Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
A parlament kezébe helyezte a Brexitről való döntést a Legfelsőbb Bíróság keddi határozata, amely természetesen nem semmisítette meg a népszavazás eredményét, hanem arról rendelkezett, hogy a népszavazás által adott felhatalmazás birtokában a brit parlamentnek kell meghoznia azt a törvényt vagy törvényeket, amelyek kiléptetik Nagy-Britanniát az Európai Unióból.
A Legfelsőbb Bíróság keddi döntése fontos jogi kérdést tisztázott, érintetlenül hagyva a lényegi kérdést, vagyis az unióból való kilépést. A Gina Miller befektetési tanácsadó és az általa képviselt People’s Challenge nevű civil szervezet által benyújtott kérdés ugyanis csak arra terjedt ki, hogy kiléphet-e a brit kormány az EU-ból a parlament jóváhagyása nélkül. Gina Miller a sajtónak többször is azt nyilatkozta, hogy bár a saját részéről a kilépés ellen szavazott, beadványával nem a referendum végrehajtását kívánja megakadályozni, hanem annak törvénytelen megvalósulását. Miller véleménye szerint az EU-ból való kilépés alapjaiban változtatja meg az állampolgárok jogait, így ezt nem lehet megtenni a parlament jóváhagyása nélkül.
A keddi döntésből kiderült, hogy ezt a Legfelsőbb Bíróság is így látja. A döntés részletezése kitér arra, hogy az általuk adott jogi értelmezés semmilyen eligazodást nem ad abban, hogy ki kell-e lépni az unióból, mi legyen a kilépés menetrendje, vagy milyen legyen az ország jövőbeni kapcsolata az EU-val. A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint a kormány a parlament jóváhagyása nélkül köthet nemzetközi szerződéseket, az országnak a Közös Piachoz való csatlakozása következtében ugyanis az EU a brit jognak is forrása lett. Ennek megfelelően az EU-ból való kilépést a parlamentben kell megvitatni.
A Legfelsőbb Bíróság több mint kilencven oldalas jogértelmezésében kitért arra is, hogy az észak-ír és skót parlamentnek nincs kompetenciája az EU-val közvetlen szerződéseket kötni, ezért a kilépésről való vitát ezekben a parlamentekben nem kell lefolytatni, és vétójoguk sincs a kérdésben.
Ez az értelmezés természetesen szíven ütötte Nicola Sturgeon skót első minisztert, aki első felindulásában közölte, hogy pontosan emiatt van szükség egy második referendumra Skócia függetlenségéről. A skót vezető szerint a döntés is azt mutatja, hogy Skócia szándékai nem érvényesíthetőek az Egyesült Királyságban. Bár egyelőre ezt sem a piac, sem a lakosság nem támogatja, egyes vélemények szerint Sturgeon megpróbálja még az előtt tető alá hozni a referendumot, hogy az EU-tól való tényleges elszakadás bekövetkezne.
A keddi döntés sokkal jobban kitolhatja a kiválás időszakát, mint azt a kormány előzetesen gondolta. Theresa May múlt heti beszédében azt vetítette előre, hogy már márciusban kezdeményezik az 50. cikkely életbe léptetését. Ez azonban még akkor is kitolódhat, ha a miniszterelnök által vázolt kemény Brexithez megvan a többsége az alsóházban. A törvényt ugyanis tárgyalni fogja a felsőház is, ez pedig jelentősen lelassíthatja az egész folyamatot, ott ugyanis a kormánynak nincs többsége. A The Daily Telegraph információi szerint a kormány tartani szeretné a márciusi határidőt a kilépés elindításához, és ehhez feszített ütemben akarják a törvényt a parlament elé terjeszteni. Az előzetes tervek szerint a törvényt első olvasatban mindössze két hét alatt átviszik majd, hogy a felsőháznak elég ideje legyen annak megtárgyalásához. „Annyi időt adunk a lordoknak, hogy csatakosra vitatkozhatják magukat” – nyilatkozta a The Daily Telegraphnak egy meg nem nevezett kormányzati forrás.
A törvényalkotási folyamat azonban sok paramétertől függ, és egyelőre nem teljesen világos, hogy mi lesz a parlamenti ellenzék állaspontja a kérdésben. A Munkáspárt valószínűleg meg fogja szavazni a kilépést, mert nem akar a népakarattal szembemenni, de lehet, hogy feltételekhez köti: Jeremy Corbyn ugyanis inkább egy olyan egyezményt látna szívesebben, amelyben Nagy-Britannia továbbra is hozzáférne a Közös Piachoz. Mindemellett munkáspárti képviselők egy csoportja arra készül, hogy nemmel szavazzon a kilépésről szóló tárgyalásokon. Ezek a képviselők több esetben olyan választókerületeket képviselnek, ahol a többség a bennmaradás mellett szavazott. Érvelésük szerint nem szállhatnak szembe választóik akaratával.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mintegy 20-30 konzervatív képviselő is várhatóan a kilépés ellen fog szavazni a parlamentben, ami nem könnyíti meg a kormány és Theresa May helyzetét. Jelenleg ugyanis a kormánynak arra van szüksége, hogy a parlament nagy többséggel szavazza meg az 50. cikkely életbe léptetését. Ellenkező esetben kénytelen lesz hosszadalmas egyeztetésbe fogni a pártokkal egy olyan kilépési menetrend kidolgozására, amelyet a képviselők túlnyomó többsége tud támogatni.
Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
Sosem volt párttag, nincsenek politikusi ambíciói, a brit döntéshozók egy jelentős része pszichopatának tartja. Még nincs ötvenéves, de már átírta az Egyesült Királyság történelmét. Kétszer is....
Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak...
Mitől volt sikeres a győri Audi dolgozóinak sztrájkja? Miért ítélték el a győri akciót a kormánypártok holdudvarából és a balliberális táborból is? Hogyan próbálják az ellenzéki pártok lenyúlni a...
Nincs olyan ember, aki ne szeretne jó anyagi körülmények között élni. De mit tehet ezért az egyén, az állam vagy a piac? Mit jelent a jobb- és baloldal gazdasági értelemben?
Ő az első magyar, aki az Antarktisz partjáról indulva érte el a Déli-sarkot. Rakonczay Gábor 44 nap és 4 óra alatt teljesítette a 917 kilométeres távot egy 94 kilós szánt húzva maga után....
Radikális muzulmán szervezetek évtizedek óta rejtett kulturális dzsihádot vívnak az Egyesült Államokban. Ennek egyik eszköze a közgondolkodás olyan mértékű átalakítása, hogy a folyamat...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!