beígért fal tervezését, ami, úgy tűnt, tartós válságot eredményez a két ország viszonyában – Enrique Peña Nieto elnök le is mondta múlt heti találkozóját Trumppal. A két államfő végül pénteken telefonon beszélt egymással, mégpedig az eredetileg tervezett tíz perc helyett több mint egy órán át. Az ezt követően kiadott közös nyilatkozat szerint a jövőben hamarosan személyes, de a nyilvánosságot kizáró tárgyalásokat is fognak folytatni nemcsak a fal, hanem a drog- és fegyvercsempészet elleni harc kérdésében is. Egy másik fontos telefonbeszélgetés során Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról esett szó, hogy új lapot kezdenek a két ország kapcsolatában. Egyetértettek, hogy az Iszlám Állam legyőzéséhez összefogásra van szükség, de érintették a szíriai válság, Ukrajna, az iráni atomprogram és a Koreai-félsziget jelentette problémákat is.

Theresa May brit miniszterelnök szintén a múlt héten a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, majd Philadelphiában republikánus képviselők előtt mondott beszédet. Az itt elhangzottak és a beutazási tilalom miatti nyomásra adott válasza – először egy szombati törökországi sajtókonferencián nem volt hajlandó elítélni azt, de később kiadott egy közleményt, miszerint nem ért egyet vele – olyan európai vezetőnek mutatja, aki a politikailag korrekt nyelvezet (Iszlám Állam helyett a Barack Obama által is kedvelt Daesh, iszlám terrorizmus helyett szélsőséges iszlám, szemben az iszlámmal mint a béke vallásával stb.) és a baloldal zászlójára tűzött ügyek (például nemzetközi intézmények, globalizáció, nyitott, liberális társadalmak) és a „populizmus”, így a Brexit mellett szavazó többségi akarat képviselete között igyekszik lavírozni. Dicsérte az ENSZ-t, a Világbankot, az Európai Unióról pedig, melyet országa éppen elhagyni készül, így nyilatkozott felszólalásában: „Európai barátainkkal új együttműködést fogunk kidolgozni. Nem fordítunk nekik hátat, sem az érdekeiknek, sem a közös értékeinknek. Nagyon is érdekünkben áll – és szélesebb perspektívában az egész világnak –, hogy az EU sikeres legyen.” Kitért ugyanakkor az Izrael mint demokratikus szövetséges védelmének fontosságára, az iráni atomalku felülvizsgálatának szükségességére, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kereskedelmi kapcsolatára is. A fehér házi találkozón tolmácsolta Donald Trump részére a királynő meghívását.

A héten II. Abdullah jordán király személyében először fogadott arab országból érkezett vezetőt az új adminisztráció. A vendég többek között John F. Kelly nemzetbiztonsági miniszterrel és Mike Pence alelnökkel találkozott; Trump elnökkel folytatott tárgyalására lapzártánk után, csütörtökön került sor. II. Abdullah már többször felhívta a figyelmet, mekkora veszélyt jelent Szíriával és Irakkal is határos országára az IÁ, és egyetért a terrorszervezet elleni – az Obama-évek után irányváltást jelentő – kemény fellépés szükségességével. Ehhez ugyanakkor más partner támogatását is maga mögött tudhatja: nemcsak személyes barátságot ápol Vlagyimir Putyinnal, de múlt heti moszkvai útján riportereknek azt nyilatkozta, hogy az orosz elnökkel közös elképzelésük van a régió stabilizálásáról. Washingtonnal nem ilyen tökéletes az összhang: az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése olyan „vörös vonal” Jordánia szemében, aminek átlépése „katasztrofális” következményekkel járna. Vasárnap Donald Trump egyébként telefonon egyeztetett az izraeli miniszterelnökkel, akinek első hivatalos látogatását február 15-ére tűzték ki. Benjamin Netanjahu kijelentette, hogy fel fogja vetni az Irán elleni szankciók újbóli bevezetését, tekintve, hogy Teherán a hétvégén ismét közepes hatótávolságú rakétát tesztelt.

A külkapcsolatok építése mellett erre a hétre is jutott nagy horderejű, a kedélyeket megbolygató Trump-döntés; kedden éjjel ugyanis végre kiderült, ki töltheti be a tavaly februárban váratlanul elhunyt Antonin Scalia főbíró helyét. Neil Gorsuch coloradói bírót sokan hasonlítják a legendás elődhöz: jogi véleményei ugyanolyan egyértelműek és humorosak; rendelkezik olyan jogi és ideológiai elkötelezettségekkel, melyek döntéshozatalainál szerepet játszanak, így például az alkotmány betű szerinti értelmezését vallja. A mindössze 49 éves jelölt pályája meredeken ívelt fölfelé: alig több mint tíz évvel ezelőtt, 2005-ben csatlakozott az igazságügyi minisztériumhoz, egy évvel később pedig Colorado 10. körzetének bírájává léptették elő. Az egyik legismertebb döntését az úgynevezett Hobby Lobby-ügyben hozta, kimondva, hogy a keresztény vállalkozások vallásszabadsága előnyt élvez egy nő azon „jogával” szemben, hogy munkáltatója anyagi támogatást nyújtson az abortuszához. (A Hobby Lobby evangéliumi keresztény család tulajdonában álló, kézműves alapanyagokat forgalmazó óriáscég. Mivel az élet kezdetének a fogantatást tartják, nem kívántak az ObamaCare előírásai szerint egészségbiztosítást fizetni női alkalmazottaik számára olyan fogamzásgátló tablettákra, melyek a megtermékenyített petesejt beágyazódását gátolják.)

A demokrata szenátorok már jelezték, hogy akárkit választ is Trump, ez a kinevezése sem lesz zökkenőmentes. Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakcióvezetője egyértelművé tette, hogy „foggal-körömmel” fog küzdeni bármely „nem main-stream”, azaz a republikánusok számára támogatható jelölt ellen. Jeff Merkley, Oregon demokrata szenátora szerint a betöltendő bírói széket „ellopták” Obamától (akinek a favoritját a republikánusok tavaly a választási évre hivatkozva elbuktatták), és közölte, hogy „nem lesz bűnrészes a lopásban”.

Olvasson tovább: