Kereső toggle

Hosszú út a Brexitig

Izzadhatnak a lordok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A parlament kezébe helyezte a Brexitről való döntést a Legfelsőbb Bíróság keddi határozata, amely természetesen nem semmisítette meg a népszavazás eredményét, hanem arról rendelkezett, hogy a népszavazás által adott felhatalmazás birtokában a brit parlamentnek kell meghoznia azt a törvényt vagy törvényeket, amelyek kiléptetik Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

A Legfelsőbb Bíróság keddi döntése fontos jogi kérdést tisztázott, érintetlenül hagyva a lényegi kérdést, vagyis az unióból való kilépést. A Gina Miller befektetési tanácsadó és az általa képviselt People’s Challenge nevű civil szervezet által benyújtott kérdés ugyanis csak arra terjedt ki, hogy kiléphet-e a brit kormány az EU-ból a parlament jóváhagyása nélkül. Gina Miller a sajtónak többször is azt nyilatkozta, hogy bár a saját részéről a kilépés ellen szavazott, beadványával nem a referendum végrehajtását kívánja megakadályozni, hanem annak törvénytelen megvalósulását. Miller véleménye szerint az EU-ból való kilépés alapjaiban változtatja meg az állampolgárok jogait, így ezt nem lehet megtenni a parlament jóváhagyása nélkül.

A keddi döntésből kiderült, hogy ezt a Legfelsőbb Bíróság is így látja. A döntés részletezése kitér arra, hogy az általuk adott jogi értelmezés semmilyen eligazodást nem ad abban, hogy ki kell-e lépni az unióból, mi legyen a kilépés menetrendje, vagy milyen legyen az ország jövőbeni kapcsolata az EU-val. A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint a kormány a parlament jóváhagyása nélkül köthet nemzetközi szerződéseket, az országnak a Közös Piachoz való csatlakozása következtében ugyanis az EU a brit jognak is forrása lett. Ennek megfelelően az EU-ból való kilépést a parlamentben kell megvitatni.

A Legfelsőbb Bíróság több mint kilencven oldalas jogértelmezésében kitért arra is, hogy az észak-ír és skót parlamentnek nincs kompetenciája az EU-val közvetlen szerződéseket kötni, ezért a kilépésről való vitát ezekben a parlamentekben nem kell lefolytatni, és vétójoguk sincs a kérdésben.

Ez az értelmezés természetesen szíven ütötte Nicola Sturgeon skót első minisztert, aki első felindulásában közölte, hogy pontosan emiatt van szükség egy második referendumra Skócia függetlenségéről. A skót vezető szerint a döntés is azt mutatja, hogy Skócia szándékai nem érvényesíthetőek az Egyesült Királyságban. Bár egyelőre ezt sem a piac, sem a lakosság nem támogatja, egyes vélemények szerint Sturgeon megpróbálja még az előtt tető alá hozni a referendumot, hogy az EU-tól való tényleges elszakadás bekövetkezne.

A keddi döntés sokkal jobban kitolhatja a kiválás időszakát, mint azt a kormány előzetesen gondolta. Theresa May múlt heti beszédében azt vetítette előre, hogy már márciusban kezdeményezik az 50. cikkely életbe léptetését. Ez azonban még akkor is kitolódhat, ha a miniszterelnök által vázolt kemény Brexithez megvan a többsége az alsóházban. A törvényt ugyanis tárgyalni fogja a felsőház is, ez pedig jelentősen lelassíthatja az egész folyamatot, ott ugyanis a kormánynak nincs többsége. A The Daily Telegraph információi szerint a kormány tartani szeretné a márciusi határidőt a kilépés elindításához, és ehhez feszített ütemben akarják a törvényt a parlament elé terjeszteni. Az előzetes tervek szerint a törvényt első olvasatban mindössze két hét alatt átviszik majd, hogy a felsőháznak elég ideje legyen annak megtárgyalásához. „Annyi időt adunk a lordoknak, hogy csatakosra vitatkozhatják magukat” – nyilatkozta a The Daily Telegraphnak egy meg nem nevezett kormányzati forrás.

A törvényalkotási folyamat azonban sok paramétertől függ, és egyelőre nem teljesen világos, hogy mi lesz a parlamenti ellenzék állaspontja a kérdésben. A Munkáspárt valószínűleg meg fogja szavazni a kilépést, mert nem akar a népakarattal szembemenni, de lehet, hogy feltételekhez köti: Jeremy Corbyn ugyanis inkább egy olyan egyezményt látna szívesebben, amelyben Nagy-Britannia továbbra is hozzáférne a Közös Piachoz. Mindemellett munkáspárti képviselők egy csoportja arra készül, hogy nemmel szavazzon a kilépésről szóló tárgyalásokon. Ezek a képviselők több esetben olyan választókerületeket képviselnek, ahol a többség a bennmaradás mellett szavazott. Érvelésük szerint nem szállhatnak szembe választóik akaratával.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mintegy 20-30 konzervatív képviselő is várhatóan a kilépés ellen fog szavazni a parlamentben, ami nem könnyíti meg a kormány és Theresa May helyzetét. Jelenleg ugyanis a kormánynak arra van szüksége, hogy a parlament nagy többséggel szavazza meg az 50. cikkely életbe léptetését. Ellenkező esetben kénytelen lesz hosszadalmas egyeztetésbe fogni a pártokkal egy olyan kilépési menetrend kidolgozására, amelyet a képviselők túlnyomó többsége tud támogatni.

Olvasson tovább: